Egyre nagyobb gondot okoz a 800-900 hektárnyi hazai szamóca földön a szüret - írja a Népszava.
Hiába emelkedtek az elmúlt években az alkalmi munkabérek – ma már 800-1400 forint közöttiek az óradíjak – alig lehet megfelelő napszámost találni. A legalacsonyabb napszámot a szabolcsi szamócásokban dolgozók kapják, a magasabb összeget pedig a Pest-, illetve Győr-Sopron-Moson megyében keresik az alkalmi munkások. Szamóca szürettel a közmunkásbér kétszeresét, háromszorosát is megkereshetik a napszámosok.
– A napszámoshiány egyik oka, hogy sokan Ausztriába, Németországba mennek mezőgazdasági idénymunkára mert ott 8-10 eurós, 2500-3100 forintos órabérrel számolhatnak, s ezzel a magyar gazdák nem versenyezhetnek – mondta Apáti Ferenc, FruitVeb-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Emiatt az évi átlagosan 10 ezer tonnás hazai szamóca termés betakarítása is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A szakember megjegyezte: van olyan szamóca nagytermelő, aki éppen a munkaerő hiány miatt hagyott fel ennek a gyümölcsnek a termesztésével.
Elvileg Romániából, Ukrajnából és a Vajdaságból is jöhetnének alkalmi vendégmunkások, ám észak-keleti szomszédunkból az emberek inkább Lengyelországba mennek. A román alkalmi munkások pedig meg sem állnak Olaszországig, Spanyolországig. A Vajdaságból is szívesebben mennek az emberek Ausztriába. Az agrárium megsegítésére szánt közmunka program alkalmatlan a munkaerőhiány megoldására, mert az abban résztvevő emberek jelentős része nem rendelkezik még azokkal a minimális ismeretekkel sem, amelyek a kertészeti ágazatban elengedhetetlenek.
Azért is nehéz a szamóca szüretre embert találni, mert a legtöbb kertészeti ágazathoz képest is csak rövid időre képes foglalkoztatni az alkalmi munkásokat. A tavaszi-nyár eleji betakarítási időszak mellett az augusztustól októberig tartó ültetési, földmunka feladatokkal együtt is legföljebb 4-6 hónapi elfoglaltságot kínálhatnak a szamócás gazdák. Amikor viszont van munka, akkor sok ember kell: szedési időszakban hektáronként 8-15 napszámos is elkel.
Apáti szerint az elkövetkező 10 évben sem javul a hazai munkaerő helyzet. A társadalom elöregedése, a kivándorlás, az egyes kistérségek kiürülése nem sok jóval kecsegtet. Emiatt mind kiélezettebbé válik majd a munkaerőért folytatott küzdelem, ami további béremeléseket gerjeszt a kertészeti ágazatban is. Ez pedig megjelenik majd a gyümölcs árában is.