Készülni kell a digitális világ térhódítására a mezőgazdaságban is!

• Az elmúlt időszak mezőgazdasági rendezvényein már együtt láthattuk a Bayer és a Monsanto csapatát. Még szokatlan a látvány; hol tart a vállalatfelvásárlás folyamata?

A 2018-19-es mezőgazdasági szezonban a Bayer és a Monsanto csapata is külön dolgozik, a Bayer a növényvédő szerekkel, a Monsanto pedig a Dekalb hibridekkel.
Az úgynevezett „Day One”, vagyis a két cég első közös napja augusztus 21-én volt, ekkora sikerült a különböző hivatalok összes kérését és előírását teljesíteni. Eladtuk az összes vetőmaggal kapcsolatos üzletágunkat, illetve néhány növényvédő szer is átkerült a BASF-hez. Csak egy érdekes adalék ehhez, hogy az akvizíció a német ipar eddigi legnagyobb ügylete volt, amit az eddigi legnagyobb banki átutalás is kísért. Hatvanhat milliárd dollár került átutalásra a Monsanto részvényeseknek; a tranzakcióban több mint 30 bank több száz fiókja vett részt összehangoltan.

• Hogy látja, mi az oka annak, hogy az elmúlt néhány évben a mezőgazdaságban több óriási méretű felvásárlásnak, vállalati fúziónak lehettünk tanúi?

Ez egy globális kérdés, én inkább a Bayer esetére látok rá jobban. Azt mondhatjuk, hogy tökéletesen kiegészíti a Monsanto palettája a Bayer ajánlatát. Látjuk azt is, hogy egyre inkább komplett megoldásokat kell biztosítani a termelőknek az egész világon, amiben benne kell lennie a vetőmagnak és a növényvédelemnek is, illetve a digitális megoldásoknak.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy más iparágakhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is hatalmas változások várhatók az elkövetkező 5-10 évben, és ezekre a változásokra csak ezek a nagy cégek tudnak majd felkészülni. Emellett látni kell azt is, hogy a nagy fúziók az erősen innovatív cégeket érintik. A Monsantónak több mint 100 nemesítő állomása van a világon, és ha ezt összerakjuk a Bayer kutatás-fejlesztésével, akkor a terveink szerint ebből olyan megoldások születnek, amelyek előremutatóak, és kielégítik a termelők elvárásait.

• Milyen nagy változásokat víziónálnak az előrejelzések?

Röviden összefoglalva: a digitális világ térhódítását a mezőgazdaságban. Amikor műholdak segítségével állapítjuk meg a talajtípusokat, majd pedig a vetésmélységet, vagy pedig amikor drónokkal mérjük fel a kártevő, gomba és gyom problémákat és ezek alapján készülnek növényvédelmi tervek. Hosszan lehetne sorolni a várható változásokat, amelyek más iparágakban is végbe mennek, nyilván specifikusan.
Vannak hasonlóságok is az egyes szektorok között, például választ kell adni az egyre növekvő munkaerőhiányra, vagy fokozni kell a versenyképességet.
Nem véletlen az, hogy egyre több (mezőgazdasági) vállalat szlogenjében a „megoldások” szó szerepel. A különböző termelői igényekre már nem ajánlatokat kell adni, hanem megoldásokat kell szállítani.

• Ugyanilyen változáskora kellene számítania a magyar gazdálkodóknak is?

Általában elérik a hazai piacot is a fejlesztések. Hadd mondjak egy példát. Pár évvel ezelőtt bemutattunk egy telefonos applikációt. Sokan akkor még letölteni sem tudták, ugyanis nem használtak okostelefont. Ma már azt látjuk, hogy sokan használják, például az időjárási adatokra alapozott permetezési tanácsainkat, vagyis a többség belátta, hogy fejlődni kell, érdemes, és okostelefonra váltottak.
Lehet, hogy a folyamat lassabban megy végbe Magyarországon, de elkerülhetetlen lesz.

• A digitális megoldások elérhetőek lesznek a gazdaság méretétől függetlenül?

