Növényvédelem

Rágcsálók ellen használatos készítmények

Agrofórum Online

A különféle rágcsálók súlyos károkat képesek okozni mind a mezőgazdasági termő területeken, mind pedig az emberi tartózkodásra alkalmas épített környezetben. Ellenük a védekezés nemcsak jól felfogott érdek, hanem több esetben jogszabályok által előírt kötelezettség is. Tisztán jogi szempontból nézve a különféle rágcsálók kimerítik a mezőgazdasági kártevő, valamint a közegészségügyi kártevő kritériumait is.

Ennek megfelelően a védekezés ellenük is mindkét szakmai szabályozás alapján lehetséges, sőt kötelező is, ugyanakkor nem mindegy, hogy hol, mely fajok ellen és főként mivel, milyen módszerrel hajtjuk végre a védekezést. A tévedés súlyos környezetvédelmi, illetve humán egészségügyi veszélyekkel jár, amelyet az illetékes hatóságok minden lehetséges módszerrel igyekeznek is megakadályozni.

A mezőgazdasági területek és az emberek által használt épített környezet között a különböző veszélyek, de főként az emberi mérgezések tekintetében meglehetősen nagyok a különbségek. Kint a szántóföldön vélhetően senki sem fogja kiásni a mezei rágcsálók járatait azért, hogy hozzájusson az oda kihelyezett rágcsálóirtó készítményhez. Lakott területeken ugyanakkor a készítményekhez való hozzáférés esélye nagyobb, így nem életlen, hogy itt nem lehet úgy elhelyezni egy grammnyi szert sem, hogy az illetéktelenek által (leszámítva a szándékosságot) hozzáférhető legyen.

Növényvédő szerek és biocidek

Alapvető szabály, hogy a mezőgazdasági termő területeken kizárólag növényvédő szerekkel védekezhetünk. Itt alapvetően kisebb a humán kontamináció lehetősége, ugyanakkor nagyobb a környezeti károsodás veszélye. Ezt kiküszöbölendő a növényvédő szerek alkalmazása során – néhány extrém kivételtől eltekintve – csak a rágcsálók járatainak kezelése engedélyezett. Az agrárökoszisztémában jelen levő egyéb szervezetek védelme érdekében a különféle mérgezett csalétkek nem szórhatóak szabadon szét a rágcsálók által megszállt területeken.

További védelmet biztosít az, hogy a leginkább toxikus antikoaguláns készítmények hatóanyagai nem találhatóak meg a növényvédő szerekben. Korábban, úgy 30 éve még voltak erre próbálkozások, de a brodifakum hatóanyagú Volid rágcsálóirtó szer alkalmazása a bekövetkezett durva vadpusztulások által bebizonyította, hogy a szántóföldeken, ültetvényekben nincs helyük a legújabb generációs véralvadásgátlót hatóanyagoknak.

A terménygázosítás is hatékony a rágcsálók ellen, de hatása igen rövid

Mivel a mezőgazdasági területeken alkalmilag erős rágcsáló-felszaporodások is lehetnek, a hazai szakigazgatás az EU-irányelveknek megfelelően lehetőséget biztosít az akut hatóanyagoknál főképp nedves környezetben sokkal hatékonyabb antikoagulánsok használatára, de ez erősen korlátozott. Csak az indandion származékok közé tartozó, első generációs antikoaguláns hatóanyag, a klórfacinon alkalmazása engedélyezett, de ez is csak speciális szükséghelyzeti engedély birtokában! Egyéb hatóanyagok, illetve azokat tartalmazó közegészségügyi irtószerek, azaz biocidek használata tilos!

Az emberi tartózkodásra alkalmas környezetben élő rágcsálók már nem mezőgazdasági kártevőnek, hanem közegészségügyi kártevőnek számítanak. Még akkor is, ha azonos fajról van szó! Mivel a védekezés során emberek és haszonállatok közvetlen közelében kell rájuk is veszélyes mérgeket elhelyezni, ráadásul a termő területeken alkalmazható járatkezelésre itt alig van lehetőségünk, a szakmai szabályozás más módok igyekszik megóvni az emberek és a környezetükben élő állatok egészségét.

Alapvető szabály az, hogy biocidet kizárólag erre a célra kifejlesztett, rögzített és azonosítható rágcsálóirtó szerelvényben szabad elhelyezni. Ezek a patkányirtó ládák, illetve egérirtó dobozok speciális kulccsal nyithatóak csak, belőlük a szerkezeti megoldásuk miatt kézzel, vagy kirázogatással a biocidet kiszedni nem lehet.

