Ökológiai gazdálkodás

Mikorrhiza: miként lehet hasznos a biológiai növényvédelemben?

Agrofórum Online

A mikorrhizált növény ellenállóbb lesz a szárazság okozta stresszel szemben, és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

A mikorrhiza magyarul gombagyökeret jelent. Németországi erdőkben folytatott vizsgálatai során Abel Frank alkotta meg a görög „mykes”(gomba) és „rhiza” (gyökér) szóösszetételből. A gomba és növény kapcsolat legalább 400 millió évre nyúlik vissza az eddig talált legkorábbi mikorrhiza kövületek tanúsága szerint.

Az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) az egyik legősibb és legelterjedtebb mikorrhiza-típus. Ezek a talajban élő mikroszervezetek a növények többségével képesek kapcsolatot létesíteni. Obligát biotróf élőlények, tehát fejlődésük és szaporodásuk kizárólag gazdanövény jelenléte mellett lehetséges. Ám növényi partner tekintetében rendszerint nem specifikusak. A legtöbb szárazföldi növénnyel – termesztett növényekkel, gyümölcsfákkal és erdőalkotó fákkal – képesek mindkét fél számára előnyös szimbiózisban élni. Egyidejűleg több növény kolonizációjára, közös mikorrhiza hálózat létrehozására is képesek.

Az endomikorrhiza gombák a gazdanövény gyökérszövetébe hatolva jellegzetes képleteket, arbuszkulumokat és néha vezikulumokat hoznak létre. Az arbuszkulumok a fák koronájára emlékeztető hifaelágazások, nagy felületük biztosítja a növény és a gomba közti kölcsönös tápanyagcserét. A vezikulumok duzzadt hólyagra emlékeztető képletek, amelyek a növényi anyagcseretermékek raktározását szolgálják. Ebben a szimbionta kapcsolatban a gombapartner kész tápanyagokat kap a növénytől, cserébe a növény több vízhez és ásványi anyaghoz jut. A mikorrhizált növény ellenállóbb lesz a só-, szárazság- és nehézfém okozta stresszel szemben. Gyorsabb lesz a növekedése és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

Ennek a hátterében az áll, hogy versengés folyik az AM gombák és a kórokozók közt a gyökéren található fertőzési helyekért. Az AM gombák olyan anyagokat is termelnek, amelyek megakadályozzák más gombák behatolását. De nem csak a kórokozók ellen nyújtanak védelmet. Kísérletekkel bizonyították, hogy csökkenti a kártétel gyakoriságát például a fonálférgek esetében is. Mindezt figyelembe véve az AM gombák fontos szerepet játszanak a biológiai növényvédelemben, jóllehet önállóan nem adnak teljes körű védelmet a károsítókkal szemben. Több kísérlet is beszámol azonban arról, hogy a gombapartnernek köszönhetően megerősödött és károsítóktól védett növény akár 71%-al nagyobb termést is produkálhat.

Ezek a természetben előforduló szervezetek igen érzékenyek az intenzív mezőgazdasági művelésre, a növényvédő szerek és a műtrágyák használatára. Azokon a területeken, ahol ilyen jellegű mezőgazdaság folyik, jelentősen csökken az AM gombák száma és diverzitása. Rendelkezésünkre állnak azonban mikorrhiza oltóanyagok, melyek felhasználása egyre terjed világviszonylatban és Magyarországon egyaránt.

Nálunk a Symbivit nevű, Glomus spp. mikorrhiza gombspórát tartalmazó granulátum kapható. A Nébih engedélyokirata 150 g/m2 mennyiségben ajánlja kijuttatását vetés, ültetés előtt a talajra kiszórva és a gyökérmélységbe bedolgozva.

Az endomikorrhiza gombák a Glomeromycota rendszertani törzsbe tartoznak. A természetben rendszerint az Acaulospora, a Gigaspora, a Glomus és a Scutellospora nemzetségekhez tartozó fajok lelhetők fel. Amennyiben az őshonos mikorrhiza gombák jelen vannak a területen, nem érdemes mesterséges beoltást végezni.

A gyökérkolonizáció kialakulását és mértékét, illetve az AM gomba-spóraképződést számos biotikus és abiotikus tényező, valamint antropogén hatás befolyásolja. Ezek közül legfontosabbak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, így a talaj pH-ja, foszfor- és szervesanyag-tartalma, a gazdanövény és az AM gombafajok rendszertani hovatartozása.

Az AM gombák szinte valamennyi talajtípus esetén megfigyelhetők, de egyes kutatók szerint a mérsékelten lúgos, alacsony foszfortartalmú és laza szerkezetű homoktalajokon nagyobb mértékű a mikorrhizáltság. A gombák növekedési erélyre gyakorolt hatása főleg a kis termékenységű, alacsony nedvességtartalmú talajokon szembetűnőbb.

A gombafonalak finom szövedéke igen érzékeny a mechanikai művelésre, a talaj bolygatására. Szerves takarónövények használatával elősegíthetjük a gyökerek kolonizációját, hiszen a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a szervestrágya, komposzt kijuttatása is kedvezően hat a mikorrhizáltságra. Vannak azonban olyan növények (pl: Brassica fajok) melyek olyan anyagokat választanak ki, amik gátolják a gomba növekedését.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A regeneratív mezőgazdaság forradalma

2024. november 29. 15:10

A regeneratív mezőgazdaság terjedésének egyik kulcsa a gazdálkodók közötti tudásátadás és tapasztalatcsere. Az EIT Food program keretében lehetőség van arra, hogy a gazdálkodók ne csak az elméleti ismereteket, hanem egymás gyakorlati tapasztalatait is megosszák.

Miért nem kelendő a biotermék?

2024. szeptember 24. 15:35

A hazai biotermék előállítása, és forgalmazása nem túl zökkenőmentes, hogyha a hazai társadalmi hasznos lecsapódását tekintjük.

Városi komposztálás: szerves hulladék újrahasznosítása a városi kertekben

2024. április 8. 07:10

A városi környezetben egyre növekszik a figyelem az újrahasznosítás és a fenntarthatóság iránt. Az egyik ígéretes megoldás a városi komposztálás, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását, valamint pozitívan befolyásolja a helyi élelmiszertermelést.

10 százalék fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

2024. február 26. 12:40

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

Csipkebogyó-termesztés 150 hektáron, biogazdálkodással

2023. május 27. 07:37

A Pilis, a Gerecse, valamint a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében található Leányvár ad otthont egy különleges hazai mezőgazdasági vállalkozásnak.

Tapasztalatok az ökológiai szójatermesztésről

A 2020 januárjában megjelent USDA (United States Department of Agriculture) jelentés szerint a 2019/2020-as évben a világ szójatermesztése 337,7 millió tonna, ami 0,23 millió tonnával több, mint az elmúlt évben. A legnagyobb szójatermesztő országok továbbra is Brazília (123 millió t), USA (97 millió t) és Argentína (53 millió t), az EU-ban 2,6 millió tonna szóját termelnek.

Végre: megkezdődött az AKG és ÖKO támogatások előlegfizetése

2023. november 24. 12:10

Megkezdődött a 2023. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások előlegfizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fekete péntek helyett jótékonykodás? Növényvédelmi sorozat indul

2022. november 23. 11:42

Az adventi készülődés kezdetén egy jótékony kezdeményezésnek és a vásárlók közreműködésének köszönhetően igazán fontos ügy kerül a középpontba.