Igen, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy elképzelhető, hogy lassabb lesz az átmenet. Az azonban biztos, hogy ebből Magyarország sem tudja magát kivonni, már csak a versenyképesség miatt sem. Mindenki előtt ismert, hogy az egyre növekvő népesség számára, kevesebb erőforrással kell egyre több élelmiszert előállítani. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha hatékonyan termelünk, ehhez pedig szükségesek ezek a modern megoldások.

• A gazdálkodók mikor vehetnek észre valamit a felvásárlásból? A nagyon kedvelt Dekalb kukorica hibridek például mikor kerülnek Bayer név alatt a piacra?

Új kollégáink is gyakran kérdezik, hogy ők most dekalbosok, monsantósok vagy bayeresek? Azt lehet mondani, hogy ma még mind a három. Az átalakulás után mindenki bayeres lesz, és a Dekalb mint márkanév meg fog maradni! A Monsanto nevet ki fogjuk vezetni a piacról – globálisan.
Az elkövetkező időszak rendezvényein már Bayer cégnév alatt fut minden, még ha a Dekalbról is van szó. Ez egy jól bevezetett név, ráadásul piacvezető is Magyarországon.

• Ha jól értem, akkor azért néhány év távlatáról beszélünk, mire minden „egy kalap alá” kerül.

Igen, azonban addig is, ahol lehet, már együtt dolgozunk. Az első közös ajánlatok majd a 2019-20-as szezonban jönnek ki az „új” Bayer égisze alatt.

• Mekkora kihívást jelent az, ha például valaki Dekalb hibridekkel dolgozott, de nem a Bayer növényvédelmi technológiáját alkalmazta? Azt tapasztalom, hogy ha egy termelőnek bevált valami, nagyon nehezen cserél új szerekre.

Biztosan kihívás lesz! De nézzük az említett kukoricát! A Dekalb piacvezető, s ha valaki Dekalb hibridet használ, akkor már – úgymond – kinyitja az ajtót a szintén piacvezető Bayernek. Olyan megoldásokat kell kínálnunk, hogy a Dekalb hibridekhez Bayer növényvédő szert használjanak – és természetesen már ezen dolgozunk.

• A gazdálkodókat talán kevésbé érintő kérdés, de hogyan alakulnak majd Magyarországon az alá-, fölérendeltségi viszonyok? – a Bayer vásárolta fel a Monsantót.

Pillanatnyilag mindkét szervezet külön dolgozik, már mindkettő Bayer tulajdonban van és mindkét magyar szervezet a már kinevezett európai vezetőnek riportál.
Jelenleg a két szervezet között nincs alá-, vagy fölérendeltség, ez az időszak az ismerkedésről, barátkozásról és a tanulásról szól.
Az új Crop Science globálisan létrejött 11 fős „board”-jában 6 bayeres és 5 monsantós vezető  kapott helyet, ami azt mutatja, hogy bár a Bayer volt a vásárló, hangsúlyos szerepet kap a másik cég kultúrája és stratégiája is.  Különböző üzletágakról van szó, amelyek komplementerek, kiegészítik egymást és ezt a vezetői struktúrák is mutatják.

• A glifozát használatát „kivégezte” az Európai Bizottság, némi türelmi idővel tiltott lesz a használata. Történt mindez úgy, hogy egyetlen tudományos igényű tanulmány sem született az ügyben; tudósok vitatják, miszerint a glifozát annyira „gyilkos szer” lenne, mint amilyennek beállítják. A hatalmasra duzzadt új vállalat tud-e lobbizni azért, hogy legalább felülvizsgálják a döntést?

Lobbizni lehet, kell is, és biztosan fogunk is, de ez a döntés már megszületett, így mindent be is tartunk, amit az ide vonatkozó határozat előír.

• Lehet tenni valamit azért, hogy ne születhessenek hasonló, minden tudományos alapot nélkülöző, íróasztal mellett eldőlt szabályozások? Elég nagy pofont kapott a glifozáttal a mezőgazdaság tudományos része, hiszen nem számított a tudós társadalom véleménye, a legkülönbözőbb zöld árnyalatú civilek diadalmaskodtak Brüsszelben.

