A nitrogén fontos szerepet játszik a szőlő növekedésében és termésképzésében. A szőlőültetvények kiegyensúlyozott növekedése érdekében kulcsfontosságú, hogy helyesen állapítsuk meg a nitrogénpótlás mértékét. A kijuttatandó mennyiség kiszámítása során számos tényezőre kell tekintettel lennünk. Figyelembe kell vennünk többek közt az ültetvény talajtani sajátosságait, a tőkék növekedési erélyét, termőképességét, valamint a talajápolás módját és az évjárat hatásait.
A nitrogén túlzott mértékű kijuttatása és hiánya egyaránt kedvezőtlen hatású (1. táblázat).
Nitrogén-túladagolás | Nitrogénhiány |
|
|
1. táblázat: A nitrogén túladagolásának és hiányának a hatásai (Bényei et al. 1999, Riedel 2007, Ziegler et al. 2011, és Mehofer et al. 2014 alapján) |
A szélsőséges túladagolás és hiány tünetei rendszerint egyértelműen felismerhetők. A jellegzetes hiány-, illetve túladagolás tüneteket és kialakulásuk lehetséges okait a 2. táblázat tartalmazza.
Nitrogén | Jellegzetes tünetek | Lehetséges okok |
-hiány |
|
|
-túladagolás |
|
|
2. táblázat: A nitrogénhiány és -túladagolás tünetei és kialakulásuk lehetséges okai (Spring et al. 2003 alapján) |
Az ültetvény állapotának, kondíciójának a felvételezése mellett a levélelemzés adataiból is következtethetünk a nitrogénellátottság alakulására (3. táblázat). A levélanalízishez a (levéllemez) mintákat mindig azonos helyről (az első fürt szárcsomójáról), és két időpontban (virágzáskor és szüretkor) szedjük meg. Az előírások szerint a mintát (50-100 db) a (azonos talajadottságokkal rendelkező) mintavételi egység két átlója mentén kell begyűjteni.
Mintavétel | A vizsgálati határértékek szintjei | |||
alacsony | optimális | magas | nagyon magas | |
virágzáskor | < 2,75 | 2,76-3,30 | 3,31-4,00 | 4,00 < |
szüretkor | < 1,75 | 1,76-2,10 | 2,11-2,60 | 2,60 < |
átlag | < 2,25 | 2,26-2,70 | 2,71-3,30 | 3,30 < |
3. táblázat: Levélanalitikai határértékek (% absz. sz. a.-ban) a szőlő nitrogénellátottságának a megítéléséhez (Szűcs, Horák, Kovácsné Mérei, 1981 alapján) |
Külföldön a tőkék nitrogénállapotának a megítélésére a levélnyél nitráttartalmának a vizsgálatát is alkalmasnak tartják. A meghatározáshoz a főhajtás vitorla alatt 30-40 cm-re levő levelének a nyelét (10-15 db) használják fel. A virágzáskor gyűjtött mintaanyagot foghagymapréssel kipréselik, majd gyorsteszt segítségével állapítják meg a présnedv nitráttartalmát. A kívánatos nitrátkoncentráció: 150-200 mg/l (4. táblázat).
A levélnyél nitrátkoncentrációja (mg/l) |
Javasolt nitrogén-utánpótlás – talajápolás |
150 alatti | Talajtrágyázás, esetleg lombtrágyázás (kb. 30 kg/ha) a virágzás után, legkésőbb a fürtzáródásig |
150-200 | Nem szükséges további pótlás; az eddig alkalmazott trágyázási gyakorlatot célszerű folytatni |
200-400 | Kerüljük az intenzív talajművelést |
400 feletti | Nitrogénigényes takarónövény vetése; a jövőben kevesebb N kijuttatása, a nitrogén-utánpótlás gyakorlatának a felülvizsgálata |
4. táblázat A nitrogén-utánpótlás és a talajművelés kivitelezése a levélnyél nitrátkoncentrációja alapján (Ziegler et al. 2011) |
A szőlő a tenyészidő során kb. 60-100 kg nitrogént von ki a talajból hektáronként. A kivont mennyiség több mint a fele a lombozat, illetve a venyige képzésére használódik fel; az általuk felvett tápanyag – a venyige helyben való felaprításával és bedolgozásával – az ültetvényben marad. A fürtterméssel kivont, az ültetvény területéről kivitt nitrogén mennyisége mindössze 20-40 kg. Átlagos körülmények esetén elegendő lehet ennek a mennyiségnek a pótlása – az esetleges N-veszteségek, illetve többletigények figyelembe vételével.
