Az őszi vetésű növények jelenleg az ország nagy részén már messziről sem mutatnak jó képet. Ez is egy fontos indok arra, hogy akár a kalászosokat, akár a repcét közelebbről is megvizsgáljuk.
Az ország különböző tájegységein igen vegyes képet mutatnak az őszi vetésű állományok.
A repcék döntő többsége a komoly őszi aszály miatt nem fest túlságosan jól, míg máshol, kisebb területeken pedig már-már a túlfejlett kategóriába sorolhatók az állományok.
A repcék igénylik a segítséget
A kalászosoknál talán még kedvezőtlenebb a helyzet. Bár a lazább szerkezetű talajokon viszonylag elfogadhatók a kelések, a csapadékhiány és ezzel párhuzamosan a (relatív) tápanyaghiány igencsak próbára teszi a növényeket. Kötöttebb talajokon (elsősorban az ország délkeleti részén) az extrém száraz körülmények nem tették lehetővé a megfelelő magágy készítését, ebből adódóan a vetések minősége korántsem nevezhető tökéletesnek.
A különböző mélységbe került magok miatt nem ritkák a februárban kelegető, nagyon heterogén búzák sem, amelyek nem adnak okot a túlzott bizakodásra.
5 munkaművelet után nevezhetjük magágynak? 2018 október
Rossz magágy, gyenge, heterogén kelés. 2019 február
A napok egyre hosszabbak, a hőmérséklet lassan emelkedik, ezért az ilyenkor szokásos teljes nyugalmi állapot helyett számos biokémiai folyamat beindult (ehhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy manapság a tél nem olyan, mint 30-40 évvel ezelőtt). Az időjárási körülmények miatt folyamatos a növények párologtatása.
Mivel az áztató csapadékot továbbra is csak várjuk, az állományok komoly víz- és tápanyaghiányos állapotban vannak, legyengültek.
A rossz kondícióban lévő növények, az enyhe hőmérséklet és a magas páratartalom együttesen tökéletes terepet jelentenek a különböző kórokozó gombáknak (lisztharmat, rozsdafajok, helminthosporium, stb.), emiatt erős fertőzések várhatók a kalászosokban.
Ha felületesen vizsgáljuk a területeket, elsőként a sárguló árpatáblák tűnnek fel. Az árpa jó indikátor-növény: korán jelzi, ha baj van. Bár a repcét és a búzát is ugyanezek a hatások érték, az más kérdés, hogy mennyire látszódik rajtuk a tünetegyüttes.
Az árpák jól jelzik a kedvezőtlen viszonyokat
Kijelenthető tehát, hogy az őszi vetésű kultúrák döntő többsége nagyon komoly energiadeficittel fogja kezdeni a tavaszi vegetatív periódust.
Jön a tavasz, de nagy kérdés, hogy milyen tavasz jön?
Ha végignézzük az elmúlt két évtized meteorológiai statisztikáit, akkor jól látható, hogy átlagos, tehát a növények számára kedvező időjárásnak van a legkisebb esélye. Manapság hazánkban az extrém tavasz sokkal jellemzőbb. Néha az aszályos körülményekkel küzdünk, néha pedig a túl sok csapadékkal és belvízzel. Néha a késői fagyokkal vagy havazással, néha pedig a hirtelen és túl korai felmelegedéssel, amikor gyakorlatilag a télből a nyárba vált az időjárás.
Problémás tél után egyből hirtelen nyár hatása árpán
A kialakult állapot, valamint a következő időszakban várható kedvezőtlen körülmények hatásainak csökkentése érdekében kora tavasszal javasolt a VIVA használata.
A VIVA vitamin-, aminosav-, fehérje-, poliszacharid- és huminsav-tartalmának köszönhetően fejti ki többszörösen pozitív hatását. Ezek a hatások két irányba mutatnak: egymás eredményeit kiegészítve mind a talaj tulajdonságaira, mind pedig a növény életfolyamataira kedvező hatást gyakorolnak.
A VIVA használatának előnyei:
- táplálja a talaj hasznos mikroorganizmusait, felgyorsítja a szervesanyag körforgást
- javítja a talaj tápanyag-szolgáltató képességét
- javítja a kijuttatott műtrágya adagok hasznosulási arányát
- javítja a talaj szerkezetét, levegő- és vízháztartását
- aktívabb gyökérzetet, valamint magasabb szintű tápanyagfelvételt eredményez
- hatására intenzívebb lesz a gyökértömeg növekedés
Összességében a kezelés erőteljesebb tavaszi indulást, egyöntetűbb állományképet, fokozottabb vegetatív és generatív fejlődést, ezzel párhuzamosan pedig akár jelentős hozamnövekedést is eredményez.
Viva-val kezelt búza áprilisban
Felhasználási javaslat:
Az állomány tavaszi indulásakor Viva 3-5 l/ha dózissal.