Nagyon jó a felvetés, ugyanis egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy döntések politikai okokból vagy társadalmi nyomásra születnek, illetve vélt környezeti okokra hivatkozva.
Mi ezeket igyekszünk a tudomány oldaláról megvilágítani, a tanulmányokat a Bayer mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A glifozát esetében azt reméljük, hogy a tudományos érvek fognak felülkerekedni, és természetesen nyitottak vagyunk mindenkivel a párbeszédre.

• Nem vitatva, hogy nyitott, transzparens vállalat a Bayer, úgy érzem, a tudományos magyarázatok csak a mezőgazdaságban érdekeltekig jutnak el, a sok sületlenség pedig a társadalom minden szintjére leszivárog.

Ezt el kell fogadnom, a szélesebb társadalmi rétegekig hamarabb eljut a negatív kritika. Ebben valóban erősítenünk kell, éppen ezért van a Bayer Hungaria Kft.-n belül tavaly óta kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős szakember is.
Egyébként éppen a közelmúltban jelent meg a német Bild am Sonntag című, óriási példányszámú német lapban egy interjú Werner Baumann-nal, a Bayer AG egyes számú vezetőjével, amely éppen hasonló problémákra világít rá. („Az emberek többek között a glifozátnak is köszönhetik, hogy van elég ennivalójuk” című cikk fordítását lásd lenti írásunkban!)
Azonban vannak olyan negatív kritikák, illetve olyan szint, amivel viszont nem foglalkozunk. Ha foglalkoznánk, akkor csak növelnénk a jelentőségét a különböző bulvár- vagy álhíreknek.

• A Monsantót sokszor csak „méregkeverőnek” titulálták az elmúlt években, miközben a Bayer egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a bio szerekre. Valóban érdemes euró milliárdokért bio szereket kutatni, vagy ez is csak a társadalmi nyomás „mellékterméke”?

A Bayer lát ebben fantáziát és azt is látja, hogy erre egyre nagyobb az igény. Tény az is, hogy 2015-ig a Bayer kisebb akvizíciói erre irányultak, több kisebb bio növényvédő szereket gyártó céget vásárolt fel. Fontosnak tartjuk, hogy találjunk olyan megoldásokat, amelyek kiegészítik a kémiai növényvédelmet.
Egyébként az új cég létrejöttével erősödött fel az a szemlélet is, mely szerint nemcsak a gazdálkodók elvárásainak kell megfelelni, hanem a társadalmi igényeknek is. A fenntartható élelmiszer előállításhoz kell megfelelő bázist adnia ennek az input-cégnek.
Az új cég piacvezető lesz egyértelműen, és egy piacvezető cégnek az is a dolga, hogy formálja a gondolkodást, megfigyelje, milyen elvárások vannak.

• Várható-e új szerek bevezetése a hazai piacon?

Az új cég a forgalmának várhatóan 10 százalékát kutatás-fejlesztésre tudja fordítani, ami hatalmas összeg. Vannak új hatóanyagok, új termékek. 2019-ben két új terméket fogunk bevezetni: az egyik egy gabona fungicid, a másik pedig egy új hatóanyagcsaládba is tartozó inszekticid.

• Voltak-e olyan termékeik, amelyek nem mentek át a rostán Brüsszelben, az újraengedélyeztetés során?

Voltak és még biztosan lesznek is. Nem titok, hogy 2020-21 környékén egy erősebb kivonási hullám következik majd be a gabona fungicidek terén.
Ami nagyon szerencsés a mi esetünkben, hogy miközben kivonásra kerül 2-3 hatóanyag, addigra nekünk jönnek az újak, így némi előnyre tehetünk szert a versenytársakkal szemben. Persze lesz olyan hatóanyagkivonás, amit mi sem tudunk az adott szegmensben azonnal pótolni, és ott lesz egy 2-3 éves űr az új hatóanyag megjelenéséig.

• A brüsszeli engedélyeztetési eljárás Ön szerint mennyire szolgálja a fenntartható mezőgazdaság, illetve az egészséges élelmiszert vásárolni szándékozók érdekeit?

