Szinte minden háztartásban előfordul: a kamra mélyén lapuló burgonya csírázni kezd. Ilyenkor sokan tanácstalanok, hogy vajon még biztonságos-e elfogyasztani, vagy inkább a szemétben a helye.
A csírázás ugyanis nemcsak esztétikai kérdés, hanem élelmiszer-biztonsági kockázatot is hordozhat. Megmutatjuk, mikor ehető még a csírázott burgonya, és mikor kell határozottan nemet mondani rá.
Miért lehet veszélyes a csírázott burgonya?
A burgonya a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik, akárcsak a paradicsom vagy a padlizsán. Ezek a növények természetes védekezésként szolanin nevű alkaloidot termelnek, amely nagyobb mennyiségben mérgező. A szolanin főként a csírákban, a héjban, a zöldre színeződött részekben, valamint a rügyek környékén halmozódik fel.
A csírázás előrehaladtával nemcsak a szolanintartalom nő, hanem az íz is megváltozik: a gumó keserűvé válik, a hús pedig veszít keménységéből. Nagy mennyiségben elfogyasztva a szolanin torokkaparást, hányingert, hasi fájdalmat, hasmenést okozhat, gyermekeknél pedig különösen érzékeny reakciók léphetnek fel.
Akkor most ehető vagy sem?
A válasz nem fekete-fehér. A csírázás mértéke dönt. Ha a csírák csak néhány centiméteresek, a burgonya kemény tapintású, nem ráncos, és nincs rajta kiterjedt zöld elszíneződés, akkor megfelelő előkészítéssel még fogyasztható. Ilyenkor a gumót meg kell hámozni, a csírákat bőven kivágni, és a zöld részeket teljesen eltávolítani.
Amennyiben azonban a csírák már ujjnyi hosszúságúak, a gumó ráncos, fonnyadt, vagy nagy felületen zöldült, a burgonya nem ajánlott emberi fogyasztásra. Ebben az állapotban a benne lévő keményítő jelentős része lebomlott, a szolanintartalom pedig túl magas lehet.
Fontos tudni, hogy a főzés nem semlegesíti a szolanint. Bár egy része a főzővízbe oldódik, az így keletkezett főzőlevet nem szabad felhasználni.
Hogyan lehet megelőzni a csírázást?
A burgonya betakarítás után természetes csírázásgátlási nyugalmi időszakon megy keresztül, amely 5-10 hétig tart. Ezt követően a tárolási körülmények döntik el, mikor indul meg a csírázás. Az ideális tárolás feltételei:
- 4-5 °C alatti hőmérséklet, de fagymentes környezet
- teljes sötétség, mert a fény csírázást és zöldülést indít
- jó szellőzés, pangó levegő nélkül
- alma nélkül, mert az általa kibocsátott etilén gyorsítja a csírázást
A legjobb megoldás egy szellős burgonyás rekesz vagy láda, hűvös pincében vagy kamrában.
Csíra vagy hajtás?
A köznyelv csírának nevezi, ami valójában hajtás. A burgonyagumó a növény módosult szártagja, amely raktározásra és vegetatív szaporodásra szolgál. A „szemekből” fejlődnek ki az új hajtások, amelyek később lombos szárat nevelnek. A szaknyelv pontatlan használata ellenére a csírázás kifejezés a gyakorlatban elfogadott.
Képek: Pixabay.
