Félezer éves pénzérmékre bukkantak a nyáron a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a Balaton közelében. A leletek révén ismét egy kicsit többet tudhatunk meg a tizenöt éves háború időszakáról.
A rendkívüli aszályt hozó 2026-os esztendő alighanem „aranyévként” kerül be a hazai régészet nagykönyvébe. Ha már a legnagyobb folyóink, tavaink is rendkívüli apadást produkáltak, legalább annyi „előnyünk” volt mindebből, hogy a drámai vízszintcsökkenés soha nem látott, akár évezredes kincseket tett láthatóvá. Dunaújvárosnál nemzetközi hírre is szert tett, 1600–1700 éves római szobortöredék került elő a Dunából, míg a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai egy jégkorszaki vadló maradványaira bukkantak rá a folyómederben.
A nyár elmúltával ugyan kevesebb figyelem irányul a Magyarországot sújtó vészes csapadékhiányra, ám ezzel együtt a fenyegetés még nem múlt el. A Balaton vízállása 30 cm jelenleg az átlag vízmérce alapján, míg a Duna vízállása -108 cm a paksi vízmércénél. Ez még úgy is nagyon kevés, ha a mögöttünk hagyott hétvégén éppen a „magyar tenger” partján, Balatonkenesén hullott a legnagyobb mennyiségű csapadék, 24 óra leforgása alatt 43-44 mm.
A hazai régészek a fentiekkel ellentétben ismét jó hírről tudtak beszámolni, mégpedig újra a Balaton közeléből. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) honlapján olvasható, hogy rendkívüli leletre bukkantak a Somló-hegy lábánál, a Veszprém megyei térségben több éve folytat sikeres kutatást az intézmény. A hegy környezetét a nyáron egy önkéntes régészeti csapat fémkeresővel fésülte át, és Borszörcsök határában egy 27 ezüsttallérból álló elszántott kincsleletet találtak.
Közel félezer évesek
Egykori tulajdonosa alighanem szándékosan rejthette el, hiszen a pénzeket egy nagyjából 2×2 méter kiterjedésű területről ásták ki. Találtak mellette néhány kerámiaedény-töredéket is, eredetileg talán abban lehetett a kincs, ám ezt egyelőre nem sikerült bizonyítani. A tallérok zömét II. Ferdinánd osztrák főherceg verette, de volt köztük II. Rudolf német-római császártól, magyar és cseh királytól való is. A pénzek tehát a 16. századból származnak, közel félezer évesek.
A lelet összetétele és a képviselt veretek egymáshoz viszonyított aránya arra enged következtetni, hogy a kincs a tizenöt éves háború (1591/1593–1606) időszakához köthető. Akkoriban a hadjáratok sorozata az egész Kárpát-medencére kiterjedt, és a mostani kincs annyiból nem számít ritkaságnak, hogy ebből az időszakból már nagyjából 200 darab éremkincsleletet tart számon a hazai régészeti–numizmatikai kutatás.
