Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei

Az utolsó gyomfelvételezés (2007-2008) szerint az egyszikű gyomok aránya a kalászos gabonákban mintegy 60%-kal nőtt az előző felmérés adataihoz képest (1. ábra). Ezen belül a nagy széltippannak 85%-kal, a parlagi ecsetpázsitnak 66%-kal, a rozsnok fajoknak 212%-kal, a Poa fajoknak 316%-kal, míg a Lolium fajoknak közel 800%-kal nőtt a fertőzöttségük 10 év alatt.

Egyedül a vadzab aránya csökkent valamelyest. Az évelő egyszikűek közül a tarackbúza 66%-kal nőtt a két utolsó gyomfelvételezés között, de a nyolcvanas évek végétől számítva fertőzöttsége közel háromszorosára növekedett (forrás: Novák et al: Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein, 2011). Sajnos 2014-től az egyszikű gyomok újabb látványos térnyerésének vagyunk tanúi, mivel az enyhe telek ezen gyomok csírázásának és terjedésének nagymértékben kedveztek (1. kép).

A Kleffmann Partner 2011-16 közötti felmérése szerint, míg az időszak elején (2011-13) 50-60 ezer ha-on használtak speciális készítményt az egyszikűek ellen kalászosban, addig 2016-ban közel 100.000 ha-on történt tavaszi kezelés. Emellett az őszi kezelés nagysága (ami elsősorban nagy széltippan ellen irányul) 40-50 ezer ha-ról 80-90 ezer ha-ra nőtt. Összeségében 2016-ban az őszi kalászos gabonák 1,365 millió ha vetésterületéből 200 ezer ha területet kellett kezelni valamilyen egyszikű irtó készítménnyel (ez 15%-ot jelentett) 2012-ben 1,465 millió ha-ból 110 ezer ha-t kezeltek egyszikűek ellen (7,5%). Tehát 4 év alatt kétszeresére nőtt a kezelendő terület aránya.

Az elmúlt években sok termelő egész egyszerűen nem tudott mit kezdeni az egyszikű gyomokkal, amelyek aztán jelentős maghozamuk révén a további terjedésüknek biztosítanak megfelelő alapot. Ugyan az eddigi tél a „régi” arcát mutatja, de ez nem jelenti azt, hogy a tavaszi gyomirtás könnyebb lesz. Mivel ezek a gyomnövények őshonosok Magyarországon, ezért alkalmazkodtak az ilyen időjáráshoz, így nem várható ritkulásuk a fagyok miatt.

Az egyszikű gyomok terjedésének lehetséges okai

A következő legfontosabb tényezők okozzák ezen gyomfajok terjedését:

• Klimatikus viszonyok változása
  • enyhe, csapadékos ősz és telek,
  • az első őszi fagyok kitolódása.
• Nem kellően tisztított vetőmag.
• Fertőzött tábla aratása után a kombájntisztítás elmarad.
• Nem megfelelő gyomirtó készítmény használata
  • az egyszikű irtó készítmények jelentős részének nem minden egyszikű gyomfaj ellen van hatása,
  • az a szemlélet, hogy elegendő a kalászszint alatt tartani a gyomokat (egyes készítmények mellékhatással rendelkeznek),
  • alacsony dózisok,
  • elkésett védekezések (a készítmények döntő többsége csak bokrosodásig képes jó hatásra, a fejlettebb gyomok ellen már nem megfelelőek).
• Az egyszikű gyomok felismerése (mire látványossá válik a fertőzés, addigra már nem lehet eredményesen védekezni ellenük).
• Az egyszikű gyomok jelentőségének lebecsülése.
• A nagy széltippan savanyú talajok jellemző növénye, így a talaj savanyodása segíti a terjedését.
• Rezisztencia: Magyarországon egyelőre még nincs leírt rezisztencia a kalászos egyszikű gyomok között, de tőlünk nyugatra és északra (Nyugat-Európa, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) már bizonyítottan jelen van a rezisztencia jodoszulfuron-metil-Na, szulfoszulfuron, klórszulfuron, metszulfuron-metil, triaszulfuron, piroxsulam, propoxikarbazon-Na, pinoxaden, fenoxaprop-P-etil, klórtoluron, pendimetalin és izoproturon esetében nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, vadzab és fedélrozsnok populációkban (forrás: Labant-Hoffmann Éva Agrofórum Extra 60. 86-90. oldal, 2016). Azonban Nyugat-Magyarországon már vannak olyan vidékek, ahol rezisztenciára utaló jelek vannak az egyoldalú szerhasználat következtében.

