A mezőgazdaságot évek óta sújtó időjárási kihívások a gazdákat újfajta gondolkodásra ösztönzik.
A cél az, hogy a visszaeső hozamok ellenére is jövedelmező maradjon a növénytermesztés, akkor is, ha a sokéves átlagban megszokottnál kevesebb csapadék hullik. Ilyen alternatív megoldás lehet például a búza és a szója egy táblába vetése.
Az ötlet elsőre szokatlannak hangzik, de nemzetközi példák mutatják, hogy a gyakorlatban is működhet. Ráadásul a kivitelezése sem bonyolult a modern szemenkénti vetőgépek birtokában. Egy németországi alkalmazása során ősszel 2 sornyi búzát vetettek, majd 3 sornyi helyet hagytak ki a tavasszal oda kerülő szójának, és így osztották fel az egész táblát. Arra természetesen ügyelni kell, hogy a traktor, kombájn keréknyomai a művelőutakra kerüljenek, minimalizálva a taposást.
Mi az értelme a furcsa eljárásnak? Például az, hogy leváltsuk a Magyarországon egyre több helyen gazdaságtalanul termeszthető, nyáron menthetetlenül kiégő, kiszáradó, monotermesztésű kukoricát. Ha ugyanazon évben sikerül kalászost és szóját is aratni helyette, akkor már nyereséget érhetünk el a különleges módszerrel.
Árpa helyett
Az Agrarheute szakoldal által felkeresett bajor gazda tapasztalatai alapján a kombinált vetés jelentősen csökkentette a talajeróziót és a kipárolgást, éppen azért, mert a föld hosszabb időn keresztül kapott takarót. Javult a talaj szerkezete és termékenysége is, arról nem beszélve, hogy a dupla termés nyilvánvalóan magasabb hasznot eredményezett. A másodvetésű hüvelyesek további előnye, hogy táplálékot biztosítanak a rovarok számára, és megkötik a légköri nitrogént. A német termesztő a korábbi árpáját váltotta le a búza-szója kombinációra.
A témát feldolgozó újságíró két héttel a búza betakarítása után kereste fel a kísérlet helyszínéül szolgáló szántóföldet, amelyen a szója akkor már elkezdte kitölteni a szabadon maradt helyet a tarlón. Október végéig majd lekerül a szója is a földről, és akkor elkezdik a búzát vetni. Ikersorokba, 15 cm-es sortávolsággal, miközben 3 sort üresen hagynak az április végén, 75 cm-es sortávval elvetendő szója számára.
Az egyik legnagyobb kihívást a megfelelő gyomszabályozás jelentette. A szója elvetése után herbicideket már nem nagyon tudtak használni, ezért különösen fontos volt egy működő stratégia megtervezése. A száraz időjárás szintén sok fejtörést okozott, ugyanis ez a fajta (dupla) vetési eljárás sokkal vízigényesebb a monokultúrásnál. Kijuttattak hektáronként 185 kg nitrogént is, ami ugyanakkor nem akadályozta a szója és a rhizobium baktériumok szimbiózisát. Összességében a kísérlet sikerrel zajlott, a módszer érdemes a minél szélesebb körű elterjesztésére, hiszen kiváló fegyvert jelent a klímaváltozással szembeni harcban.
A búza betakarítása nem károsítja a szóját:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
