A mai Portfolio Agrárszektor konferencia megnyitó beszédét Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára tartotta. Arról beszélt, hogy a tartalékaink 60 százalékát még nem használtuk ki az agrártermelésben, ugyanakkor azokat az eszközöket is vázolta, amelyekkel ez elérhetővé válik.
2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye, ami 32 százalékos növekedés 2010 óta, ám a valós potenciálunkat jobban érzékeltetné, ha a rendszerváltás pillanatához viszonyítanánk ezt az eredményt – jegyezte meg az államtitkár. A trend azonban biztató: 2018-hoz képest az év első felében 9,4 százalékos az agrárexport növekedése, az agrártermékek aránya pedig csaknem a magyar kivitel kétharmadát teszi ki.
Belendültek a beruházások is: 17 százalékkal bővültek idén júliusig. Ehhez mérten tetemes az agrárium hitelállománya is, ami 678 milliárd forintra rúg, a második negyedévben 10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Feltűnő az élelmiszeripari fejlesztések volumene, itt a beruházási hitelállomány 20 százalékos megugrása tapasztalható. Mindehhez segítséget nyújtanak a kedvező hitelkonstrukciók.
Az ágazat fejlesztésének kulcspontjait Farkas Sándor a következőkben látja: digitalizáció, öntözésfejlesztés, birtokrendezés és az anyagi források, támogatások biztosítása. A digitalizáció nemcsak az ágazati innovatív beruházások szintjén kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a közigazgatás adatállományának feldolgozásában, és ezeknek a gazdák számára is hozzáférhetővé kell válniuk.
Az öntözésfejlesztésről szóló törvényt jövő hét kedden várhatóan elfogadja a parlament, és 2020. január elsejével életbe is lép.
Lényege, hogy csökkenti az engedélyezési eljárás idő- és költségigényét, illetve az öntözési szolgalom és az öntözési közösségek révén egyszerűsíti az öntözőberendezések működtetését. A cél, hogy legalább 300-350 ezer hektárra bővüljön a jelenlegi mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület. Ehhez a pályázható támogatási források megemelésével is hozzájárult a szakigazgatás.
Továbbra is fontos cél az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése, de ehhez mintegy 100 jogszabály módosítására van szükség. A feladat komplexitása miatt minderre csak 2020-ban kerül majd sor. Farkas Sándor az érintettek magas számát is kiemelte: 1 millió földrészletről, 2,4 millió hektárról és 4,6 millió földtulajdonosról van szó, amikor a problémáról beszélünk.
Az államtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban csökkennek a mezőgazdaságra fordítható források. Eddig az uniós büdzsé 37,6 százalékát fordította a közösség az agráriumra, 2021-től azonban már csak 28,5 százalékát. Lesz egy nehéz, átmeneti év is, ennek során véglegesen eldőlnek a támogatáselosztás szabályai. Eddig évente 600-700 milliárdot fordíthattunk (uniós és nemzeti forrásból) az agrárium dotálására, fontos, hogy ez az összeg ne csökkenjen, különösen úgy nem, hogy eközben az elvárások növekednek a gazdákkal szemben.
A konferencia első szekciója a magyar agrárium aktuális helyzetével, kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt, egyúttal ismertetett egy hatpontos programot, amely az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen lépéseket tartalmazza.
Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség – mondta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián.
Gyuricza Csaba előadásában arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak az utóbbi időben globálisan olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint legutoljára az ipari forradalom idején. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban növekedési pályára állt, ugyanis csaknem 1000 milliárd forinttal nőtt a kibocsátás. Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárgazdaságává vált a magyar, de ha tartani akarjuk ezt a dinamizmust, akkor alkalmazkodnunk kell a korszak kihívásaihoz, mint például a termőföld- és ivóvízcsökkenés, a klímaváltozás és a népességnövekedés.
A NAIK főigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy a sikerek mellett a realitásokról is beszélni kell. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarország sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben, mondta Gyuricza Csaba.