A szőlő nitrogénellátottsága alapvetően a talaj humusztartalmától függ. A talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége révén a rendelkezésre álló szerves anyag nitrogéntartalmának 1, kedvező esetben akár 4 %-a is feltáródhat. A feltáródó nitrogén mennyisége évente kb. 50-150 kg/ha. A szerves anyaggal jól ellátott talajon – 2 %-nál nagyobb humusztartalom esetén – általában kielégítő a szőlő N-ellátottsága, illetve növekedési erélye (1. kép). A nitrogén feltáródásának a folyamatát a szervesanyag-tartalom mellett a talaj nedvességtartalma, hőmérséklete, levegőzöttsége, illetve a talajápolás módja is befolyásolja. A szőlő által felvehető nitrogén volumenét korlátozhatja a feltalaj alacsony humusztartalma, a gyeptakaró tápanyag-konkurenciája, a talaj tömörödöttsége, továbbá a hosszan tartó vízhiány. A talaj magas humusztartalma, valamint az intenzív (ugarszerű) talajművelés esetén rendszerint fokozódik a felvehető nitrogén mennyisége.

1. kép: A szerves anyaggal jól ellátott talajon kielégítő a szőlő növekedési erélye
Az osztrák szőlészeti szaktanácsadásban a kijuttatandó nitrogénadagok meghatározása a hajtásnövekedés mértéke, a termésmennyiség, és a talajápolás módjának a figyelembe vételével történik (5. táblázat).
Hajtásnövekedés mértéke | Termésmennyiség 5-10 t/ha közötti | Termésmennyiség 5 t/ha alatti | |
Mechanikai talajművelés | Gyepesítés (nem pillangósvirágú fajok használata) | Levonás mértéke | |
erős | 0-30 | 0-50 | – 20 % |
közepes | max. 50 | max. 70 | |
gyenge (N-hiány) | max. 60 | max. 80 | |
Megjegyzés: A könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyaféleségekből egyszerre legfeljebb 50 kg/ha mennyiséget célszerű kijuttatni. 5. táblázat A javasolt maximális nitrogén hatóanyag mennyiségek (kg/ha) (Mehofer et al. 2014) |
A szakemberek szerint a 10 t/ha-t meghaladó termésszint esetén tonnánként további 3 kg N hatóanyag szükséges. Szalmatakarás esetén is indokolt lehet a kiegészítő nitrogén kijuttatása (1 kg nitrogén/100 kg szalma). A nitrogén pótlása során vegyük figyelembe a felhasznált szerves trágyák nitrogéntartalmát is. Öntözött ültetvényekben az öntözővízzel kijuttatott nitrogén mennyiségével is számolni kell (6. táblázat).
Az öntözővíz nitráttartalma (mg/l) |
A kijuttatott vízmennyiség (mm) |
|||||
25 | 50 | 75 | 100 | 125 | 150 | |
25 | 1,4 | 2,8 | 4,2 | 5,7 | 7,1 | 8,5 |
50 | 2,8 | 5,7 | 8,5 | 11,3 | 14,1 | 16,9 |
75 | 4,2 | 8,5 | 12,7 | 16,9 | 21,2 | 25,4 |
100 | 5,7 | 11,3 | 16,9 | 22,6 | 28,2 | 33,9 |
6. táblázat Az öntözővízzel kijuttatott nitrogén mennyisége (kg/ha) a víz nitráttartalma és az öntözés intenzitása szerint (Fardossi et al. 2003) |
A német szaktanácsadás hasonló elveken alapul. Ziegler és munkatársai (2010) szerint az átlagos növekedési erélyű, 14 t/ha terméshozamú ültetvény alapigénye (a nitrogén 75 %-os hasznosulásával számolva) 40 kg/ha. A ténylegesen kijuttatandó nitrogénhatóanyag mennyisége ebből kiindulva kalkulálható úgy, hogy a termésmennyiség, az ültetvény növekedési erélye, a feltalaj humusztartalma és a talajápolás módja alapján elvégezzük a 7. táblázatban megadott értékek levonását, illetve hozzáadását.