A növényvédő szer reguláció talán a legszigorúbb szabályozási rendszer, nincs még egy olyan iparág, ami ennyire szigorúan szabályozott lenne. Ennek ellenére iparágunk állandó támadásoknak van kitéve. A brüsszeli engedélyeztetési eljárás sok esetben valóban a társadalmi elvárásokat szolgálja.

• A Dekalb portfóliójában több génmódosított termék is található, amely nyilván nem kerülhet forgalomba Magyarországon. De mi az álláspontjuk a génszerkesztéssel kapcsolatosan?

A Bayer természetesen minden ide vonatkozó törvényt tiszteletben tart a jövőben is. Azonban az a véleményünk, a génszerkesztés az nem GMO, inkább az innovációt szolgálja. Tehát, az Akadémiával, a hazai tudós társadalom azon részével értünk egyet, akik úgy gondolják, hogy ez előremutató és engedni kellett volna.
Azzal, hogy a génszerkesztést az Európai Unió a GMO-val „egy polcra tette”, úgy látjuk, Európa le fog maradni a világ azon részeitől, ahol ezt lehet alkalmazni.

• Térjünk vissza hazai területre, milyen évet zár a Bayer Hungária Kft.?

Mindenekelőtt ezúton is szeretném megköszönni a termelőknek, hogy ilyen nagy arányban használják termékeinket. Ennek köszönhetően is jó évet fogunk zárni.
Büszke vagyok a csapatomra, felkészült, profi munkát végeztünk a terepen és az irodában egyaránt. Elmondhatjuk, hogy igyekeztünk a piaci kihívásokra mindig gyorsan és hatékonyan reagálni. Az idei év slágere a Gazda Haszna programunk volt, amiben a termelők szakmai megoldásokat vagy más kedvezményeket vehettek igénybe termékeink használata esetén.
Szakmailag minden évnek megvannak a specialitásai. Elhúzódó téllel kezdtünk – márciusi mínusz fokokkal –, majd hirtelen robbant be a tavasz magas hőmérsékletekkel, aztán pedig a nyár rontott ránk májusban.

Ha legfontosabb kultúránkat, a kukoricát nézzük, érdekes volt az „évjárat”: vetés előtt sok volt a csapadék, amikor lehetett a preemergens anyagokat használni, majd vetés után hosszú, száraz időszak következett, amikor többször kellett felülkezelni posztemergens szerekkel. Általában a kukorica „évjáratra” azt szoktuk mondani, hogy vagy pre-s és/vagy poszt-os az év. Az idei mindkettő volt. Mivel mindkét szegmensben van piacvezető termékünk, így a termelők igényeit folyamatosan ki tudtuk elégíteni és végül komoly növekedést könyvelhettünk el.
A kalászos fungicidek terén is jobb évet zártunk, mint tavaly, illetve a hosszú száraz nyár miatt az inszekticidek is jól teljesítettek.  Nehézségek leginkább a szőlő, gyümölcs és zöldség ágazatban voltak; de összességében jó évünk volt.
Ugyanakkor nagyon intenzív időszakot élünk, hiszen egyszerre kell foglalkoznunk a napi operatív feladatokkal, a rövidtávú pénzügyi célok megvalósításával, illetve egy hosszú távú átalakítási stratégia kidolgozásával. Két cégkultúra egyesül, amely a kihívások mellett nagyon izgalmas feladat mindenki számára.

*

„Az emberek többek között a glifozátnak is köszönhetik, hogy van elég ennivalójuk”

Werner Baumannra nagy nyomás nehezedik. A Bayer közel 20 milliárd eurót veszített a tőzsdén az amerikai Monsanto felvásárlása óta. A BILD am SONNTAG riportere múlt szerdán Berlinben készített interjút a vállalat vezérigazgatójával.

• BILD am SONNTAG: Baumann úr, a Bayer immár 155 éves. Ön azon van éppen, hogy ezt a példaértékű, nagy múltú német vállalatot csődbe vigye?

