Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról

Otthonunkban éppen olyan fontos, ha nem fontosabb a növényvédő szerek előkészítésével, kijuttatásával és tárolásával kapcsolatos előírások betartása, mert pillanatok alatt megvan a baj. Ha családtagjainkat nem tájékoztattuk a kezelésről, ha háziállatainkat nem zártuk el a kezelt területtől, ha nem tartottuk be a keverési szabályokat, ha nem vettük fel a védőruhát, ha nem figyeltünk az időjárásra, felesleges kockázatnak tettük ki magunkat, családunkat és a környezetünket. Szem előtt kell tartanunk, hogy az otthon, általunk elvégzett növényvédő szeres kezelésért és annak következményeiért mi felelünk. Vegyük sorra azokat a körülményeket és szabályokat, amelyek figyelembe vételével az eredményes és hatékony házikerti növényvédőszer-felhasználás kockázatait minimálisra csökkenthetjük.

A megfelelő növényvédő szer kiválasztása

Minden peszticides kezelés a károsító azonosításával kezdődik, amiben kérhetjük tanácsadónk (szakmérnök, növényorvos, gazdabolti munkatárs) véleményét. Amennyiben lehetőség van rá, mutassunk fotót / mintát a károsításról, vagy magáról a károsítóról a pontosabb meghatározás érdekében. Erre azért van szükség, mert különböző emberek másképp definiálhatják ugyanazt az elváltozást, illetve számos esetben több tényező együttes hatása hozhatja létre azt. Miután megtörtént a lehető legpontosabb behatárolás, lehet elkezdeni beszélgetni a megoldásáról: van-e lehetőség agrotechnikai (pl.: tápanyag-utánpótlás) vagy mechanikai (pl.: metszés) növényvédelemre, vagy rögtön növényvédő szeres beavatkozásra van szükség.

Kezünkben a megoldás

Miután kiválasztásra került a probléma megoldására legmegfelelőbb növényvédő szer, és a készítmény biztonságos hazaszállításán is túl vagyunk, jöhetnek a permetezést előkészítő munkálatok. Az előkészítést hívhatjuk tágabb értelemben véve előkészületeknek, hiszen ide tartozik a növényvédő szer alkalmazására vonatkozó előírások elolvasása, a bekeverése, védőruházat felvétele, és ami sokszor elmarad: a megfelelő időpont megválasztása és a növény környezetének biztosítása.

A következőkben igyekeztem megalkotni a lehető legteljesebb listát arról, milyen írott és íratlan szabályoknak kell eleget tennünk a biztonság és hatékonyság érdekében:

– A növényvédő szeres kezeléseket kora reggel vagy este a legalkalmasabb elvégezni (méhkímélő technológiára is gondolva!), ekkor a legideálisabb a hőmérséklet, de kerüljük a borús vagy szeles időben történő permetezést!
– Az előkészületekhez olyan helyet válasszunk, ahol kényelmesen elférünk, nem zavar meg minket senki (kisgyermek, háziállat kevesebb eséllyel ront ránk), és a készítmények esetleges kiömlése esetén könnyen, alaposan fel tudjuk takarítani a helyiséget.
– Figyelmesen olvassuk el és tartsuk be a gyártó által előírt használati utasításokat! (minden esetben megtaláljuk a csomagoláson)
– Mindig tartsuk be az adagolásra vonatkozó előírásokat! Figyeljünk arra, hogy a megfelelő dózis növénykultúránként eltérhet (pl. nagyobb mennyiségre van szükség gyümölcsfánál, míg kisebb mennyiség a paradicsomnál) Túl tömény oldat árthat a növénynek, túl kevés növényvédő szer adag elősegíti rezisztencia kialakulását a károsítóban a szer iránt, így az egy idő után nem fog ellene használni.
– Az adagok kiméréséhez és bekeveréséhez használt eszközöket más célra ne alkalmazzuk! (pl.: fecskendő, műagyag mérőpohár, keverőpálca stb.)
– Próbáljuk minél pontosabban megbecsülni, mekkora mennyiségre lesz szükségünk, ugyanis a bekevert növényvédő szeres oldat nem tárolható! A permetezés utáni maradék permetlé többszörös hígításban kijuttatható pl. gyomnövényekkel borított talajfelszínre.
– A permetezéshez lehetőleg 15-21 °C-os lágy vizet (<14-16 német keménységi fok) vagy esővizet használjunk! A kemény víz folyamatos használata idő előtt tönkreteszi a permetezőnket, hidegebb víz pedig befolyásolhatja a növényvédő szerek feloldódását.
– A növényvédő szer(ek)ből a megfelelő töménységben készítsünk törzsoldatot! Ez azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű vízbe előre bekeverjük a növényvédő szer(eke)t, majd egy szűrőn keresztül töltjük bele a kézi vagy háti permetezőnkbe. Ezt követően hozzátöltjük a megfelelő mennyiségű permetlevet, és addig keverjük, míg egy homogén oldatot nem kapunk.
– A védőruházatot a bekeverésre szánt növényvédő szerek együttes követelményei határozzák meg (ha a 3 készítmény közül csak egyik írja elő a lábbelit, másik a szemüveget, akkor is magunkra kell öltenünk!) A védőruházatot már akkor szükséges magunkra ölteni, amikor előkészítjük a permetlevet.
– A várakozási időket (munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi) mindig a leghosszabb időt megkövetelő készítményhez mérjük!

Esőben, borús időben ne permetezzünk!

A teljességre törekedve kicsit bővebben kifejtésre kerül a dózis-meghatározás, a kimérés és a keverés folyamata:

Figyeljünk az adagolásra!