Az egyszikű gyomok által okozott termésveszteség

Az egyszikű gyomnövények okozta termésveszteség sokak számára nem ismert. Mint vékony szálú növényeket hajlamosak vagyunk „elbagatellizálni”. Azonban ezek a gyomnövények jelentős termésveszteséget képesek okozni, jelentőségük gyakran felülmúlja a kétszikű gyomnövények okozta termésveszteséget. Ha a nagy széltippan fertőzöttsége 20-30 db/m², akkor a terméskiesés eléri az 15%-ot. 200 db/m²-nél ez az érték 20-25% is lehet. Ez azt jelenti, hogy akár 500-1200 kg/ha termésveszteséget is képes okozni ez a gyom. A vadzab 5 db/m² mellett 5%, 30-40 db-nál 10-15%-os, míg 100-150 db/m²-nél 15-50%-os veszteséget okoz.

A parlagi ecsetpázsit 30 db/m² fertőzöttségben 12%, 100 db/m²-nál 32%, míg 300 db/m²-nél 36%-os veszteséget okoz. A rozsnok fajok 15-20 db/m² mellett 5-10% veszteséget okoznak (Papp Z, 2015). Ráadásul számos táblán többféle egyszikű is előfordul egyszerre (nagy széltippan és rozsnok fajok, nagy széltippan és parlagi ecsetpázsit, vadzab és rozsnok fajok, nagy széltippan és olasz perje stb.) A számokból látszik, hogy az egyszikű gyomnövények által okozott termésveszteség könnyen elérheti az 500-1500 kg/ha-t, ami lényegesen meghaladja a kétszikű gyomok által okozott károkat. 2014-15-ben beállított saját vizsgálataink szerint egy nagy széltippan és magról kelő kétszikű gyomnövények által erősen fertőzött területen a termésveszteség elérheti a 3,0-4,0 t/ha-t is (Papp 2015).

Rendkívül lényeges kérdés még a kezelés időzítése. A nagy széltippan ellen az őszi kezelések adják a legjobb hatékonyságot és ebben az esetben a legnagyobb a termés is. Ha azonban tavaszra maradt a védekezés, akkor érdemes minél korábban elvégezni a kezelést. Vizsgálataink bizonyították, ha egy nagy széltippannal erősen fertőzött területen a kezelés március 20-án volt, és ehhez képest egy másik kezelést ugyanazzal a jó hatékonyságú készítménnyel (kiirtotta a nagy széltippant) 3 héttel később végeztük el, akkor a termés közel 1 t/ha-ral volt alacsonyabb a későbbi kezelés esetében (2. ábra).

A védekezés általános elvei

Az egyszikű gyomok elleni védekezés legfontosabb kérdése az időben történő felismerés. Májusban – amikor látványossá válik a fertőzés – már nem lehet hatékonyan védekezni ezen gyomok ellen. Azokon a táblákon, ahol várhatóak az egyszikűek, március első felében felvételezést kell végezni (kivéve a vadzab, amikor inkább március második felében érdemes ezt elvégezni). Érdemes figyelni a sorok közét vagy a művelőutakat, ahol könnyebben észrevehető a búzához vagy árpához hasonló habitusú egyszikű gyomnövény.

