Ezen a tél olyan hidegeket és olyan mennyiségű havat hozott, amit már jópár éve nem tapasztaltunk. Milyen hatása lehet az időjárásnak a vetésekre?
Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint év eleje óta Németországban alig volt olyan nap, hogy a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett volna. Régiótól függően a leesett hó mennyisége is több volt, mint az elmúlt években. A cikk kiemeli, hogy a háromleveles búza különösen érzékeny, ha a tél hideg és száraz. De mire kell számítaniuk a gazdáknak a fagy miatt?
Dominik Neumeier, a N.U. Agrar növénytermesztési tanácsadója szerint a fagykárok akár pozitív hatással is lehetnek a növényekre. Például ha a repce leveleit ősszel fóma fertőzte meg, és lefagytak, akkor a fóma okozta kockázat csökken. Ha azonban a tavaszi időjárás nedves és hideg marad, a levált levelek és a szár közötti átmeneti területen botritisz alakulhat ki.
Milyen esetekben hogyan károsodik a növény a hidegtől?
Ha a rügyek, hajtáscsúcsok és/vagy a gyökércsúcsok megfagynak, mert sejtjeikben és szöveteikben jég képződik, különösen a sok vizet tartalmazó sejtekben, hirtelen jött fagy esetén jégkristályok képződnek, amelyek mechanikusan megsemmisítik a sejtszerkezeteket. Ezek a növények kemények és üvegesek lesznek, vagy érintésre összetörnek. Olvadás után az érintett növények sötét színűvé és szöveteik pépessé válnak.
Ha a szövet száraz és lassan hűl le, a jég csak a sejtfalakban és a sejtek közötti térben képződik. Ekkor a jég kivonja a vizet a sejtekből, azok kiszáradnak, és az enzimaktivitás csökken. Ha a fagy csak rövid ideig tart, vagy a növények lassan olvadnak fel, akkor van esély a sejtek túlélésére.
A nagyon hosszan tartó fagy a növények kiszáradásához vezethet, mert a növények nem tudnak vizet felvenni a fagyott talajból. Különösen érzékenyek erre azok a növények, amelyek a föld feletti részekhez képest viszonylag kevés gyökértömeggel rendelkeznek.
Milyen téli időjárás a legjobb a növények számára?
Neumeier szerint a növények számára a legkedvezőbb, ha a hó lassan olvad, és van ideje a víznek beszivárogni a talajba. Ha a hó nagyon gyorsan elolvad és ehhez eső is társul, a víz nem tud elszivárogni, megáll a területen. Lejtős területeken az olvadékvíz eróziót okozhat, és a könnyen oldódó tápanyagokat, mint a nitrát, a szulfát és a karbamid kimossa a talaj felső rétegeiből.
A gombás betegségek száma növekedhet a hótakaró alatt
A nagyon korán vetett gabonaféléknél, amelyeknél növényenként már több mint 10 levél alakult ki, a csávázás hatása már nem biztos, hogy garantált. Ezért a korán vetett növényeknél a fertőzésveszély nagyobb.
Neumeier szerint a hótakaró alatt egyes betegségek kockázata megnőhet. A növénytermesztési tanácsadó szerint elsősorban a hópenész (Fusarium nivale) terjedhet, de a Typhula incarnata is elterjed a stresszes állományokban. Németország egyes régióiban decemberben már voltak fertőzések, amelyek tavasszal tovább terjedhetnek. A gabona a hideg miatt kissé legyengült, ezért fokozottan szenvedhetnek a Typhula fertőzéstől.
Képek forrása: pixabay.com