A szőlő nitrogén alapigénye (termésmennyiség: 14 t/ha) | 40 kg/ha |
Az alapigény módosítása | hozzáadás (+)/levonás (–) |
Terméshozam | |
7 t/ha (50 hl/ha) 10 t/ha (75 hl/ha) 20 t/ha (150 hl/ha) |
– 20 kg/ha –10 kg/ha +15 kg/ha |
Növekedési erély | |
erős–igen erős növekedés gyenge–igen gyenge növekedés |
–20-tól –40 kg/ha +10-től +35 kg/ha |
A feltalaj (0–30 cm) humusztartalma (H %) | |
alacsony humusztartalom (könnyű talaj: <1,5 %; közepes–nehéz talaj: <1,8 %) átlagos humusztartalom (könnyű talaj: 1,5-2,0 %; közepes–nehéz talaj: 1,8-3 %) magas humusztartalom (könnyű talaj:> 2,0 %; közepes–nehéz talaj:> 3 %) |
+10-től +20 kg/ha
0 kg/ha –20-tól –40 kg/ha |
Talajápolás | |
artós gyeptakaró pillangósvirágú takarónövény tartós takarónövény feltörése |
0-tól +20 kg/ha 0-tól –40 kg/ha –20-tól –40 kg/ha |
Törzsültetvény | +10-től +15 kg/ha |
7. táblázat A szőlőültetvény nitrogénigényének a kiszámítása (Ziegler et al. 2011) |
Tartós takarónövény-használat esetén a nitrogénkonkurencia feloldása érdekében – a tőkék növekedési erélyétől függően – kiegészítő nitrogén kijuttatására is szükség lehet (2. kép). Az ültetvény kielégítő növekedése, illetve pillangós takarónövények felhasználása esetén azonban a pótlólagos nitrogénadagolás elhagyható. A túl sok N ugyanis az állomány vízfogyasztásának a növekedéséhez, a nitrogénkedvelő növények felszaporodásához és a herefajok visszaszorulásához vezethet.

2. kép: Gyepesítés esetén kiegészítő nitrogén kijuttatására is szükség lehet
A pillangósvirágú takarónövények a gyökérgümőikben élő szimbionta Rhizobium baktériumok segítségével megkötik a légköri nitrogént (3. kép).

3. kép: A pillangósvirágú fajok viszonylag nagy részaránya a takarónövényzetben
A gümőbaktériumok közreműködésével megkötött nitrogént a továbbiakban más növények, így a szőlő is hasznosíthatja. Az ültetvényben ezúton nyerhető N-mennyiség a körülményektől függően évente kb. 20-40, de akár 80 kg/ha is lehet (8. táblázat).
Pillangósvirágú fajok részaránya a takarónövényzetben (%) | A takarónövényzet felületének aránya az ültetvényben | ||
40 % | 80 % | 100 % | |
minden második sorközben | minden sorközben | teljes felületen | |
10 | 3 | 6 | 8 |
20 | 6 | 13 | 16 |
30 | 10 | 19 | 24 |
40 | 13 | 26 | 32 |
50 | 16 | 32 | 40 |
60 | 19 | 38 | 48 |
70 | 22 | 45 | 56 |
80 | 26 | 51 | 64 |
90 | 29 | 58 | 72 |
100 | 32 | 64 | 80 |
8. tábláza:t A pillangósvirágú takarónövények várható nitrogénmegkötése (kg/ha) (Ziegler et al. 2011) |
Az agrotechnika műveleteinek szakszerű kivitelezésével sokat tehetünk a szőlő kiegyensúlyozott nitrogénellátottsága érdekében, jóllehet fáradozásaink sikeressége nagymértékben függ a termőhelyi adottságok és az időjárás szerencsés, avagy kevésbé szerencsés alakulásán.
Fotó: a szerző felvételei
Dr. Zanathy Gábor: A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben című cikke a 2015. júniusi lapszámban jelent meg a 140. oldalon.