Szeptember közepi parlagfű helyzetkép

A szója területek fertőzöttsége is jellemzően gyenge a Hanyi részek kivételével. A tábla széleken a csapadékos időjárás miatt kapitális méretűvé fejlődött néhol a parlagfű, ami a fertőzöttség növekedésének az érzetét kelti. Az augusztusi szárazság miatt a tarlók művelését csak az augusztus 25-26 utáni esők után tudták volna folytatni, de ezt a kedvező időszakot a termelők inkább a repce vetésére használták ezért a tarlók fertőzöttsége nem csökkent jelentősen. A napraforgó betakarítása is elkezdődött a repce vetésével párhuzamosan mely némileg csökkentette a parlagfűvel fertőzött területek arányát. A betakarítás és a talajmunkák a szeptember első hétvégéjén megérkező kiadós csapadék miatt ismételten megtorpantak. A védekezések hatékonysága ilyenkor már többé-kevésbé megkérdőjelezhető, mivel megjelentek a terméses növények ezért a kaszálás a tárcsázás csak növények számát ugyan csökkenti, de közben már csak a talaj gyommag fertőzöttségét gyarapítja. A kamarai kollegák véleménye szerint a parlagfű is a 2-3 héttel előrébb van a fejlettségben az előző évekhez képpest. A ruderáliákon, útszéleken szintén megtalálhatók a terméses növények.

Zala megyében szintén a szeptember elejei csapadék hatására megtorpant a betakarítás és a tarlók művelése. A kukoricában és napraforgóban továbbra is gyenge a fertőzöttség a jellemző a tábla széleken itt is a fejlett növények miatt a fertőzöttség erősödése érzékelhető. A terméses növények itt is megtalálhatók mindkét kultúrában hozzávetőlegesen 50%-os arányban. A ruderáliákon itt is változó a fertőzöttség mértéke, az útszéleken a már kaszált növények a gyenge-közepes mértékű fertőzöttség aránya dominál, itt is jelentős mértékben megtalálhatók a terméses növények.

A közép-dunántúli régióból Veszprém megyékben a kukorica és napraforgó kultúrákban továbbra is döntően gyenge parlagfű fertőzöttség a jellemző. Az elmúlt hetek esőzései miatt a védekezési munkálatok itt is megálltak és a parlagfű gyorsan regenerálódott. A ruderális területeken szinte mindenütt megtalálható, a parlagfű ezért nagyobb társadalmi összefogásra lenne szükség az irtáshoz. A parlagfű fenológiája jellemzően a virágzás végi stádiumban van, de előfordulnak még virágzó növények, valamint már megtalálhatók elvirágzott terméses növények.

A dél-dunántúli régióban, Baranya megyében is az előző két megyéhez hasonlóan alakult a parlagfű elleni védekezés. Baranyában is a szója és napraforgó kultúrában tudott a parlagfű jelentősebb mértékben felszaporodni a kukorica állományok az érésig jól tartották magukat. Szintén a szeptemberi esők következtében lelassult a napraforgó betakarítása és ezzel a fertőzött terület csökkenése. A parlagfű fenológiája a Veszprém megyei helyzetnek megfelelő.

A dél-alföldi régióban, Békés megyében a kukorica és a napraforgó területek fertőzöttsége a tábla szélektől eltekintve alacsonynak mondható. A kukorica és a napraforgó betakarítása kedvező idő miatt folyamatos ezért a fertőzött területek időlegesen csökkennek. A száraz időjárás miatt a gabonatarlók ápolását folyamatosan el tudták végezni ezért jellemzően jó kultúrállapotúak. A repce területek elvetése is jelentősen csökkentette a gabonatarlók fertőzöttségét. A többi megyéhez hasonlóan itt is a táblaszélek a dűlőutak a ruderális és az ugarolt területek okozzák a problémát. Sok helyen a támogatáshoz kötelező zöldítéshez elvetett magkeverék helyett részben a parlagfű kelt ki, amit sem permetezni sem leforgatni nem lehet a támogatás elvesztése nélkül, ami ellehetetleníti a termelőket.

Az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében alacsony parlagfű fertőzöttséget tapasztaltak a kukorica és a napraforgó kultúrákban a tábla széli parlagfüvek viszont gigászi méretűek lettek. A száraz meleg szeptemberi időjárás kedvezett a napraforgó és a kukorica betakarításának minek következtében a parlagfüves területek, táblaszélek is jelentősen lecsökkentek. A termelők védekezései ellenére a tarlókon megjelent a parlagfű, de továbbra is az elhanyagolt dűlőutak, gazdátlan ruderáliák okozzák a legnagyobb problémát. A gazdálkodók folyamatos védekezési törekvéseiből látszik, hogy felismerték a problémát és a lehetőségeikhez mérten irtják a parlagfüvet.

