Január után februárban is az átlagosnál sokkal kevesebb csapadék esett. Az ország középső tájegységeiben ez mindössze 10-20 mm közötti mennyiséget jelent. Az átlagosnál kissé melegebb időben a napi párolgás a talaj felső rétegében ebben az időszakban már eléri a 2,5-3 millimétert is.
Jelenleg porzik a határ, és a tavaszias idő ellenére nehézkesen fakad az őszi káposztarepce és a kalászos gabonák. Hiába szórták ki az nitrogén fejtrágyák első adagját már hetekkel ezelőtt, bemosó csapadék híján nem tudja hatását kifejteni. A növények intenzívebb fejlődését csak egy nagyobb eső tudná kedvező irányba befolyásolni. Pozitív hatása a szárazságnak, hogy a tavaszi vetésű árpa és zab jó minőségben kerül a talajba, illetve folyamatosan lehet végezni a többi aktuális talajmunkát.
Ebben az évben már végképp neonikotinoid csávázószer nélkül vagyunk kénytelenek elvetni a napraforgó és kukorica vetőmagot. Ez a helyzet különösképpen felértékeli a vetésre kerülő területek talajlakó kártevő fertőzöttségének ismeretét. A drótférgek és a cserebogár pajorok már megkezdték felfelé mozgásukat telelési mélységükből a talajok felsőbb rétegébe, ahol kiéhezve várják az elvetésre kerülő magot.
A gazdálkodás mai színvonalán senki sem engedheti meg magának, hogy a megtervezett tőszám akár néhány százaléka is hiányozzon növényvédelmi okokból. Talajlakó kártevők esetében már négyzetméterenként 1-2 db drótféreg és cserebogár pajor jelenléte képes akkora kárt okozni, hogy megtérüljön a talajfertőtlenítés költsége. A tábla két átlója mentén elvégzett talajvizsgálat akkor ad megbízható eredményt, ha legalább 5-6 hektáronként átvizsgáljuk a talaj felső rétegét egy ásónyom mélységig. Az összegyűjtött talajlakó kártevők számát mindig darab/ négyzetméterben kell megadni.
Könnyebben kivitelezhető a búzacsomós csalogató módszer, melynél a „feketén” tartott talajba búzacsomókat vetünk, mely odavonzza a talajlakó kártevőket, így azok könnyen megszámolhatók. Kereskedelmi forgalomban kapható a drótférgek csalogatására alkalmas WW/10 jelű csapda (Csalomon).
A téli viszonylag kevés csapadék és a télvégi szárazság kevés mezei pockot pusztított el, ezért ismételten intenzív a kártevő szaporodása. A kártevő elleni védekezés a veszélyességi küszöbérték (2 darab/100 négyzetméter lakott járat) felett minden gazdálkodó számára kötelező. Most még jól áttekinthető az őszi árpa és búza területek, valamint az évelő pillangósok mezei pocok fertőzöttsége. A védekezés megkezdéséhez engedélyt kell kérni az illetékes megyei kormányhivataltól, illetve együtt kell működni a helyben működő vadásztársasággal a mezei vadak riasztása érdekében.