Természetesen a biocidek emberek és haszonállatok közvetlen környezetében történő használata fokozott humán egészségügyi és állatjóléti kockázatot jelent, ezért alkalmazásuk során további biztonsági elemek találhatóak, amelyek mind a védelmünket szolgálják. A legnagyobb mennyiségben alkalmazott antikoaguláns, azaz véralvadásgátló készítményekről nemrégiben megállapításra került, hogy reprotoxikus hatásúak. Éppen ezért a bennük levő hatóanyag-tartalom 30 ppm-nél nagyobb nem lehet!

További szigorítás, hogy bizonyos rágcsálóirtó szereket, illetve nagyobb mennyiséget a rágcsálóirtásra engedélyezett biocidekből csak szakemberek, azaz egészségügyi fertőtlenítői, vagy egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező személyek vásárolhatnak meg és használhatnak fel.
Szintén a lakosság és a haszonállatok védelmét szolgálja az is, hogy minden biocid terméknek tartalmaznia kell egy olyan repellens, keserű ízű anyagot (többnyire bitrexet), amelynek íze a rágcsálók egyetlen faját sem taszítja (nincs az adott anyagra érzékeny receptoruk), ugyanakkor az emberre és a legtöbb haszonállatra kimondottan taszító, az elfogyasztást gátló hatású. Ilyen anyag a növényvédő szerekben nincs.

Ugyanakkor ez a védelem azért némileg hézagos! A ló pl. egyáltalán nem érzi a bitrex keserű ízét. Ráadásul anatómiai okokból a ló kihányni sem tudja az elfogyasztott irtószert! Éppen ezért lovardák, lóistállók esetében a rágcsálók irtása során a szakemberek különös gondossággal kell, hogy eljárjanak az irtás megtervezése és kivitelezése során.

A mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodók számára a legfontosabb az, hogy a termőterületen kizárólag növényvédő szert, az épületekben pedig kizárólag biocideket használhatnak. Mindegyiket a használatukat szabályozó előírások, jogszabályok szigorú betartásával. Biocidek használatánál igencsak célszerű az irtást erre felkészült specialistára bízni.

Már csak azért is, mert a szabadon forgalmazható és bárki által felhasználható biocidek szinte mind bromadiolon hatóanyagot tartalmaznak. Ennek a legkisebb az orális LD50 értéke. Ugyanakkor sajnos a hazai vándorpatkány (Rattus norvegicus) és házi egér (Mus musculus) populációk döntő hányada már rezisztens ezzel a hatóanyaggal szemben. A képesített szakemberek viszont megvásárolhatják és alkalmazhatják azokat a termékeket is, amelyek más hatóanyagokat tartalmaznak. Így a kártevők irtása jó eséllyel tényleg hatékony lesz.

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Pocokveszély a földeken: most érdemes védekezni

2026. október 7. 07:10

Ősszel tetőzhet a mezei rágcsálók egyedszáma. Most jól láthatók a járatok, ezért különösen időszerű a védekezés.

A víz és a terményfertőtlenítés kapcsolata

2026. október 2. 08:10

A túl sok és a túl kevés víz egyaránt gondot okozhat a terménytárolás és -fertőtlenítés során. De hol van az egyensúly?

Őszi növényvédelem: ezeket a teendőket ne halogassa!

2026. szeptember 22. 07:10

Az aszály a gyümölcsfák áttelelését is veszélyeztetheti. Mutatjuk, miért fontos az őszi lombtrágyázás, és hogyan menthető a diótermés.

Szomjaznak a fák, most különösen fontos a kálium

2026. szeptember 19. 07:10

Az aszály a fákat is megviselte: a zöld lombon keresztül még segíthetjük tápanyagellátásukat és téli felkészülésüket

A golyvásüszög veszélyt jelent a silókukorica-szilázs minőségére – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés

2023. augusztus 22. 14:10

A hónap utolsó dekádjában tovább folytatódott a forró, nyári időjárás. A csapadékot hozó frontok elkerülték a Kárpát-medence térségét, csupán helyi záporokra, zivatarokra van esély. A jelenlegi időjárás a meleg, párás időt kedvelő károsítók számára kedvező.

Ritkább kártevők a gyümölcsösökben virágzás idején

2022. május 4. 05:36

A tavaszi, kilombosodási időszak döntően a különböző, a lombot (is) pusztító hernyók jelenlétéről szól.

Veszélyben az őszi vetések

2023. október 13. 15:40

Az idei év során a kellő mennyiségű és jóval kiegyenlítettebb eloszlású csapadék nemcsak a kalászosok számára volt előnyös, hanem a kalászosok betegségeit előidéző kórokozók számára is.

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése - gyülekeznek a kártevők

2019. szeptember 2. 10:26

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.