Erősödik a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) integrációjával, és így még magasabb színvonalon válik képessé a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére - mondta Nagy István agrárminiszter.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, amelyhez elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. Ennek érdekében átszervezték és hatékonyabbá tették a mezőgazdaság fejlődéséhez fontos háttérintézményi rendszert. 2014-ben ezzel a céllal jött létre a NAIK, amely az elmúlt években bizonyította, hogy a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásával és végrehajtásával képes a nemzet jövedelemtermelő képességének fokozására.
Az intézményben az eddiginél átláthatóbb költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folyik, emellett kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben – hangsúlyozta a tárcavezető.
Az integrációt követően az AKI legfontosabb feladatait még magasabb színvonalon végzi – folytatta a miniszter és utalt az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtésre, és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenységre. Az intézet olyan uniós és hazai információs rendszereket is működtet, mint a tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer, amelyek teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság felé. Az agrárstatisztikai információs rendszer pedig képes megalapozni az élelmiszergazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket. Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az intézet megteremtette azt az adathátteret, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához – sorolta a miniszter. Nagy István az elmúlt években fontos kutatói sikerei között említette az agrárerdészet honosítását, a magyar rizstermesztés versenyképességének javítását célzó vizsgálatot és azt a kutatást, amely a drónok alkalmazását vizsgálja a mezőgazdaságban.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődésen megy át. A következő években legalább ezer milliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat jelenleg 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ugyanakkor a növekedés kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és innovatív eredmények alkalmazásával lehetséges. A főigazgató szerint a magyar agrársikerek zálogát a gazdabarát szakpolitika, a döntéseket megalapozó világszínvonalú innováció és a fogadókész gazdatársadalom jelenti.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a NAIK rendszerében jelenleg 200 kutatási projekt van folyamatban, évente mintegy 10 milliárd forintot fordítanak agrárkutatásra, ennek közel 60 százalékát az állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből.
Az Agrofórum munkatársa felvetette, hogy a növényfajta elismerés és a vetőmag, illetve vegetatív szaporítóanyag minősítés hiányzó láncszem a NAIK tevékenységéből.
Az említett szakigazgatási feladatok jelenleg egy hibás döntés következtében a Nébih-ben testidegenként működnek.
Célszerű lenne a NAIK szervezetébe integrálni a volt OMMI tevékenységét, így teljes egységként valósulna meg – nemzetközi példákkal is igazolhatóan – a nemesítés, információ és minősítés egymásra épülő rendszere.
A miniszter válaszában megfontolásra érdemesnek tartotta a felvetést.