Ne csak a forgót figyeljük, hanem a tábla belsejét is. A homokosabb, könnyebb szerkezetű, savanyúbb talajokon hamarabb megjelenhetnek az egyszikűek, főleg a nagy széltippan. Ha ismeretlen előéletű táblát veszünk művelésbe, érdemes teljesen átnézni a kora tavaszi időszakban. Ha már a környékünkön megjelentek ezek a gyomok, akkor nagyobb szükség van a táblák alapos felvételezésére, mivel a kombájnok könnyen átviszik az egyszikű gyomok magvait.

Nagyon fontos a védekezés időzítése. A sikeresség döntő momentuma, hogy az ősszel csírázó egyszikűek ellen azok szárbaindulása előtt kell védekezni. Az optimális a bokrosodás közepe-vége. Ne várjuk meg a szárbaszökkenést. Természetesen be kell tartani a gyomirtás időjárásra vonatkozó előírásait (fagymentes éjszakák kezelés előtt és után, + 10 ^oC feletti hőmérséklet a kezelés idején). A vadzab ellen 1-3 leveles stádiumban kell a kezelést elvégezni. Ha a területen többféle egyszikű gyom van, akkor a nagyobb gondot okozó fejlettségéhez igazítsuk a kezelés időzítését. Ha az egyszikűek mellett kétszikűek is vannak (mint általában), akkor is az egyszikű gyomok fejlettsége döntse el, mikor lesz a permetezés.

Az alacsony vagy minimális dózisok használatát kerülni kell. A kis dózisok nem pusztítják el tökéletesen a gyomokat, azok egy része virágozhat és magot hozhat. Ez segíti a rezisztencia terjedését is. Minden esetben a tökéletes gyomirtásra kell törekedni.

Soha ne válasszunk olyan készítményt, amely csak ún. kalászszint alatt tartja az egyszikűeket. Ezek ebben az esetben is termésveszteséget okoznak, magot hoznak és így elősegítjük a rezisztencia kialakulását. Csak olyan terméket válasszunk, amely a gyomok teljes pusztulását eredményezi (1. táblázat).

Készítmény neve	Hatóanyag	Dózis (g, l/ha)	Hatásspektrum
Athos WG, Aperon WG	750 g/kg szulfoszulfuron	13-26	Egy- és kétszikűek
Atlantis OD	10 g/l mezoszulfuron-metil + 2 g/l jodoszulfuron-metil-Na + 30 g/l mefenpir-dietil	1,0-1,5	Egy- és kétszikűek
Axial One	45 g/l pinoxaden + 5 g/l floraszulam + 11,25 g/l kloquintocet-mexil	0,7-1,3	Egy- és kétszikűek
Caliban WG	16,8% propoxikarbazon-Na + 1% jodoszulfuron-metil-Na + 8% mefenpir-dietil	250	Egy- és kétszikűek
Genius WG	50 g/kg piroxszulam + 50 g/kg aminopiralid + 25 g/kg floraszulam + 50 g/kg kloquintocet-mexil	200	Egy- és kétszikűek
Huszár Aktív	10 g/l jodoszulfuron + 250 g/l 2,4-D + 30 g/l mefenpir-dietil	1,0	Egy- és kétszikűek
Puma Extra	69 g/l fenoxaprop-P-etil + 75 g/l mefenpir-dietil	0,8-1,0	Egyszikűek
Foxtrot EW	69 g/l fenoxaprop-P-etil + 34,5 g/l kloquintocet-mexil	0,8-1,0	Egyszikűek
1. táblázat: Az egyszikű gyomok ellen tavasszal eredményesen használható herbicidek

Athos WG, Aperon WG

A készítményben szulfoszulfuron hatóanyag (ALS gátló) van. Őszi búzában és tritikáléban használható. Dózisa 13-26 g/ha. Az alkalmazott dózis a gyomnövényektől függ. Nagy széltippan ellen 13-15 g/ha, vadzab és rozsnok fajok ellen 20-26 g/ha, míg tarackbúza ellen 26 g/ha szükséges. Magról kelő kétszikű gyomok ellen 13 g/ha kell. Nagy széltippan 1-5 leveles állapotban a legérzékenyebb, míg a tarackbúza 3-5 leveles legyen a kezelés idején. Búzában 2. nóduszig, míg tritikáléban bokrosodás végéig használható.

