Sok éven keresztül a korai vetést tartották a nyári hőstressz és aszály elkerülésére legalkalmasabb megoldásnak. Egy új tanulmány mindezt más fénybe helyezi.
A tartós aszály tavaly is sokak kedvét vette el a kukoricatermesztéstől Magyarországon. Békésben és Csongrád-Csanádban még a 2 t/ha-t sem érte el az átlaghozam, így most alighanem sokan azon gondolkodnak, érdemes-e még a kukoricát a vetésszerkezetben tartaniuk. A megszokottnál korábbi vetés néhol megoldást jelenthet, ám sokkal nagyobb kockázattal is jár.
A kukorica esetében meg kell várni, hogy a talaj hőmérséklete elérje a 8–10 Celsius-fokot, ami a magyar viszonyok közepette leghamarabb április közepén szokott teljesülni. Ha rossz időpontban helyezzük a magot a földbe, a kései fagyok komoly kárt tehetnek bennük, de egyébként is lassú csírázást, elhúzódó kelést, gátolt gyökérnövekedést, csökkent tápanyagfelvételt és összességében gyenge állományt eredményezhet a türelmetlenül elvégzett vetés.
Ezt most egy friss tanulmány is alátámasztotta, igaz, nem a kukoricát, hanem a tavaszi búzát véve górcső alá. Ennek Magyarországon bőven 20 ezer hektár alatt van az éves vetésterülete, általában akkor fordulnak feléje a gazdák, ha az őszi búzából nem lehetett kellő mennyiséget elvetni. A tavaszi búzának ugyanakkor sekélyebb a gyökérzete, nagyobb a termésingadozása, a termésátlaga akár 25–40 százalékkal is alacsonyabb lehet az őszi búzához viszonyítva.
Garantált az alacsonyabb hozam
A Washingtoni Állami Egyetem ide vonatkozó tanulmányának az a kulcsmegállapítása, hogy a hőség és aszály káros hatásainak elkerülésére nem a korai vetés a legmegfelelőbb módszer – és ez alighanem valamennyi kultúrnövényre igaz. Lehet, hogy elkerülhető általa az állomány teljes károsodása, ám az is biztos, hogy le kell tennünk a korábban megszokott terméshozamokról. Számítógépes modellezéssel is kimutatták, hogy a korai vetés olyan növényfejlődési problémákat okozhat, amelyek hátráltatják a magas hozam realizálását.
„Az évek során a klímaváltozás mezőgazdasági hatásával foglalkozó tanulmányok a korai vetést működő megoldásként emelték ki. Mi ezt sokkal kritikusabban próbáltuk megvizsgálni, mert túlzottan leegyszerűsítettnek tűnt. A gyakorlat ennél sokkal árnyaltabb és ez bizonyítást is nyert”
– mutatott rá Kirti Rajagopalan, a Washingtoni Állami Egyetem tanulmányának egyik szerzője. A tavaszi búzát az USA északi termőterületein vizsgálták, kiemelt figyelmet szentelve az ideális vetési ablakokra és hőmérsékletekre az egyes régiókban. A megszerzett adatok pedig egyértelműen bizonyítják, hogy a kultúrnövény hozamcsökkenéssel reagál a túl korai vetésre, még akkor is, ha teljesen kifejlődött a nyári hőség idejére.
A hátrányok közé tartozik az is, hogy a vetési ablak túlzottan leszűkül. Ez most 11 hét az Egyesült Államokban a tavaszi búza esetében, ám 7 hétre csökkenhet, ha korai vetésre törekednek a gazdák. Sok helyen ez azt jelenti, hogy be sem tudják fejezni a magok földbe helyezését az ideális időszakban, egyszerűen nem jut idő minden területre.
Összehasonlítottuk a búza őszi és tavaszi gyomirtásának hatékonyságát:
