Egyéb szakmai közlemények

Hogyan „számolják” az időt a növények? Virágzás menetrend szerint

Agrofórum Online

Minden évben újra és újra rácsodálkozunk, hogy a kert és a táj milyen pontos menetrend szerint változik. Egyes növények már a tél végén virágba borulnak, míg mások kivárják a nyár csúcsát vagy éppen az őszi rövidülő nappalokat.

Ez a sorrend nem véletlen, és nem is csupán a hőmérséklet következménye. A háttérben egy kevésbé látványos, ám annál meghatározóbb élettani szabályozás áll, amely a növények „időérzékét” irányítja.

A fény és a sötétség szerepe

A növények fejlődését alapvetően befolyásolja a nappalok és éjszakák hossza. Ezt a jelenséget fotoperiodizmusnak nevezzük, amely nemcsak a virágzás idejét, hanem a növekedést, a megnyúlást és az öregedési folyamatokat is szabályozza.

Fontos hangsúlyozni, hogy a növények nem a világos órákat „számolják”, hanem a sötét időszak hosszát érzékelik. A megszakítás nélküli éjszaka hossza adja meg számukra a jelet arra, mikor jött el a váltás ideje.

Hosszúnappalos, rövidnappalos és közömbös fajok

A növényfajok genetikai adottságaik alapján eltérően reagálnak a nappalok hosszára. Vannak fajok, amelyek akkor kezdenek virágozni, amikor a nappalok elérnek egy bizonyos hosszúságot, jellemzően késő tavasszal vagy kora nyáron.

A növények fejlődését alapvetően befolyásolja a nappalok és éjszakák hossza

Mások éppen ellenkezőleg, a rövidülő nappalok hatására hozzák virágaikat, ezért inkább nyár végén vagy ősszel díszítenek. Léteznek olyan növények is, amelyeknél a nappalhossz gyakorlatilag közömbös, ezeknél más tényezők, például a fejlettségi állapot vagy a hőösszeg a döntő.

Mitől indul el a virágzás?

A nappalok és éjszakák váltakozását a növények levelei érzékelik, ahol speciális fényérzékelő rendszerek működnek. A megfelelő jel hatására egy virágzást kiváltó anyag termelődik, amely a hajtáscsúcshoz jutva elindítja a generatív fejlődést. Érdekesség, hogy egyetlen, rosszkor érkező mesterséges fény is képes megzavarni ezt a folyamatot az érzékeny fajoknál.

Gyakorlati következmények a kertben és a termesztésben

A fotoperiodizmus nemcsak botanikai érdekesség, hanem nagyon is gyakorlati jelentőségű. A zöldségféléknél jól ismert jelenség, amikor a hosszú nappalok hatására a növény megnyúlik és magszárat fejleszt, ami az ehető részek minőségének romlásával jár.

A dísznövénytermesztésben pedig tudatosan kihasználják a nappalhossz szabályozását, hogy a virágzás időzítése a piaci igényekhez igazodjon.

Nem csak a fény számít

Bár a nappalhossz kulcsszerepet játszik, a virágzás pontos idejét a hőmérséklet, a vízellátás és az időjárás alakulása is módosítja. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a növény egyik évben korábban, máskor később bont virágot. A természet szabályai szigorúak, de soha nem teljesen kiszámíthatók – talán éppen ez adja a kertészkedés egyik legnagyobb varázsát.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gyógyít vagy mérgez? Meglepően vékony a határ egyes kerti növényeknél

2026. szeptember 15. 07:10

Több mérgező kerti és vadon élő faj vegyületeiből ma is fontos gyógyszerek készülnek. Attól, hogy egy hatóanyag növényi eredetű, még nem veszélytelen.

Hiába szárazságtűrő a fa, ha rossz helyre ültetjük

2026. szeptember 14. 07:10

Hiába választunk mélyre gyökerező, szárazságtűrő fát, ha a talaj nem engedi fejlődni. Néhány tíz centiméterrel a felszín alatt eldőlhet a fa sorsa.

Egyre több erdőt kell védeni a vadtól, meddig tartható fenn ez a rendszer?

2026. augusztus 29. 07:10

A nagyvad az erdő természetes része, de túlzott vadnyomás mellett a fiatal fák felnevelése egyre több helyen csak költséges védelemmel sikerül.

Muslica, légy vagy gyászszúnyog? Nem ugyanaz a csapda működik ellenük

2026. augusztus 28. 14:10

Házi légy, ecetmuslica vagy gyászszúnyog? Eltérő életmódjuk miatt más-más csapdával és védekezési módszerrel gyéríthetők.

Csicsóka: ízletesek a gumói, de vigyázzunk, mert a növény agresszíven terjed!

2025. február 10. 14:10

A csicsókából finom ételeket készíthetünk. Igen egészséges növény. Manapság azonban ritkán kapható a boltokban és a piacokon.

Így maximalizáljuk a kukorica hozamát: megfelelő lombtrágyázás + növényvédelem

2020. május 14. 12:16

A kukorica termésátlaga erősen évjáratfüggő. Hazánkban csapadékmennyiségtől, a légköri aszállyal sújtott időszak hosszától függően 4,0 és 8,1 tonna/hektár átlageredmények váltakoztak az elmúlt években. Az idei tavasz a szárazsággal, fagyokkal szintén kedvezőtlenül indult. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de két kritikus ponton megadhatjuk növényeinknek a kellő lendületet a kimagasló terméshozam megőrzéséhez.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

A mángold kisüzemi termesztésének tapasztalatai

2020. április 29. 05:38

Mivel a mángold üzemi termesztése nem jellemző sem hazánkban, sem Európában, így kevés irodalmi adat található meg arra vonatkozóan, hogy milyen technológiával célszerű dolgozni a növény esetében.