Az Amazonen-Werke Kft. meghívására egy ötvenfős társaság (kereskedők, gazdálkodók) tett látogatást az Amazone-BBG lipcsei gyárában.
A három napos látogatás programja igen sűrű volt:
- rövid városnézés,
- előadások hallgatása,
- gyárlátogatás,
- szántóföldi kísérletek megtekintése,
- álló és mozgó gépbemutató megtekintése.
Rudolf Sack 1863-ban alapította ekegyárát Leipzig-Plagwitz-ban. A működés sikerét bizonyítja, hogy 1904-re elérte az 1 milliós, 1911-re a 2 milliós mennyiséget. A II. világháború után létrejövő Német Demokratikus Köztársaságban a gyárat „Leipziger Bodenbearbetungsgeratefabrik, VEB, vormals Rudolf Sack” (BBG) néven államosították. A B-125 függesztett és B-200 féligfüggesztett ekék a hazai vásárlók között is nagy népszerűségnek örvendtek. Az igényeknek megfelelően megkezdődött a váltvaforgató ekék fejlesztése is, de a B-010 típusjelű ekék csak kis darabszámban készültek. A lipcsei gyár 20 évvel ezelőtt lett az AMAZONEN-Werke H. Dreyer GmbH&Co. KG tagvállalata. Mindezek alapján a hazai szakemberek a lipcsei gyár kettős, sőt napjainkban már hármas vonatkozását ismerhetik. Innen származott a fajlagos talajellenállás meghatározásához nemzetközileg használt Sack eke; a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, hazánkban is népszerű B jelű talajművelőgépek számos változata és napjainkban itt készülnek az Amazone gyártmányskála passzív talajművelő gépei.
A szakmai program első részében Kovács Tamás ügyvezető (AMAZONEN-WERKE Kft. Debrecen) rövid előadás keretében ismertette a cég történetét, jelenlegi felépítését és gyártmány struktúráját.
Az utóbbi évek sikereit felhasználva már nemcsak német területen (5 gyár), hanem külföldön (francia, magyar, orosz) is működtetnek gyártó vállalatot. Ezek közül minket természetesen a Mosonmagyaróváron lévő ekegyár (korábban Kühne, ill. Vogel-Noot) érint elsősorban.
Az Amazone cég eredményeinek ismertetéséből, a fejlődés fokmérőjeként a DLG Image-Barometer felmérésen elért harmadik helyezést emelte ki.
Az előadások sorát Dr. Jóri J. István folytatta „A talajművelőgépek fejlődési trendjei” című előadásával. Az előadás ismertetése, természetesen nem fér e beszámoló keretei közé, de annyit meg kell említeni, hogy az információs technológia hatása alól a talajművelés sem vonható ki.
A gyár technológiai kísérleteiről Michael Mersmann számolt be. A gyár közvetlen közelében 770 hektár területen állítottak be négy különböző alapműveléses kísérletet (1-hagyományos szántásos: 22-25 cm; 2- kombinált kultivátoros: 18-22 cm; kombinált kultivátoros: 13-15 cm; kompakt tárcsás: 8 cm munkamélység tartománnyal). A ma már tíz évet meghaladó tartamkísérlet eredményei szerint a sekély kombinált kultivátoros bizonyult a legsikeresebbnek.
A gyár megtekintése során végigkísértük a technológiai sort (alapanyag előkészítés, megmunkálás, szerelés, festés, tárolás) és láthattuk a kész termékek kiszállítását. Az udvaron éppen német és lengyel kamionokra rakodták a kész kompakt tárcsát és kombinált kultivátort.
A gyárudvar szélén bemutató terület helyezkedik el, ahol a műtrágyaszóró berendezéseket álló helyzetben, az új permetező gépeket pedig speciális tesztpályán mutatták be. Érdekes volt a műtrágyaszóró berendezések gyors és pontos beállításához kialakított Easy Check rendszer tanulmányozása.
A permetezőgépek képességeinek szemléltetésére speciális tesztpályát építettek, amely kiválóan alkalmas akár a legmodernebb „green seeker” (egyedi gyomfelismerő) rendszer bemutatására is.
A gyári területektől nem nagy távolságra található a gépcsoportok működés közbeni bemutatására alkalmas „romboló” terület, ahol valós körülmények között, folyamatosan lehet tanulmányozni a teljes technológiát (szántó gépcsoport, forgatás nélkül dolgozó gépcsoportok (kultivátor, kompakt tárcsa), talajművelő-vető agregát, permetező gép).