Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.
A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is – mondta „Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei” című jelentés kapcsán Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója. Hozzátette, a talajok gondoskodnak a nélkülözhetetlen tápanyagokról, a vízről, oxigénről, így segítenek az élelmiszer megtermelésében, valamint mérséklik az árvíz kockázatát, tisztítják a vizeket, nagy mennyiségű szenet raktároznak, és segítenek megőrizni a biológiai sokféleséget fenntartó ökoszisztémákat, gátolva a talajfertőzéseket, továbbá új antibiotikumok megtalálásának lehetőségéről is gondoskodnak.
Az EASAC által kiemelt legfontosabb témák közé tartozik a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika.
A jelentés megállapítja, hogy a talajok 2-3-szor annyi szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az EASAC támogatja a „4 ezrelék” kezdeményezését, amelynek célja a talaj széntartalmának növelése, ami klímaszabályozó szerepe mellett elengedhetetlen a talaj termékenységének és a talajszerkezet fenntartásának szempontjából is. Erősen ajánlottak azok az intézkedések és a gazdálkodóknak adott konkrét tanácsok, amelyek javítják a mezőgazdasági talajok minőségét, miközben mérséklik a klímaváltozást. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a talaj széntartalma – például a tőzeglápok pusztulása miatt – Európa-szerte továbbra is csökken. Klímavédelmi és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú lenne az EU-ban a tőzeglápok védelme és helyreállítása.
Az EASAC aggodalmát fejezi ki a talajok növekvő beépítése miatt. Ez nemcsak az Unión belül okoz természeti és társadalmi károkat, hanem – mivel a csökkenő termőterületek növelik a mezőgazdasági import iránti keresletet – az EU-ba exportáló országokban erdőirtást is okoz. Meg kellene próbálni a területi tervezéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a bányászati tevékenységgel a lehető legkevésbé zavarni a talaj élelmiszer-előállításban és más ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepét.
Az EASAC megjegyzi, hogy bár a felszín feletti biodiverzitást védi az élőhelyvédelmi irányelv, a Natura 2000 és más, biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezések, a föld feletti élővilág a talajok biológiai sokféleségétől is függ. A talajok valóban rendkívül sokfélék, és egy maroknyi belőlük több ezer fajt rejt magában! A biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezéseknek ezért a talaj biodiverzitását is tartalmazniuk kell intézkedéseikben.
A bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikák növelik az olyan növények (pl. kukorica) termesztésének kockázatát, amelyek nem védik a talajokat az erózióval szemben. A megfelelő bioüzemanyag-nyersanyagok ugyanakkor fokozhatják a talajvédelmet. A talajügynek tehát kapcsolódnia kellene a bioüzemanyagok és a velük kapcsolatos intézkedések témájához is.
Az EASAC megjegyzi, hogy a humán- és állati gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kikerülése a talajrendszerbe veszélyezteti a talaj biodiverzitását. A talajvédelem és a növénytermesztés szabályait is jobban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy a magasabb terméshozamú növények megfelelő koncentrációban tartalmazzák az emberek számára szükséges mikrotápanyagokat.
A haszon rövid távú maximalizálása gyakran összeférhetetlen a talaj hosszú távú fenntarthatóságával. Ezért a KAP következő időszakában konkrét céloknak kell szerepelniük a talaj fenntarthatóságáról. Olyan új minősítési rendszereket kell kialakítani, amelyek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelők fenntartható módon kezelik a talajukat.
A teljes jelentés ide kattintva érhető el. A dokumentum megírásában a magyar kutatók közül Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem professzora, lektorálásában pedig Tóth Gergely, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanára vett részt.