Hajdú-Biharban az aszályos meleg időjárás következtében a kukorica állományok érése felgyorsult ezért a betakarítás is a megszokottól korábban elkezdődött. A napraforgó területek jelentős része szeptember közepére szintén a száraz, meleg időjárás miatt betakarításra került. A betakarítási munkák előrehaladtával napról-napra csökken a parlagfűvel fertőzött táblák száma ennek ellenére továbbra is jelentős a táblaszélek, dűlő utak fertőzöttsége. A tábla széleken 100-150 cm magasságú virágzás végén lévő és terméses növények egyaránt megtalálhatók, terméses növények aránya 90 % körül alakul. A gabonatarlók tárcsás művelését mindenütt elvégezték, a legkorábban művelt tarlók elkezdtek gyomosodni több helyen a parlagfű is megjelent. A tarlókon jellemzően a parlagfű virágzás végén van, de már előfordulnak terméses növények is. A rudrális területek parlagfű fertőzöttsége nagyon vegyes az előző évekhez hasonlóan a továbbra is a rendezetlen tulajdonviszony okozza a legnagyobb problémát. A ruderáliákon és az utak mentén a növények döntő többsége (95%-a) már a magképzés, magérés stádiumában van. A megyénkben továbbra is a dűlő utak, az erdészeti telepítések a közutak szegélye valamint a belterületi ingatlanok a legfertőzöttebbek parlagfűvel, de ezek kaszálása már nincs hatással a pollenhelyzetre ezért a kaszálás okafogyott. A szántóföldi zöldítéses területekben a szárazság miatt megjelent a parlagfű, ezeket a területeket nem lehet gyomírtani és kaszálni, ezért a gazdák tehetetlenek. A szántóföldi kultúrák fertőzöttsége az idei évben (a táblaszegélyektől eltekintve) az előző éveknél kedvezőbben alakult mely vélhetően a gazdálkodók tudatos védekezésének és a kedvező időjárásnak köszönhető. Továbbra is az osztatlan közös területen és a saját géppel nem rendelkező kisparcellán gazdálkodók a legproblémásabbak.

Az észak-magyarországi régióban, Heves megyében a napraforgó és a szőlő területek döntő többsége gyengén (˂10% felületi borítottság) csak gyengén fertőzött parlagfűvel. Ennek ellenére nem javult a helyzet az előző évekhez viszonyítva. Szőlőnél és műveletlen területeknél rosszabb, a napraforgónál, gabonatarlónál, közútnál valamivel jobb a helyzet az előző éveknél. Sok kisgazdaságban, a szőlőben „megszüntették” a talajművelést, a kikelt gyomokat kaszálják, majd „kinevezik” a területet gyepesített területnek, aminél a gyomirtást évi 2 kaszálással lerendezik. Ezeknél a területeknél szüret előtt elvégzik az utolsó kaszálást, majd sorsára hagyják a területet, ahol természetesen hamarosan megjelenik a parlagfű, amely ugyan nem nő nagyra, de sűrű borítást ad, és hamar virágzik. A másik esetben a sorközművelést gépi úton elvégzik, de a sorokban vegyszeres gyomirtást alkalmaznak évi 1 esetleg 2 alkalommal általában glifozát hatóanyaggal, aminek következményeképp szép gyomos sorok (parlagfüves) lesznek. A napraforgó területek túlnyomó részén az idén jól sikerült a gyomirtás. A parlagfüves területeknél elsősorban szakmai hibák, és csak kisebb részben időjárás okozta azt, hogy felszaporodott parlagfű. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a napraforgó területek jelentős része közepesen fertőzött, a kukorica területek jelentős része gyengén fertőzött. A kedvező időjárás miatt a napraforgó területek betakarítása előrehaladott állapotban van, ami jelentősen csökkenti a parlagfű fertőzöttséget. A repce területek folyamatos vetése is folyamatosan csökkenti az egyébként erősen fertőzött tarlók arányát. Továbbra is probléma a rudráliák, az ugarolt területek és a táblaszélek erős fertőzöttsége.

Közép-magyarországi régió Pest megye. A megyében a napraforgó betakarítása a végéhez közeledik, ami a parlagfű fertőzöttséget jelentősen csökkenti. Az utak estében a mellékutak elhanyagoltak, de a főutakat kaszálják. A tarló állapota is elfogadható itt is a legnagyobb problémát az ugarolt területek és a zöldítéses területek okozzák. A zöldítés céljából bevetett területek a szárazság miatt itt is parlagfüvesek mellyel szemben a gazdák tehetetlenek.

Az Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Levegőhigiénés- és Aerobiológiai Osztály elektronikus felületén adott tájékoztatása lapján:

Szeptember első felében több napon keresztül nagyon magas parlagfű pollen koncentrációt mértek Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, térségében, magas koncentrációt mértek a Nyugat és Közép-Dunántúli régiók városaiban.

A száraz meleg időjárás következtében a parlagfű pollenkoncentrációja az Alföldön továbbra is sokfelé eléri a nagyon magas szintet, az ország többi részén jellemzően a közepes-magas tartományban alakul.

A környező országok parlagfű okozta allergiás megbetegedéseinek a számát mutatja be a fenti térkép, melyből a parlagfű fertőzöttségre is lehet következtetni valamint arra, hogy hol és milyen mennyiségben található meg.

Vélhetően nem elsősorban humán okai vannak a parlagfű magyarországi térhódításának, hanem kedvező és az éghajlatváltozás miatt még inkább kedvezőbbé váló termőhelyi feltételek. A parlagfű elleni védekezési morál és módszerek sokat fejlődtek az elmúlt években, de a sikeres védekezés évről-évre több pénzbe kerül, amit egyes ágazatok már nem tudnak előteremteni, ezért a védekezések nem valósulnak meg a kívánt módon. A jelen parlagfű helyzet fenntartása illetve némi javítása egy új állami védekezési stratégia kialakítását kívánja.