Környezetvédelem

Veszedelmes állatok jelentek meg a Balatonnál, elkezdődött a lemészárlásuk

Agrofórum Online

A „magyar tengernél” áttelelő nagy kárókatonák gyérítése sokak szerint indokolt a halállomány védelme érdekében, mások viszont értelmetlen mészárlásnak tartják.

A Balaton élővilágáról a legtöbb embernek a csuka, a ponty, a kárász, a keszeg és más halfajok jutnak eszébe. Pedig a „magyar tenger” ökoszisztémája ennél sokkal színesebb és összetettebb, és a klímaváltozás következtében ma is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az átlagos vízhőmérséklet emelkedésével bizonyos állat- és növényfajok helyzete, életkörülménye nehezebbé válik, és a helyükre (vagy melléjük) új fajok érkeznek.

A Balaton vízhőmérséklete az elmúlt 30 évben háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző bő egy évszázadban. Az oxigéntartalma emiatt csökken, megindult az algásodás, de emellett olyan kellemetlen inváziós fajok is megjelentek a tóban, mint a szúrós tapintású érdes tócsagaz, a csavarhínár vagy a nagy tüskéshínár.

Valószínűleg kevesebben tudják, hogy az állatvilágnak is vannak bosszantó kártevői. A szakemberek egy része közéjük sorolja a nagy kárókatonákat, amelyeket emiatt tucatjával lövik ki, különösen így, télvíz idején. Az év elején bejárta a sajtót a hír, hogy egy olyan madarat is puskavégre kaptak, amely – a gyűrűzése tanúsága alapján – 12 évig dézsmálta a Balaton halait.

A jég hiánya is gond

Telente több száz kárókatonával csökkentik a tóra járó kolónia létszámát, arra hivatkozva, hogy túlzottan káros hatással vannak a halállományra. Humánusabb megoldást jelentene, ha a Balaton télen befagyna, ám 2017 óta nem volt teljes befagyás, ez pedig tovább súlyosbította a problémát. Pedig egy évtized alatt majdnem megnégyszereződött a kilőtt madarak száma, amit viszont már a környezetvédők sem bírnak ölbe tett kézzel nézni.

„Sem a horgászfogásokban, sem pedig a halfauna-felmérések eredményeiben nem tapasztalható halállomány-csökkenés az ország egyetlen természetes vizén sem”

– állítja a Green.hu cikke, amelyben egyenesen reklámcélból elkövetett tömegmészárlásról írnak. A nagy kárókatonákat „menetrendszerűen” irtják novembertől márciusig, pedig az eljárás inkább kontraproduktív, semmint hasznos. A több száz egyedből álló kolóniák folytonos zavarásával ugyanis azt érik el, hogy a madarak egész nap a vízen tartózkodnak, a gyérítőktől nem tudnak visszatérni a parti pihenőhelyre. A téli, energiatakarékos időszakban a nagy kárókatonák kevesebb halat fogyasztanak, de a zargatásukkal extra energiafelhasználásra késztetjük őket, ezért a fogyasztásuk megnő.

Így zajlik a kárókatonák riasztása és gyérítése:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyes lehet a cinkegolyó? Amit kevesen tudnak

2025. december 22. 07:10

A cinkegolyó hasznos, de a műanyag háló rejtett veszélyeket hordoz. Mutatjuk a szakértők által ajánlott alternatívákat.

Jönnek a százezres bírságok, megkezdik a fúrt kutak ellenőrzését a magyar hatóságok

2025. december 18. 13:10

Letelt a türelmi idő, és aki eddig nem legalizálta a szabálytalanul, bejelentés nélkül fúrt kútját, az mostantól ellenőrzésre és akár büntetésre is számíthat.

Műfenyő vagy igazi? A döntésnek ára van

2025. december 18. 08:10

Az igazi és a műfenyő közötti választás jóval több, mint ízlés dolga. Környezet, pénztárca és hagyomány is beleszól a döntésbe.

"Algabomba" robbant a Karib-térségben – kincs lett belőle!

2025. november 30. 14:10

A Karib-tengerre zúduló barnamoszat-tömeg rémálomból aranybányává válhat: krém, textil és üzemanyag készül a partokat ellepő algából.

Csökkenthető a hazai halgazdálkodás természetes vizekre gyakorolt hatása

2020. november 3. 14:00

A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak.

4000 forintnál kezdődik a balatoni lángos ára?

2024. május 31. 16:10

A magyarok átlagban 3-4 napra foglalnak szobát, a külföldiek (akik között növekszik például a csehek száma) viszont gyakran két hétre.

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

2019. szeptember 14. 04:36

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.

55 tonna angolnát fogtak idén a Balatonban

2018. május 14. 10:32

Élőhely-fejlesztési pályázaton nyert 100 millió forintos támogatásból mobil halrács épült a Balaton egyik befolyóján, a Nyugati övcsatornán.