Az utcai fák tövénél maradó földdarab sokszor nem több letaposott, kiszáradó talajnál. Freiburgban azonban a lakók közül egyre többen kezdték virágokkal és más növényekkel beültetni ezeket az apró területeket.
Ami kezdetben főként az utca szebbé tételéről szólt, idővel a kutatók figyelmét is felkeltette. Megvizsgálták, valóban jelent-e valamit a városi növényvilág számára néhány négyzetméternyi gondozott föld.
Több növény jelenik meg
A Freiburgi Egyetem kutatói 200 utcai fahely növényzetét vizsgálták meg. Ezek közül százat helyi lakosok gondoztak, száz hasonló területtel viszont nem foglalkoztak.
A különbség jól mérhető volt. A gondozott fahelyeken átlagosan mintegy 1,6-szer annyi növényfajt találtak, mint a nem gondozott területeken. A három hónapos felmérés során összesen 474 növényfajt azonosítottak.
Nem meglepő, hogy a beültetett területeken több dísznövény és nem őshonos faj jelent meg. Ennél érdekesebb, hogy az őshonos növényfajok száma is nagyobb volt. A gondozott fahelyeken ráadásul változatosabb növényközösségek alakultak ki.
Vagyis a fa körüli néhány négyzetméter nem feltétlenül jelentéktelen maradék terület. Megfelelő gondozással olyan kis zöldfelületté válhat, amely a városi növényvilágnak is helyet ad.
Nem mindegy, mi kerül a fa alá
Ebből azonban nem következik, hogy bármilyen virágot érdemes az utcai fa tövébe ültetni. A kiindulópont mindig maga a fa és annak gyökérzete.
Az idősebb fák gyökerei közvetlenül a felszín közelében is futhatnak, ezért a mély ásás és a talaj nagyobb bolygatása sérülést okozhat. Az sem szerencsés, ha jelentős mennyiségű földet töltenek a törzs köré. Közterületen ráadásul egészen mások a körülmények, mint egy kerti virágágyásban: kevés lehet a víz, erős a nyári felmelegedés, gyakori a taposás, télen pedig a sózás is terhelheti a talajt.
Freiburgban ezért a lakók nem egyszerűen engedélyt kapnak a beültetésre. A város és az Ökostation Freiburg szakmai segítséget is nyújt, és a helyi körülményekhez illő növények kiválasztásában is segít.
Ez azért lényeges, mert egészen más növény érzi jól magát egy nagy lombkorona száraz árnyékában, mint egy fiatal fa mellett, ahol nyáron órákon át tűzi a nap a talajt.
A virágok mellett a talaj is számít
A növényzettel fedett fahelynek van egy kevésbé látványos előnye is: a talaj nincs egész nap közvetlenül kitéve a napsütésnek. Freiburg városa a program egyik előnyeként említi, hogy a növényzet segíthet tovább megtartani a nedvességet a talajban.
Csodát azonban néhány tő virágtól sem érdemes várni. A városi fák vízhiányát a beültetés nem oldja meg, különösen hosszú, forró és csapadékszegény időszakokban. A program résztvevőit ezért a fák öntözésére is ösztönzik.
A beültetés akkor működik jól, ha a virágok gondozása nem kerül versenybe a fa igényeivel. A néhány négyzetméteres ágyás legfontosabb növénye továbbra is a fa.
És mi lesz a rovarokkal?
Ha több és változatosabb virágzó növény kerül az utcákra, kézenfekvő feltételezés, hogy a rovarok is profitálhatnak belőle. A freiburgi kutatás azonban növényeket vizsgált, ezért ebből önmagában nem lehet kijelenteni, hogy a gondozott fahelyeken több rovar él.
Más városokban viszont ezt is vizsgálták. Egy New Yorkban végzett kutatás során 781 utcai fahely rovarvilágát mérték fel. A kutatók kilenc rovarrend 51 családjának képviselőit találták meg ezeken az apró városi területeken.
A fahely tehát nem feltétlenül csak egy lyuk a burkolatban, amelyből kinő egy fa. Növényzettel együtt olyan kis élőhellyé válhat, amelyet különböző rovarok is használnak.
Egy virágos faalj után jöhet a következő
Freiburgban mára több száz ilyen területet gondoznak a lakók. A 2026-ban megjelent kutatás szerint több mint 700 fahely tartozik a rendszerhez.
Van azonban egy másik hatás is, amelyet nehezebb négyzetméterekben mérni. Ha egy elhanyagolt fa körül egyszer csak virágok jelennek meg, azt az utcában élők is észreveszik.
Korábbi kutatások szerint az ilyen kezdeményezések terjedhetnek a szomszédságban. Egy több mint 22 ezer ingatlant vizsgáló amerikai kutatásban 2,4-szer nagyobb valószínűséggel találtak gondozott utcai kertet ott, ahol 30 méteren belül már volt hasonló.
Így egyetlen beültetett fahely önmagában valóban csak néhány négyzetméter. Ha azonban egymás után jelennek meg ezek a kis foltok egy utcában vagy városrészben, már nem elszigetelt virágágyásokról beszélünk. A parkokat, fasorokat és nagyobb zöldterületeket természetesen nem helyettesítik, de kiegészíthetik a városi zöldhálózatot – méghozzá olyan területeken, amelyek korábban jórészt kihasználatlanul maradtak.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