A legtöbbször nincs szükségünk az egész megvásárolt növényvédőszer-mennyiségre, ezért plusz kört kell futnunk a készítmények megfelelő adagolásának kiszámításához. Nagy biztonsággal két forrásból tájékozódhatunk a megfelelő mennyiségről: egyrészt minden évben megjelenik a „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” c. kiadvány, melyben tételesen fel vannak sorolva az engedélyezett készítmények és megfelelő adagolásuk – leggyakrabban hektárra számolva. Másrészt a megvásárolt készítmény utasításai közt is ott lapulnak a dózisok, de ebben az esetben sem mindig az általunk használt háti permetezőre „méretezve” az adagokat. De ha ezeket az átváltásokat megjegyezzük, könnyebben és gyorsabban megállapíthatjuk a szükséges dózist:

– l / ha mértékegység esetén, ha 1 ha (10 000 m²) kezelésére 1 l-t ír elő, akkor 10 m²-es terület kezelésére 1 ml-re van szükségünk;
– töménység számítása esetén, ha 0,1%-os töménységet ír elő, akkor 1 l vízbe 1 ml hatóanyagra van szükségünk.

Kimérés és keverés

A kiméréshez – ahogy már említettük – folyadék formulációjú készítmény esetében legkönnyebb egy csak erre a célra alkalmazott fecskendőt vagy kicsi, skálázott mérőpoharat tartanunk otthon. Por alakú készítmények kimérése kicsit nehezebb, nagyon pontos konyhai mérlegre lesz szükségünk ehhez, vagy választjuk a másik lehetőséget: a gyártók – gondolva a kiskert-tulajdonosokra – már biztosítanak kereskedelmi forgalomban kisebb (ampullás vagy tasakos) kiszerelésű készítményeket, amelyeken fel van tüntetve, hány liter vízhez adagoljuk.

Amennyiben több növényvédő szert egyszerre szeretnénk kijuttatni, tisztában kell lennünk a keverési szabályokkal, ellenkező esetben a növényt el is pusztíthatjuk:

– Szabad forgalmazású (III. forgalmi kategóriás) növényvédő szerek általában keverhetők egymással, de mindig olvassuk el a gyártó által előírt, erre vonatkozó korlátozásokat, vagy kérjük ki szakember véleményét a keverésről!
– Az oldat töménysége az 5%-ot semmilyen körülmények között ne haladja meg!
– Eltérő kiszerelésű növényvédő szerek esetén először a por, majd a folyékony állagú kerüljön bekeverésre!
– Bármilyen tápanyag-utánpótlást szolgáló anyag (pl.: levéltrágya) keverhetőségéről tájékozódjunk, és mindig utoljára keverjük be!
– Amennyiben tapadásfokozó készítményt is adunk a permetléhez, az legyen az utolsó a sorban!
– Ne keverjünk össze három növényvédő szernél többet!
– Az olajtartalmú szereket és a gyomirtó szereket semmivel se keverjük!
– Addig keverjük az oldatot, amíg teljesen homogén állagú nem lesz!

Mehet a permetezés!

Védőruházat rajtunk, kezünkben / hátunkon a permetező, szóltunk a családnak / szomszédnak, az idő is megfelelő a kezelésre, kezdhetjük a permetezést.

A kijuttatás során:

– a lehető legteljesebb fedést biztosítsuk a növény fertőzött részein, vagyis a növényvédő szer borítsa be a levelek színét és fonákát, szárát / ágait, törzsét, attól függően, hol található a károsítás;
– ne jusson permetlé azokra a növényekre, amelyek egészségesek, vagy amelyekre nincs engedélye a készítményeknek!
– minden figyelmünket a növényvédő szer pontos és elővigyázatos kijuttatásának szenteljük;
– szigorúan tilos ételt vagy italt fogyasztani, illetve dohányozni.

Figyeljünk a teljes borításra!

Permetezést követően

A permetezés lelkiismeretesen elvégzett utómunkálatai éppen olyan fontosak, mint az előkészületek. Mindig hagyjunk időt arra, hogy a következő feladatokat is el tudjuk végezni a kezelést követően:

• alaposan tisztítsuk meg a védőfelszerelésünket és permetező-berendezésünket;
• mindig először az eszközöket tisztítsuk meg, utána vessük le a védőruházatot!
• először a lábbelitől, majd a ruhától, fejfedőtől, szemüvegtől, maszktól, és legvégén a kesztyűtől szabaduljunk meg!
• a permetezéskor használt ruha mosása mindig a többi ruhaneműtől elkülönítve történjen;
• többször használatos egyéni védőfelszerelésünket (lábbeli, védőkesztyű) mindig az erre a célra elkülönített területen tisztítsuk, sérülésük esetén cseréljük le őket;
• gondoskodjunk a megfelelő személyes higiéniáról, főként a kezek alapos megmosásáról;
• amennyiben az alkalmazott növényvédő szert elhasználtuk, a csomagolóanyagot alaposan tisztítsuk meg, és a tárolási előírásoknak megfelelően helyezzük el a raktárban;
• amennyiben az alkalmazott növényvédő szerből nem a teljes mennyiség került kijuttatásra, sérülésmentesen, a csomagolását jól visszazárva helyezzük a raktárba vissza, illetéktelen kezekbe ne kerüljön;
• értesítsük családtagjainkat és barátainkat, pontosan melyik növényeket kezeltük, és mennyi ideig ne nyúljunk hozzájuk!

Remélem, sok Kedves Olvasónak nem írok újdonságot mindezzel, sőt számos része sokaknak egyértelmű, de gondolnunk kell azokra a kiskert-tulajdonosokra is, akik a hétvégén „kezdik az ipart”.

A tapasztaltaknak további eredményes, körültekintő kertgondozást, az újdonsült kertészeknek pedig türelmet és örömet kívánok a kinti munkákhoz!