Az ősz elhozta a sütőtök szezonját is, és ilyenkor a legtöbben a nagydobosi termékeket keresik a boltokban. Mitől annyira finomak?
Nagydobos egy mindössze 2100 fős falu Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közel az ukrán és a román határhoz is. Ilyenkor, ősszel a neve többet forog a hírekben, hiszen fontos márkanevet birtokol: a nagydobosi sütőtökét. Sokan esküsznek arra, hogy ez a legfinomabb csemege szerte az országban, sőt a legenda szerint egykor még a New York-i árutőzsdén is jegyezték, ám ez alighanem csak szóbeszéd. A jellegzetes, szürke héjú és narancssárga bélű sütőtököt akár szeletelve is megkaphatjuk a boltokban, és igen nehéz velük melléfogni.
Vajon mivel emelkedett a nagydobosi a többi sütőtök fölé? Nyilván a kiváló marketing is belejátszott ebbe, másrészt viszont nem lehet csak egyetlen okra fogni a sikerét. Gazdasági jelentősége a két világháború között nőtt meg, és elterjedését gyorsította, hogy a növény azokat a homoktalajokat kedveli, amelyek mindig is másodlagos értéket képviseltek a hazai földművelésben. Mivel a sütőtök emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra egyaránt alkalmas, így alighanem sokszor mentette meg a parasztokat és jószágaikat az ínséges időkben.
Nagydobos területi adottságai meglehetősen sajátságosak, hiszen a búzatermesztésre alkalmas termékeny földek és a homoktalajok találkozásánál fekszik. Az országút lényegében elválasztóként szolgál a gyengébb minőségű földek és a Kraszna mentén fekvő, jó minőségű talajok között. A tök idővel a háromfordulós határhasználat rendjében kapott helyet, vetésével fokozatosan foglalták el az ugarföldek területét – olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár oldalán. Miután a kapásnövényeket betakarították, utána a földekre ráhajtották a csordát, a szarvasmarhák pedig alaposan megtrágyázták a talajt – talán ez is szerepet játszhat a nagydobosi tök kiválóságában.
60–80 vagon tök
A faluban a vasút kiépülése adott igazán nagy lökést a töktermesztésnek és -értékesítésnek. 1934-ben már arról adtak hírt, hogy a nagydobosi sütőtök nevet más, silányabb termékekre is ráragasztják, ezzel pedig rontják annak hírnevét. A két világháború között egyébként már 60–80 vagon tököt adtak el a falubeliek évente, mázsáját 5 pengőért, ami ma nagyjából 12–13 ezer forintnak felel meg. Csak összehasonlításképp: jelenleg a Tesco a szeletelt nagydobosi sütőtök 1 kg körüli darabjait 749 forintért adja, ami 75 ezer forintos mázsánkénti árat jelent.
A második világháború idején a tök ára megközelítette a gabonáét, ez is jól mutatja az értékét. A nagyra becsültségében szerepet játszott és játszik a kiváló beltartartalmi értéke, remek íze, illetve a hosszú eltarthatósága is. A sütőtök betakarítását szeptember 15–20. között kezdik, és megfelelő tárolás mellett februárig megőrzi minőségét. A vetést április 20. környékén végzik, és a nagydobosi tök titka elsősorban valóban a talajban rejlik: szereti a kövérebb földet is, ám abban „ellustul”, kinyúlik a tenyészideje, ami azzal a veszéllyel jár, hogy nem fog beérni a termés.
A híres sütőtök hazája:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