Tritikáléban max. 13 g/ha-t lehet kipermetezni. Nedvesítőszer szükséges. Évelő kétszikűek (mezei acat, apró szulák) vagy pipacs ellen MCPA hatóanyagú készítmény szükséges kiegészítésre. Erős ragadós galaj fertőzés esetén fluroxipir hatóanyagú készítménnyel kiegészíteni szükséges. 20-26 g/ha dózis alkalmazása esetén a következő évben cukorrépa, cirok és zöldségnövények nem vethetők illetve ültethetők. I. kategóriás termék (forrás: Athos engedélyokirat 2001, felhasználási javaslat 2017).

Atlantis OD

A 2016-ban engedélyt kapott készítmény, jodoszulfuron-metil-Na-ot (ALS gátló) és mezoszulfuron-metilt (ALS gátló) tartalmaz mefenpir-dietil széfenerrel kiegészítve. A jodoszulfuron-metil-Na keresztspektrumú, míg a mezoszulfuron-metil egyszikűirtó szulfonilkarbamid típusú hatóanyagok. Őszi búzában lehet felhasználni 2 nóduszos állapotig. Nagy széltippan és parlagi ecsetpázsit ellen 1,0-1,25 l/ha dózisával kell a kezelés elvégezni. Szárazságban és erős fertőzés esetén demetilált repceolajjal fokozható a hatékonyság.

Túlfejlett gyomnövények és 2. nóduszhoz közeli búza fejlettségnél indokolt lehet az 1,5 l/ha dózis alkalmazása, amely már a vadzab ellen is megfelelő hatást ad. Rozsnok fajok ellen a készítmény 1,5 l/ha-os adagjával lehet a legjobb gyomelnyomó hatást elérni. A kezelt gyomnövények zöldtömege nagymértékben csökken, virágzásuk elmarad. A kezelés a gyomfajok minél fejletlenebb állapotában legyen. Az alapvetően egyszikűirtó készítmény elpusztítja a keresztes gyomokat (pásztortáska, zsombor és tarsóka fajok, vadrepce), illetve a székfű és pipitér fajokat is. Más kétszikű gyom ellen (pipacs, mezei acat, kék búzavirág, szarkaláb fajok, árvakelésű napraforgó, ragadós galaj stb.) ellen kiegészítés szükséges. Tankkombinációs partner nem lehet 2,4-D aminsó, dikamba, MCPA aminsó és fenoxaprop-P-etil hatóanyagot tartalmazó készítmény.

Szintén nem keverhető ásványolaj, paraffinolaj tartalmú adjuvánsokkal, nitrogénműtrágyákkal, nitrogénoldatokkal és levéltrágyákkal. Ne kezeljünk stresszhatásnak kitett (fagy, szárazság, belvíz, betegség, kártevők), legyengült állományt. Betakarítást követően 1,0-1,25 l/ha dózis használata mellett ősszel őszi búza, őszi árpa és őszi káposztarepce vethető. Az utónövény vetése előtt szántani, vagy legalább 10 cm mély talajművelést kell végezni. 1,5 l/ha dózis esetén ősszel repce nem vethető. Ebben az esetben a következő évben napraforgó, takarmányrépa és cukorrépa sem vethető. I. kategóriás termék (forrás: Atlantis OD engedélyokirat 2016, felhasználási javaslat 2017).

Axial One

A készítmény pinoxadent (ACC-áz gátló graminicid hatóanyag) és floraszulamot (ALS-gátló) tartalmaz kloquintocet-mexil széfenerrel kiegészítve. Az őszi búzában (durum búzában nem), őszi és tavaszi árpában, rozsban és tritikáléban engedélyezett készítményt a zászlóslevél kiterüléséig lehet használni az egyszikű gyomok 1-3, míg a kétszikűek 2-4 leveles állapotában. Dózisa 0,75-1,3 l/ha. Nagy széltippan ellen a szárbaindulás kezdetéig 0,75 l/ha, szárbaindulást követően, illetve erős fertőzés esetén 1,0 l/ha a javasolt dózis.

