Megteheti a szomszédunk, hogy tetszőleges méretű ablakot helyezzen el a házának a mi telkünk felé eső oldalára? A válasz meglepő, de észszerű.
A telekszomszédok békés egymás mellett élése nem mindig valósítható meg könnyen. Az ezzel kapcsolatos vitákat a szomszédjog foglalja össze, amely igen aprólékosan részletezi, mit tehetnek meg és mit nem az egymás mellett élők. A kulcskifejezés a „szükségtelen zavarás”, ha tehát nincs alapos indokunk rá (például fel kell szednünk a másik telekre hullott gyümölcsünket), akkor tartózkodnunk kell minden, a szomszédunkat feleslegesen zavaró tevékenységtől.
A privát szféra védelme az egymás mellett lévő házak kialakításában is fontos szempontnak számít. Sok kíváncsi természetű ember alighanem szívesen nyitna több ablakot is a szomszédja felé, ám ezt a vonatkozó jogszabályok nem engedik. Biztosan sokaknak feltűnt, hogy a szomszéd háza felől csupán kis méretű, magasra elhelyezett ablakokat láthatnak, amelyek jellemzően mellékhelyiségekhez (kamra, fürdőszoba stb.) tartoznak. Mindez azért van, hogy a szomszéd ne láthasson rá huzamosabban az ablakából a telkünkre, és ilyen módon ne legyen részese az életünknek.
Új lakóház építésénél – a fenti szempontok figyelembe vételével – természetesen nem nyithatunk „normál” méretű ablakot a szomszéd felé, illetve utólagosan sem alakíthatunk ki olyan nagy méretű nyílászárót, amely a mellettünk lévő telekre nyílik. Mindez persze a másik fél privát szférájának védelmét is szolgálja, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy a házában vagy kertjében zajló családi, baráti összejöveteleket, vagy egyszerűen csak a pihenéssel kapcsolatos tevékenységeket ne a másik fél figyelő tekintete mellett kelljen végeznie.
3 méterre a telekhatártól
Az aktuális jogszabályok előtérbe helyezik a tulajdon védelmét, és ebbe a privát szféra védelme is beletartozik. Magyarországon a szomszéd felé néző ablakok esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet a jelenleg hatályos jogszabály.
Ennek érdekessége, hogy különbséget tesz a telekhatáron álló, illetve a telekhatártól legalább 3 méterre álló épületek között. Telekhatárra csak 180 cm magasságban elhelyezett, legfeljebb 0,4 négyzetméter méretű ablak vagy szellőzőnyílás kerülhet, vagyis olyan helyiségeké, ahol nincs huzamosabb ideig tartózkodás. Ezzel szemben a telekhatártól minimum 3 méter távolságra épült házra bármilyen ablak kerülhet, hiszen úgy már akadályoztatva van a közvetlen betekintés (mindkét irányból). Ha valaki nem tartja be a szabályt, vagy utólag szegi meg azt, akkor a hatóságok átépítésre kötelezhetik. Áthidaló megoldást jelenthet, ha ablak helyett inkább üvegtéglákat alkalmaznak, ami csak részleges átláthatóságot biztosít.
A szomszédjogi esetek nem mindig egyszerűek: