A nagymagvú hüvelyesek a kétszikűek osztályába (Dicotyledoneae), a hüvelyesek (Fabales/Leguminosae) rendjének, pillangós virágúak családjába tartoznak. Ebben a családban számos kultúrnövényünk is megtalálható, melyek termesztése régi korokra nyúlik vissza, a gabonafélékhez hasonlóan a legősibb élelmiszer- és takarmánynövényeink közé tartoznak, nagy termesztési hagyományuk van.
A nagymagvú hüvelyesek egy része főként humán táplálékforrás (borsó, bab, lencse, csicseri borsó), melyek magas táplálkozási értéket képviselnek, másik részük főként állati takarmány (szója, csillagfürt, lóbab) kisebb arányban humán felhasználással. A hüvelyes növények (mint pl. a bab, borsó, lencse, csicseri borsó) az emberi táplálkozásban magas tápértékű fehérjéket és ásványi anyagokat tartalmaznak, jó ízük mellett az áruk is kedvező. Alacsony zsírtartalom és magas rosttartalom jellemzi őket. Alapvető fontosságúak a változatos étrendben, mivel nem tartalmaznak glutént, ezért az arra érzékenyek is fogyaszthatják azokat. A reformtáplálkozás térhódításával egyre népszerűbbé válnak.
A hüvelyesek termesztésének előnyeit, agronómiai sajátosságait tekintve elővetemény-hatásuk nagyon jó. Az ezen növényekkel szimbiózisban élő baktériumok (Rhizobiumok) légköri nitrogénmegkötő képességük révén nitrogénnel gazdagítják a talajt, hozzájárulnak a talaj termékenységének fokozásához. Ez a nitrogén szerves anyaghoz kötött, emiatt sokkal nehezebben mosódik le a talaj alsóbb rétegeibe, illetve a talajvizekbe, így a környezetet nem szennyezi. A hüvelyesek a talajszerkezetre is jó hatást gyakorolnak, fontos szerepük van a fenntartható talajhasználatban. Termesztésükhöz általában nem igényelnek speciális gépeket. Hazánkban vetőmagtermesztésüknek jó feltételei vannak. Az állati takarmányozásban fehérjeigényt elégítenek ki, ezzel GMO-s szója importot váltanak ki. Egyben jó export lehetőség is lenne nagyobb területen való termesztésük.
Agrotechnikai gyomszabályozási lehetőségek
Az agrotechnikában rejlő lehetőségek kiaknázása minden kultúrában fontos, de a hüvelyes kultúrákban kiemelt jelentőségű. Egyrészt azért, mert a kevésbé gyomelnyomó kultúrának számító hüvelyesek számára az egyes agrotechnikai elemekkel biztosíthatjuk a jó csírázáshoz, gyors, egyenletes keléshez és növekedéshez szükséges feltételeket, amely egyben a gyomok számára szűkebb életteret jelent. Másrészt viszont e kultúrákban szűkös a herbicidválaszték, ez kifejezettebben jellemző a kisebb kultúrákra. A gyomirtó szereken belül különösen a posztemergens készítmények választéka szűkre szabott (csak néhány herbicid a csillagfürt, csicseri borsó, lencse kultúrában). A növényvédőszer-gyártó cégek a költséges engedélyezési folyamatot nem vállalják ezekben a kis területen termesztett kultúráknál, mert az ez irányú befektetésük nem térül meg.
Így a vegyszeres gyomirtási technológia egyes elemeinek hiányát az agrotechnika elemeinek alkalmazásával szükséges pótolni (mechanikai sorközművelés).
Talajművelés – a magról kelő gyomnövények ellen
A tarlóhántással, őszi mélyszántással tavaszi talaj-előkészítéssel rendkívül hatékonyan védekezhetünk a magról kelő gyomnövények ellen. Abban az esetben, ha a hüvelyes kultúrnövény előveteménye kalászos gabona, vagy valamilyen korán lekerülő kultúra volt, a tarlóhántással a T4-es gyomok nagy többségét csírázásra kényszeríthetjük, majd a tarlóápolási munkákkal fiatal korban elpusztíthatjuk őket. E művelet a nyár végén és az ősz folyamán többször is megismételhető, mely műveletekkel a talaj gyommagkészlete jelentősen csökkenthető.
Vetés előtt a talaj előkészítése során az aprómorzsás talajfelszín biztosítása az egyöntetű, gyors kelés, valamint a preemergens gyomirtó szerek megfelelő gyomirtó hatásának kifejtése érdekében fontos. Rögös talaj esetén a rögárnyékból a gyomnövények akadálytalanul kikelnek. A preemergens gyomirtó szer hatóanyagok mennyiségének csökkenésekor a sorok záródása előtti, a ritkább térállású hüvelyesekben lehetőség nyílik mechanikai talajművelésre, a sorközök kultivátorozására, ily módon sok gyom pusztítható ki a sorközökből.
A sorköz-kultivátorozás nemcsak azokban a kultúrákban fontos, ahol nincs engedélyezett posztemergens készítmény, hanem pl. a szójában is, ahol a legtöbb engedélyezett készítmény van. A sorközművelés során ugyanis sor kerül a talajok levegőztetésére, a talaj cserepesedésének megszüntetésére és ezáltal a nitrogéngyűjtő baktériumok működésének, életfeltételeinek javítására, melyek a kultúrnövény gyorsabb fejlődését is szolgálják.
Talajművelés – az évelő szártarackos (G1) gyomnövények ellen
Amennyiben a terület évelő szártarackos gyomokkal (tarackbúza, csillagpázsit) fertőzött, célszerű a tarlóhántást mélyebbre állított éles tárcsával elvégezni. Javasolható tárcsázás utáni fogasolás is, melynek során a tarackokat a talaj felszínére hozva elősegíthetjük kiszáradásukat, télen elfagyásukat.
Talajművelés – a gyökértarackos (G3-as) gyomok ellen
A gyökértarackos gyomok (mezei acat, apró szulák) mélyműveléssel visszaszoríthatók. Sajnos az utóbbi években inkább a sekélyművelés az elterjedtebb, így várható a G3 életformacsoportba tartozó gyomfajok felszaporodása.
Elővetemény megválasztása
Hüvelyesekben az évelő kétszikű gyomok irtására nincs, vagy alig van lehetőség (kivéve borsó), ezért a növényi sorrendet úgy kell megválasztani, megtervezni, hogy a hüvelyesek olyan táblára kerüljenek, ahol a gyomnövények előző kultúrában (pl. gabonafélék) vagy előző évi tarlón kerüljenek irtásra. Az évelők irtása a tarlón valósítható meg a leggazdaságosabban, amikor totális (glifozát) herbicidekkel, illetve kombinációkkal, a kultúrnövények jelenléte nélkül, biztonságosan végezhető el.
Figyelemmel kell lenni az elővetemény megválasztásakor arra, hogy az előveteményben milyen gyomirtó szert alkalmaztak. Azokon a táblákon ahol az előveteményben perzisztens gyomirtó szer került felhasználásra, az a hüvelyesek vetését kizáró ok. A HPPD gátlók csoportjába tartozó mezotrion, izoxaflutol felhasználása után a következő évben nem vethető hüvelyes! Ugyanez vonatkozik az aminopiralid alkalmazására is! Emellett egyéb okok miatt (pl. extrém szárazság vagy lúgos talajon szulfonil-ureák alkalmazása) nem teljesen lebomló gyomirtó szer hatóanyagok a kelő-szikleveles hüvelyesben fitotoxikus tüneteket okozhat.
A hüvelyesek termesztésekor kerülendő elővetemények: napraforgó az árvakelések miatt, kukorica a gyomirtószer-maradék és a késői betakarítása miatt, a pillangós növények növényegészségügyi okok miatt.
Kerülendők azok a területek, ahol évelő gyomnövények, mint a fenyércirok, (Sorgum halepense), mezei zsurló (Equisetum arvense), apró szulák (Convolvulus arvense) szeder (Rubus caesius), tarackbúza (Agropyron repens), mezei acat (Cirsium arvensis), évről évre nagy egyedszámmal fordulnak elő, mert ellenük e kultúrákban nem, vagy alig tudunk védekezni.
Vetésforgó
A vetésforgó gyomszabályozó szerepe is rendkívül fontos. A hüvelyesek nagyon jó előveteménynek számítanak, amelyet akkor tudunk legjobban hasznosítani, ha a gabona előveteménye a hüvelyes. Például, ha a kalászos előveteménye szója, nem ritkán 1 tonnával nagyobb terméseredmény takarítható be (Hugyecz E., Agrofórum Extra 2015. 59). Legnagyobb mértékű N-megkötést a csillagfürtnél mértek, sajnos ezt a „plusz szolgáltatását” csak kismértékben tudjuk hasznosítani a viszonylag kis területen folyó termesztése miatt.
Vetőmag
Szintén a termés biztonsága, és a növények gyors kezdeti fejlődése szempontjából fontos a jó minőségű, egészséges, csávázott vetőmag. Csávázással 1-2 növényvédő szeres kezelés is elhagyható, amivel költség takarítható meg. Alapvető követelmény a vetőmag gyommag mentessége. Sajnos ez 100%-ban nem garantálható, így bármikor érkezhet a táblánkra egy-egy „potyautas” más térségből, más kontinensről.
Vetés, vetésidő
Fontos, hogy a vetés gyommentes és a felületen szármaradvány mentes, jól elmunkált talajba történjen. Ellenkező esetben a preemergens készítmények nem adnak megfelelő gyomirtó hatást, ilyenkor a kultúrnövény a konkurenciaharcban már a vegetáció elején vesztésre áll. Az optimális vetésidő alkalmazása a kultúrnövény megfelelő fejlődése, gyomelnyomó képességének minél hamarabbi elérése és termésbiztonsága szempontjából fontos. Az optimálisnál korábbi vetés során a kedvezőtlen időjárás (fagy, hideg stressz) legyengítheti a kultúrnövényt, vontatottá teszi fejlődését, amely ezáltal nem tud gyors kezdeti fejlődést produkálni, amely a gyomokkal folytatott sikeres konkurenciaharchoz nagyon fontos lenne. A késői vetéseknél nagy az esély arra, hogy a növény már a kezdeti fejlődése során találkozik a melegstresszel, illetve ekkor már a csapadékhajlam is kisebb (szárazságstressz).
A vetésidőnek nagy hatása van arra, hogy adott területen, adott évben mely gyomnövények lesznek meghatározóak, döntően mely életformacsoportból kerülnek ki. Például a korai vetésekben a kora tavaszi T3-as gyomok kelnek: döntően vadrepce (Sinapis arvensis, repcsényretek (Raphanus raphanistrum), és kevés a T4-es gyomfaj, mint pl. ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), fehér libatop (Chenopodium album), disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), keserűfű félék (Polygonum spp.) kakaslábfű (Echinochloa crus-galli).
A későbbi vetésekben a T4-es gyomfajok és a nehezen irtható magról kelő kétszikű gyomnövények dominálnak, mint pl. selyemmályva (Abutilon theophrasti), csattanó maszlag (Datura stramonium), szerbtövis fajok (Xanthium spp.), napraforgó árvakelés (Helianthus annuus), ürömlevelű parlagfű. Az utóbbi csoportba tartozó fajokat az alapgyomirtásra használható herbicidek nem, vagy nem megfelelő hatékonysággal, vagy egyáltalán nem irtják. E kultúrák egy részében gyomirtó szerekre való érzékenységük miatt nincs az állományban gyomirtási lehetőség, másik részében ugyan alkalmazható egy szűkös posztemergens gyomirtószer-paletta, de ennek nem minden tagja megfelelő hatékonyságú ellenük.
A vetés – fajtára jellemző optimális állománysűrűség
A vetés egyenletessége és a megfelelő állománysűrűség is „besegíthet” a gyomok elleni küzdelembe. A ritka, nem záródó állomány (1. kép) később jelentős mértékben elgyomosodhat. Elgyomosodott táblán a termés akár a felére is csökkenhet. A magasabb tőszámnál mérsékeltebb gyomosodással kell számolnunk, de ezt az optimális tartományban indokolt tartani, mert egy túl magas tőszám csapadékosabb időjárás esetében a kórokozók fokozottabb megjelenésével is járhat.
1. kép: Optimálisnál kisebb tőszámú borsó állomány
A vetés – optimális vetésmélység
Nem jól művelt, elmunkált talajnál vagy rosszul beállított vetőgépnél (pl. adott kultúra szempontjából optimálisnál sekélyebb vetésnél) vontatott és hiányos lesz a kelés. Az optimálisnál mélyebb vetéskor a növény a keléséhez a mag tartaléktápanyagaiból túl sok energiát használ fel, nagy lesz az energiavesztesége, ezért sok mag ki sem kel, vagy a kikelt növények növekedése, fejlődése lényegesen vontatottabb lesz.
Fajta megválasztása
A különböző fajtatulajdonságok közül azok a tulajdonságok kedvezőek az általában kis gyomelnyomó képességgel rendelkező hüvelyesek esetében, amelyek a gyors kezdeti fejlődést szolgálják, így gyorsabban kialakul a gyomelnyomó képesség, amely a gyomok elleni harcban elengedhetetlen. Ilyen fajtatulajdonság a jó növekedési erély.
A fajták növekedési erélye között jelentős különbségek lehetnek.
A következő fontos fajtatulajdonság a habitus. Egy magasabb, nagyobb zöldtömeget adó fajta jobban árnyékolja a talajt, gyorsabban kialakul a gyomelnyomó képessége. A gyomirtó hatáshoz a kultúrnövény árnyékolása is hozzátesz. Pl. szójánál a hosszabb tenyészidejű, nagy zöldtömeget adó fajták jobb gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, amely a kritikus időkben, a tenyészidő elején, illetve végén (az érés idején) jól hasznosul.
A klímaváltozással a termés biztonsága szempontjából a jobb szárazságtűrés is egyre fontosabb követelmény.
Kórokozóktól, kártevőktől mentes növényállomány
A kórokozók, kártevők ellen időben, szakszerűen végrehajtott kezelések a kultúrnövény optimális fejlődését segítik elő, emellett gyomelnyomó képességének megtartása szempontjából is fontosak. A kártevők által károsított kultúrában a posztemergens herbicidek kevésbé lesznek szelektívek, mivel a sérüléseken nagyobb mennyiségű hatóanyag-mennyiség jut a növénybe.
Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás
Szintén a kultúrnövény gyors fejlődése, a gyomokkal való nagyobb versenyképesség kialakítása szempontjából fontos.
Gyomirtási alkalmazási módok
Kelés előtti kezelések
A talajba vetett kultúrnövények kelése előtt a már kikelt gyomnövények pusztíthatók el. A kezelés addig végezhető, amíg a kultúrnövény csíráit a föld megvédi a gyomirtó szertől, legkésőbb a kelés előtt 4-5 nappal. Ekkor a diquat-dibromid és glifozát hatóanyagú készítmények használhatók fel. Egy európai uniós rendelet miatt 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza a NÉBIH 2016. november 30-án. A visszavonás oka a készítmények polietoxilált faggyúamin tartalma, amit az EU-Bizottság rendelete nem kívánatos, veszélyes, toxikus összetevőnek minősített, ezért az ezt tartalmazó készítmények engedélyezését a továbbiakban nem teszi lehetővé a tagállamoknak.
Preemergens kezelések
A hüvelyesek termesztésének biztonsága érdekében arra kell törekedni, hogy ezek a kultúrák legalább alapkezelésben részesüljenek. Ahol van lehetőség állománykezelésre, adódhatnak olyan időjárási, szervezési, gépkapacitási problémák, hogy e készítményeket nem lehet optimális időben kijuttatni. A kezelés megkésése a kultúrnövény károsodását idézheti elő (és a gyomok elleni hatékonyság sem lesz megfelelő). Különösen érzékeny kultúráknál kell körültekintően eljárni az időzítéssel pl. borsó posztemergens szerei nem sok rugalmasságot engednek meg.
Az egyre szélsőségesebb időjárás, és ezen belül a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága miatt megfontolandó lesz a jövőben azokban a fontosabb kultúrákban, ahol nincs, vagy alig van posztemergens gyomirtási lehetőség, az öntözéses termesztés biztosítása. Ekkor a bemosó csapadékot öntözéssel lehet pótolni. Ez egyben a kultúrnövény szempontjából „kelesztő öntözés” is, így az állomány kelése nem húzódik el, fejlődése egyszerre indul meg.
A megfelelő hatékonysághoz a kezelést követő 2 héten belül 10-30 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagot a gyomok csírázási zónájába mossa, a gyomok kikelve belenőnek ebbe a hatóanyaggal átitatott talajrétegbe és elpusztulnak.
A preemergens gyomirtást a vetés után lehetőleg 3 napon belül végezzük el. A későbbi permetezés esetén könnyebben ki lehet csúszni (pl. csapadékos időjárás) a kelés előtti periódusból, a kelés idejéhez közeledve a kultúrnövény károsodásának veszélye pedig nő. Hüvelyesek vegyszeres gyomirtásának „gyenge” pontja a nehezen irtható kétszikűek irtása, ugyanis ezek mélyről csírázva, túlélik az alapkezelések hatását. Hüvelyesekben posztemergens irtásukra nem sok lehetőség van.
Korai posztemergens kezelések
A korai posztemergens kezeléseket a gyomok tömeges kelésénél (szik-2 leveles fejlettségnél) kell elvégezni, a kint lévő gyomokat a készítmény elpusztítja, a tartamhatása révén (bemosó csapadék érkezése esetén) a később kelő gyomok kelését is megakadályozza.
Posztemergens kezelések
A posztemergens kezeléseket időzíteni kell a kultúrnövény és gyomnövények fejlettségéhez. Az időzítés a posztemergens gyomirtás eredményességére döntő hatással van. A permetezést a technológiai leírásban ajánlott időben kell elvégezni. A permetezés kivitelezésére nagyon rövid időszak áll rendelkezésre, amikor a kultúrnövény és a gyomnövény is megfelelő fejlettségű állapotban vannak az optimális gyomirtó hatás elérése szempontjából. A kezelést a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a magról kelő egyszikű gyomnövények 1-3 leveles fenológiai állapotára ajánlott időzíteni.
A hüvelyesek kétszikű kultúrák, ezért e kultúrákban jó lehetőség van az egyszikű gyomnövények elleni védekezéshez. A szelektív egyszikűirtók (graminicidek) dózis függvényében mind a magról kelő, mind az évelők egyszikű gyomnövények ellen hatásosak. A rövidebb tenyészidejű hüvelyes fajoknál körültekintően kell megválasztani az alkalmazni kívánt szelektív egyszikűirtó szert, tekintettel azok különböző hosszúságú élelmezésegészségügyi várakozási idejére.
A szelektív egyszikű irtóknál ki kell hangsúlyozni az alkalmazástechnika fontosságát. Elengedhetetlen a jó permetléborítás biztosítása finom cseppképzésű szórófejekkel, 250-300 l/ha permetlé mennyiséggel, 3 bar nyomáson, apró cseppeket képezve, mert nagy cseppeknél a közel függőlegesen álló levelekről a permetlé legördülhet.
A glifozát hatóanyag uniós jóváhagyásának érvényessége 2022. december 15-ig meghosszabbításra került.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az AF szaklap átszerkesztett változata Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatain (2017. E70 90. old) című írása alapján