Vadzab ellen optimális időben végzett kezeléskor elegendő az 1,0 l/ha, szárbaindulást követően, illetve erős gyomnyomás esetén az 1,3 l/ha alkalmazása szükséges. Parlagi ecsetpázsit érzékeny a készítményre, előfordulása esetén az alacsonyabb, 0,75 l/ha adag kijuttatása elegendő. Erősebb kétszikű gyomosodás, fejlettebb gyomnövények, mezei acat esetében 1,0-1,3 l/ha dózisban kell alkalmazni. Hormonhatású és perzselő hatású szerrel nem keverhető. Használata az utónövény-megválasztást nem befolyásolja. II. kategóriás termék (forrás: Axial One engedélyokirat 2011, felhasználási javaslat 2017).

Caliban WG

A készítményben propoxikarbazon-nátrium (ALS gátló) és jodoszulfuron-metil-Na (ALS gátló) hatóanyag van mefenpir-dietil széfener mellett. Csak őszi búzában lehet használni 3 leveles állapottól szárbaindulásig. Dózisa 250 g/ha. Az egyszikű gyomnövények optimális kezelési fenológiája 1-3 levél. A hatékonyság javításához a gyártó nedvesítőszert biztosít, amely segíti a mezei acat és galaj elleni hatást. Pipacs és kék búzavirág ellen kiegészítés szükséges (pl. MCPA). Mezei árvácska és veronika fajok ellen nem hatékony. Betakarítást követően ősszel kalászos gabona, míg szántást követően őszi káposztarepce vethető. Tavasszal bármi vethető. I. kategóriás termék (forrás: Caliban engedélyokirat 2009, felhasználási javaslat 2017). (Engedélyének érvényessége 2018.december 31-én jár le. – szerk.)

Genius WG

A kalászosokban előforduló legfontosabb egyszikű gyomnövények ellen hatékony a Genius WG. Jelenleg a piacon lévő egyik legszélesebb hatásspektrumú készítmény mind az egyszikűek, mind a kétszikű gyomok ellen. A készítmény három hatóanyag kombinációja: a piroxszulamnak (ALS gátló) egy- és kétszikűkek ellen, a floraszulamnak (ALS gátló) és az aminopiralidnak (spec. hormonhatású) kétszikűek ellen van hatása. Összességében a Genius kiváló hatással rendelkezik az egyszikűek közül a nagy széltippan (2. kép), a vadzab, a parlagi ecsetpázsit, olaszperje és a rozsnok fajok (3. kép) ellen.

Hatékonyságára jellemző, hogy még a fejlettebb, szárbaindult széltippant is elpusztítja. Tarackbúza ellen korán alkalmazva a gyomnövény nem megy szárba és nem kalászol ki. A Genius-t időben alkalmazva meggátolja a gyomnövény szárbamenetelét, virágzását és maghozását. A kétszikűek közül többek közt a székfű fajok, a ragadós galaj, a pipacs, a sebforrasztó zsombor, a szarkalábfélék, az árvakelésű napraforgó, a vadrepce, a repcsényretek, a tyúkhúr, a pásztortáska, a búzavirág, a tarsóka, árvacsalán, perzsa veronika és az árvácska fajok ellen is hatékony. A mezei acat gyökérzetébe felszívódva pusztítja a gyomnövényt. A Genius hatása a tarlón és a következő évi kultúrában is látványos, mivel lényegesen kisebb egyedszámban jelennek meg az új mezei acat hajtások. Hasonló a helyzet parlagfű esetében is, amikor a kezelést követően a tarlón lényegesen kevesebb gyomnövény jön elő, mint más esetben (4. kép).