Werner Baumann: Épp ellenkezőleg! A Bayer rendkívül nyereséges vállalat, amely idén is stabil teljesítményt nyújt majd, és a hosszú távú növekedést biztosító területeken is aktív. Jelenleg valóban nagy médiafigyelem irányul ránk, főként a Monsanto felvásárlása és az augusztus elején a glifozáttal kapcsolatban született amerikai bírósági döntés miatt. Ennek ellenére úgy vélem, túlreagálás lenne úgy értelmezni ezt a pillanatnyi helyzetet, hogy a vállalat nem jó irányba halad.

• Egy kaliforniai bíróság a Monsantót 250 millió eurós kártérítés megfizetésére kötelezte (lásd lentebb). Emellett a vállalattal szemben mintegy 9000 további per van folyamatban. Mennyire kockázatos ez a helyzet a Bayer számára?

Augusztus 11-e óta más lett a médiatudósítások hangvétele, pedig az elsőfokú ítéletet leszámítva semmi nem változott. A mi álláspontunk szerint az ítélet nem jogos, és pusztán a folyamatban lévő perek mennyisége nem befolyásolja kimenetelük sikerességét.

• Mostantól a Monsanto a Bayerhez tartozik. A perekben érintett emberek azt állítják, hogy az ön vállalatának egyik növényvédő szere okozta halálos betegségüket. Hogyan kezeli ezt?

Minden együttérzésünk azoké, akik olyan betegségben szenvednek, amely a legrosszabb esetben gyógyíthatatlan. Johnson úr, az amerikai ügy felperese még csak a negyvenes éveiben jár, és családos ember. A sorsa mindannyiunkat rendkívül mélyen érint. Fájdalmas volt látni a betegsége jeleit, a bíróságon bemutatott fényképeket. Mindazonáltal az állapota semmilyen módon nem függ össze a glifozáttal; a két dolog teljesen független egymástól.

• Fellebbeztek a bírósági ítélet ellen. Milyennek látja az esélyeiket?

Az ítélet teljességgel érthetetlen. Több mint 800 tudományos vizsgálat és világszerte felügyeleti hatóságok igazolták a glifozát biztonságosságát. Múlt héten fellebbeztünk; a következő meghallgatás október 10-én lesz. Amennyiben a várakozásainkkal ellentétben a fellebbezés mégsem jár sikerrel, akkor következő lépésként a fellebbviteli bírósághoz fordulunk. Biztosak vagyunk benne, hogy végül olyan döntés születik majd, amely figyelembe veszi a meglévő tudományos bizonyítékokat.

• Kritikusai szerint a Monsanto a világ egyik legelvetemültebb vállalata. Miért vették meg?

A Monsanto a világ egyik legjobb biotechnológiai vállalata, amely remek vezetőséggel és kiemelkedő munkaerővel rendelkezik.

• Ugyanakkor nyilvánvalóan nincs elragadtatva a „Monsanto” elnevezéstől. Eltűnőben van, mindent Bayerre keresztelnek át.

Maguk a Monsanto-alkalmazottak sem örültek túlzottan a vállalatról kialakult képnek. A név egyértelműen terhet jelentett a vállalat számára. A Bayer viszont erős márka, amelyben az emberek világszerte megbíznak.

• Miért ennyire megosztó szer a glifozát?

Nem a termékkel van a probléma. A glifozát a világ legtöbbet használt és legsikeresebb növényvédő szere, ezért is jelent olyan ideális célpontot a modern mezőgazdasági gyakorlatokat ellenző civil szervezetek és aktivisták számára, akik a termék népszerűségét és jelentőségét kihasználva próbálják üzleti modelljüket népszerűsíteni. Csak így juthatnak akkora figyelemhez, hogy minél több adományt tudjanak gyűjteni.
Némelyikük szándékosan hamis információkkal operál. Így például egyszerűen az sem igaz, hogy a biogazdálkodás szükségszerűen a legfenntarthatóbb mezőgazdasági módszer. A nehézfémek használata például megengedett a biogazdálkodásban, pedig azok felgyülemlenek a talajban. A világ népességének élelmezéséhez igenis a glifozáthoz hasonló gyomirtó szerekre van szükség. Az emberek nagyrészt a glifozátnak is köszönhetik, hogy van elég ennivalójuk.

(Bild am Sonntag, 2018. 09. 29. Részlet a „Dank Glyphosat werden die Menschen satt” című interjúból)