A mezőgazdaságban is tapasztalható egyre nagyobb fokú automatizálástól azt várják a felhasználók, hogy könnyíteni fog a munkaterheiken, és ugyanazt a feladatot gyorsabban, precízebben, kisebb létszámú humán munkaerő alkalmazásával fogják elvégezni. Vajon bárki is felelőssé tehető azért, hogy ez még mindig nem teljesen valósult meg?
Az Inter-Mix Kft. 1998-ban alakult, magyar családi tulajdonban lévő kereskedelmi cég. Az induláskor a borjútakarmányozás volt a fő tevékenységi körük, majd ez bővült ki a szarvasmarha-tenyésztés és borjúnevelés, illetve a hobbiállat-takarmányozás és gépértékesítés területeivel. Számos holland, német, dán, amerikai és cseh prémium márka magyarországi képviseletét látják el, ezek közül talán a magas műszaki színvonalú Trioliet takarmánykeverő-kiosztó kocsik a legismertebbek.
Az Inter-Mix jövőbe mutató technológiákkal igyekszik az állattartók segítségére lenni, azt azonban ők is látják, hogy az automatizálás gyakran épp annyi új problémát teremt az ágazatban, mint amennyit megold. Erről a visszás helyzetről beszélgettünk Tornyi Tamás műszaki vezetővel, aki szerint a technológiát mellőzni nem szabad, a fejlődésnek nem lehet gátat szabni, viszont óriási hátráltató tényező, hogy az üzemeltető felhasználók, importőrök, szervizszolgáltatók és gyártók egyelőre képtelenek követni annak ütemét.
„Ma egy munkába álló legfeljebb 2-3 évet tervez egy helyen dolgozni, és ez a karrierista hozzáállás nemcsak a fiatal generációra jellemző. Mire elkezdene »expert« lenni, máris vált, és ezzel nemcsak a régi munkahelyét hozza nehéz helyzetbe, de bizonyos értelemben maga is kénytelen újrakezdeni a karrierjét”
– vázolta Tornyi Tamás a mai trendeket. A maguk oldalán, forgalmazóként mindez úgy csapódik le, hogy a felmerülő problémáknak meghosszabbodik az átfutási ideje, és nehezebbé válik hozzáértő kontaktszemélyt találni egy-egy ilyen gazdaságban.
Vegyük például a Holm & Laue borjúnevelést forradalmasító MilkTaxiját: az egyszerűnek tűnő eszköz már a sokadik szoftverfrissítésen van túl. A szoftver, illetve a diagnosztika lett mindennek az alfája és ómegája. Hibakódok alapján kell megoldani problémákat, mechanikus problémák szinte alig fordulnak elő, a megfelelő működtetéshez tehát a korábbinál sokkal képzettebb szakemberek szükségesek. Ugyanez kiemelten a szervizesekre is igaz, már rég kevés náluk a felhasználói szintű számítógépes ismeret, érteniük kell a hidraulikához, pneumatikához, gyengeáramhoz, vezérléstechnikához, erős informatikai alapokkal kell rendelkezniük ez pedig nagyon megdrágítja a foglalkoztatásukat.
„A forgalmazó szerepe átalakult, már nem csak értékesítünk és szervizelünk, a partnerek ugyanis sokszor kérnek utánképzést, telefonos segítséget. Természetesen szívesen állunk rendelkezésre, bár sok esetben nem a gép rossz, hanem a felhasználó képtelen üzemeltetni”
– mutatott rá egy fontos jelenségre az Inter-Mix műszaki vezetője. Pedig ők kis méretű cégnek számítanak, viszonylag egyszerű technológiákat forgalmaznak, a nagy cégek viszont szinte fulladoznak azokban a feladatokban, amelyeket nem feltétlenül nekik kellene elvégezniük.
„A szervizeseknél rengeteg az AI jellegű segítség, félig-meddig már call-centeresek, ami megnehezíti a valós, fizikai munkavégzésüket. Ott tartunk, hogy néhány felhasználó azt sem tudja, hogyan kell összetömöríteni például egy etetési fájlt ahhoz, hogy elküldhesse a másik telepre. Szívesen segítünk akár ebben is, mert ha eladtunk valamit, azért felelősséggel tartozunk. De sokszor a felhasználók is türelmetlenek, 5-10 percen belül várnak megoldást, ezt nehéz bárkinek is kezelni”
– foglalta össze Tornyi Tamás. Szerinte részben egyébként a most zajló generációváltás is súlyosbítja a helyzetet: az idősek nyitottak az újfajta beruházásokra, de az üzemeltetést már nem szívesen végzik. A fiatalokat pedig más módon lehetne megfogni és megtartani, mint azt általában az őket alkalmazó döntéshozó próbálja, ebben a hosszú átmeneti időszakban tehát sokféle hozzáállást kellene egyszerre kezelni.
„Mindent összevetve sokszor kapok azért pozitív impulzust, rengeteg lelkes, dolgozni akaró, jó meglátású fiatal szakember kerül az oktatásból az agráriumba. Hiszek abban, hogy az automatizálásé a jövő, bár a magyar viszonyok és üzemméretek közt csak lassan halad előre a technológiai fejlődés. Nyitni kell az új felé, de mindenki tanúsítson erős önkontrollt, kritikát azzal kapcsolatban, hogy a saját cége hol tart, képes-e a hosszú távú üzemeltetésre, hiszen ez az egyik kulcsa a rentábilis működésnek”
– zárta Tornyi Tamás.