Nagyon fontos az időzítés. Bár a készítmény képes a fejlettebb egyszikű gyomokat is elpusztítani, de jobb, ha a kezelés a gyomok szárbaindulás előtti állapotában történik. Optimális hatékonyság elérése érdekében mindig a fő problémát jelentő gyomnövényt vegyük figyelembe. Ha tehát a legnagyobb gondot a nagy széltippan vagy a rozsnok fajok okozzák, akkor ezek fejlődéséhez igazodva válasszuk meg a kijuttatás időpontját. Általánosan elmondható, hogy az egyszikű gyomok esetében mindig szükséges:

• A nedvesítőszer vagy folyékony N-műtrágya adagolása a tankkeverékbe.
• Minél korábbi kijuttatás, elkerülve ezzel az egyszikű gyomok megerősödését
  • széltippan, rozsnok fajok, ecsetpázsit esetében ez a lehető legkorábban legyen (amikor már rá lehet menni a talajra, az egyszikűek kint vannak és nem csíráznak már a továbbiakban), mert ezen növények ősszel és a tél végéig kicsíráznak döntően,
  • továbbra is igaz, hogy az elbokrosodott/szárba induló nagy széltippan is nagyon érzékeny a készítményre, de ha nincs különös indok a kezelés halogatására, akkor célszerű korán elvégezni,
  • tarackbúza és perjék (angolperje, olaszperje) esetében célszerű a nevezett fajok kb. 15 cm fejlettségében elvégezni a gyomirtást,
  • vadzab esetében, mivel a csírázása jóval későbbi a többi előforduló egyszikűhöz képest, a kijuttatás időpontja körülbelül az őszi gabonák bokrosodásának vége és két szárcsomós állapota közé esik, ám a gyomnövény megfigyelése határozza meg pontosan.

Normál vetésforgót feltételezve ősszel őszi káposztarepce, kalászos gabona, a következő évben mák, tavaszi kalászos, mustár, olajretek, fénymag, cukorrépa, hagymaféle, napraforgó, kukorica, kender, len, cirok, köles, facélia vethető, illetve káposztaféle palántázható. A következő év őszén már lucerna is vethető. A pillangósok és burgonyafélék vetését, illetve ültetését kerülni kell.

Gyakori kérdés, hogy kijuttatható-e a Genius szárszilárdító készítménnyel egymenetben. A válasz igen. A Genius kijuttatható a legfontosabb szárszilárdító készítmények (CCC, trinexapac-etil) teljes dózisával együtt tankmix keverékben a Magyarországon leginkább elterjedt búzafajtákon. Medax Toppal nem keverhető, míg Cerone-t később kell kijuttatni (Genius-t 2. nóduszig, Cerone-t 2. nódusztól).

Ha a Geniussal kezelt szalmát a talajba forgatjuk, akkor a talajban tökéletesen, maradvány nélkül lebomlik, a vetésforgót nem befolyásolja. Fel lehet használni ipari célra pl. erőművi felhasználásra és papíripari célokra is. Korlátozás nélkül használható bármilyen állati almozásra. Ha az állat megeszi a szalmát, az károsodást nem okoz. Az istállóból kikerülő szalmát trágyaként le kell forgatni. Célszerű a kukorica alá trágyázni, mivel ez a növény nem érzékeny a hatóanyagra (érzékeny kultúra vetése előtt viszont 7 hónappal kell a trágyát kijuttatni és beforgatni a talajba).

Felhasználási javaslat és technikai információk:

• Engedélyezett kultúra az őszi búza, a rozs és a tritikále.
• Dózisa 200 g/ha + nedvesítő szer (Polyglycol 0,5 l/ha).
• A gabonák 2. nóduszos állapotáig lehet kijuttatni.
• A gyomok aktív növekedésénél hatékony.
• Fagymentes időszakban (kezelés előtt és után 2-3 napig fagymentes éjszakák legyenek) és +5 ^oC felett kell kijuttatni.
• Jól keverhető más készítményekkel (gombaölő, rovarölő, szárszilárdító levéltrágya stb.). Ha a Geniust folyékony nitrogénműtrágyával együtt juttatjuk ki, akkor a nedvesítőszer hozzáadása nem javasolt a perzselés elkerülése miatt.
• forgalmi kategória.
• AKG-programokban növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára használható.

Huszár Aktív

A készítmény jodoszulfuron-metil-Na-ot (ALS gátló) és 2,4-D (hormonhatású) hatóanyagot tartalmaz mefenpir-dietil széfener mellett. Őszi búzában, rozsban és tritikáléban használható. Dózisa 1,0 l/ha. 2 nóduszos állapotig használható. Az egyszikűek 1-3 leveles, de legkésőbb a bokrosodásig érzékenyek. Ezek közül a nagy széltippan, vadzab és a perjefélék ellen hatékony. A kétszikűek ellen 2-4, de legkésőbb 6-8 leveles állapotban kell a kezelést elvégezni. A mezei acat tőlevélrózsás állapotban legyen a kezelés idején. A teljes hatáskifejtéshez min 7-10 ^oC hőmérséklet szükséges.

Fagyos időszakban és stresszes állományt (betegségek, víznyomás, rovarkártétel) ne kezeljünk. Olajos adjuváns (pl. Mero) akkor szükséges, ha nagyon erős gyomfertőzés, túlnőtt egyszikű gyomok vagy extrém mezei acat fertőzés van. Ne juttatssuk ki nagy dózisú UAN vagy más ammónium-nitrát tartalmú műtrágyával együtt. Cerone-val való keverése nem javasolt. A kalászos betakarítását követő őszön érzékeny kétszikű kultúra (pl. őszi káposztarepce) vethető, ha a kezelés és a vetés között 120 nap eltelik, és ezalatt legalább 100 mm csapadék hullik. Ekkor is javasolt a talaj 15-20 cm mély megművelése. I. kategóriás termék (forrás: Huszár Aktív engedélyokirat 2014, felhasználási javaslat 2017).

Puma Extra, Foxtrot EW

A készítmények fenoxaprop-P-etil hatóanyagot (ACC-áz gátló graminicid) és mefenpir-dietil, ill. kloquintocet-mexil széfenert tartalmaznak és csak egyszikű gyomok ellen hatékonyak. Őszi búzában, rozsban, tritikáléban és őszi illetve tavaszi árpában használhatóak. Zabban nem lehet alkalmazni. A szárbaindulásig el kell végezni a kezelést. A gyomok 1-3 levelesen a legérzékenyebbek, amikor 0,8 l/ha is elegendő. Fejlettebb gyomok vagy erősebb fertőzés esetén javasolt az 1,0 l/ha dózis.

A nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, vadzab, muhar fajok, kanári köles tartozik a spektrumába. Rozsnok fajokra nem hat. Vetésváltást nem befolyásolja. Nem keverhető bentazon, dikamba és más hormonhatású hatóanyaggal. I. kategóriás termékek (forrás: Puma Extra engedélyokirat 2011, felhasználási javaslat 2017, Foxtrot engedélyokirat 2016, felhasználási javaslat 2017).

A hatékony védekezés tényezői

Az egyszikű gyomok egyre nagyobb problémát jelentenek kalászos gabonákban. Nyugat-Magyarországon már a technológia része az őszi vagy tavaszi gyomirtás ezen gyomok ellen. Az ország nagy részén ez még nem elterjedt. Azonban az elmúlt években olyan mértékű terjedés figyelhető meg, hogy számos térségben ma már elkerülhetetlen. Mivel számos nem vegyszeres védekezési lehetőség gyakorlatilag kivitelezhetetlen (pl. kombájntisztítás), ezért marad a vegyszeres gyomirtás, ha már a területünkön megjelentek ezek a gyomok (2. táblázat).

	Nagy széltippan	Parlagi ecsetpázsit	Rozsnok fajok	Vadzab	Olasz perje	Egynyári perje	Tarack- búza
Atlantis OD	+	+	+	+	*	*	*
Athos WG, Aperon	+	–	+	+	*	–	+
Axial One	+	+	*	+	*	–	–
Caliban WG	+	+	+	+	*	–	+
Genius WG	+	+	+	+	+	–	+
Huszár Aktív	+	–	–	+	*	+	*
Puma Extra, Foxtrot EW	+	+	–	+	*	–	–
*a gyártói ajánlások nem tartalmazzák (Forrás: gyártói felhasználási javaslatok 2017) 2. táblázat: A készítmények hatásspektruma a legfontosabb egyszikű gyomnövények ellen kalászos gabonában

A legfontosabb mozzanat a védekezés sikerességében a probléma felismerése. Amely falu határában már megjelent valamely egyszikű gyom, akkor ott fokozott figyelmet kell fordítani a felderítésre. Ha esetleg korai vetés történik, akkor érdemes már október végén-november elején gyomfelvételezést végezni és az esetleges őszi védekezésről dönteni. Ha kései vetés történik vagy nincs őszi kezelés, akkor március folyamán kell elvégezni a gyomfelvételezést. Nemcsak a táblaszéleket, hanem a tábla belsejét is meg kell vizsgálni. Ha szükséges, kérjük növényvédelmi szakmérnök vagy gyombiológus szakember segítségét.

A védekezés időzítése döntő momentum. Minél hamarabb el kell végezni a kezelést, ugyanis a fiatal, még nem szárbaindult gyomok érzékenyek. Később a hatékonyság csökken vagy elmarad. Természetesen figyelembe kell venni a kezeléskori időjárást. Vagyis fagymentes időszakban (kezelés előtt és után 2-3 napig fagymentes éjszakák) történjen és kezeléskor 10 ^oC feletti hőmérséklet legyen. Amikor a gyomok bugáit látjuk, akkor már nem lehet érdemben védekezni.

Ne használjunk olyan készítményt, amelynek csak mellékhatása van és az alacsony dózisokat kerüljük. A tökéletes megoldásra kell törekedni.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Források:

• Kádár, Aurél et al: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás (2016) Kalászos gabonafélék 150-173. oldal
• Kleffmann Partner felmérés (2011-2016)
• Labant-Hoffmann, Éva: Kalászosok gyomnövényei és a herbicid rezisztencia (2015) Agrofórum Extra 60. 86-90. oldal
• Novák et al: Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein (2011)
• Papp, Zoltán: Invazív és egyszikű gyomok terjedése és az általuk okozott termésveszteség őszi búzában (2015) Tiszántúli Növényvédelmi Fórum
• Athos engedélyokirat (2002) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Athos felhasználási javaslat (2017) www.kwizda.hu
• Atlantis OD engedélyokirat (2016) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Atlantis OD felhasználási javaslat (2017) www.agro.bayer.co.hu
• Axial One engedélyokirat (2011) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Axial One felhasználási javaslat (2017) www.syngenta.hu
• Caliban engedélyokirat (2009) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Caliban felhasználási javaslat (2017) www.fmcagro.hu
• Foxtrot EW engedélyokirat (2006) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Foxtrot EW felhasználási javaslat (2017) www.fmcagro.hu
• Genius WG engedélyokirat (2008) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Genius WG felhasználási javaslat (2017) www.dowagro.com
• Huszár Aktiv engedélyokirat (2014) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Huszár Aktiv felhasználási javaslat (2017) www.agro.bayer.co.hu
• Puma Extra engedélyokirat (2001) www.novenyvedoszer.nebih.gov.hu
• Puma Extra felhasználási javaslat (2017) www.agro.bayer.co.hu

Az AF szaklap átszerkesztett változata Papp Zoltán: Egyszikű gyomok az őszi kalászosokban és az ellenük való védekezés tavaszi lehetőségei (2017. E70. 104. old.) című írása alapján.