Az előadásban elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít. Az, hogy 25-30 millió embernek tudnánk élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás mondta Gyuricza Csaba.
A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani.
Gyuricza Csaba úgy látja, hogy ha fejlődni akarunk, hat átfogó területen van szükség radikális előrelépésre:
1. Agrárkutatás, innováció, szakoktatás, felsőoktatás
Magyarországon az ágazatban dolgozóknak csupán 4%-a rendelkezik szakirányú, felsőfokú végzettséggel, és további 7%-nak van szakirányú középfokú végzettség, és az agrárkutatásokra is nagyon keveset költünk.
2. Megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása
Gyuricza Csaba szerint a sokat emlegetett öntözésfejlesztésre legalább százmilliárd forintot kellene szánnunk, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol csak a szárazgazdálkodásnak van realitása. A jövőben az öntözés mellett talajban levő nedvesség tényleges hasznosítása lehet még megoldás.
3. Precíziós gazdálkodás
A precíziós gazdálkodás az a pont, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ez ugyanis az a szegmens, ami válasz lehet a „fenntarthatóság vagy versenyképesség?” dilemmájára.
4. Horizontális és vertikális integráció erősítése
Nemcsak a mezőgazdaságot, de a ráépülő, kiegészítő ágazatokat is fejleszteni kell. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy amíg exportőrök vagyunk, addig bőven van mit tenni ezen a területen.
5. Méretgazdaságosság kérdése
Azt nehéz vitatni, hogy az esetek 80%-ában a nagyobb, versenyképesebb birtokok jövedelmezőek. Gyuricza Csaba figyelmeztetett, hogy a nosztalgia-gazdálkodás korszaka a végéhez közeledik, vagy birtokkoncentrációra, vagy – annak alternatívájaként – gazdaösszefogásra és integrációra van szükség, ha fejlődni akarunk.
6. Helyi lehetőségek fejlesztése
A mezőgazdaság népszerűsítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a lokális együttműködési lehetőségek feltérképezése és erősítése.
Gyuricza Csaba előadását azzal zárta, hogy ha erre a hat pontra megfelelő választ adunk, azzal kimozdíthatjuk a magyar mezőgazdaságot a jelenlegi holtpontjáról, és újra dinamikusan növekedő pályára állíthatjuk.
A múltból merítve, a jelent megélve, a jövőt építve leszünk képesek ezt az ágazatot megtartani – ezekkel a szavakkal zárta előadását Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.
Megszólaltak az agrárium nagyágyúi: ez a legnagyobb probléma Magyarországon
Óriási problémát jelent a magyar mezőgazdaságban, hogy nem lehet megfelelő szakembert találni, és addig amíg nem lesznek jól fizető állások az agráriumban, a fiatalok nem is fogják ezt a szektort választani – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a közelgő népességrobbanás Magyarország számára hatalmas lehetőség lehet, ehhez azonban megfelelő piacokra van szükség, hiszen hiába állítunk elő minőségi termékeket, ha nem rendelkezünk megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal.
A magyar mezőgazdaság csak akkor tud fejlődni, ha megvan hozzá a jó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező élelmiszeripara, illetve feldolgozóipara – mondta Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója. „Kicsit unom már ezt a népességrobbanás dumát, és nem azért, mert nem érdekel, hanem mert úgy érzem, a magyar mezőgazdaság nem lovagolta még meg ezt a hullámot, jelenleg tőkehiány és szakemberhiány van az országban.” Emellett az oktatást az országban úgy kell megszervezni, hogy a digitalizációt, illetve a modern megoldásokat már úgy adjuk a szakemberek kezébe, hogy az illető már magát a szakmát és a munkát is szereti. A világon jelenleg alapanyagtermelési verseny van, piacok nélkül azonban nem fogunk előrébb jutni, bármit is tervezünk hosszútávon a mezőgazdaságban. Magyarországon nem csak modern megoldásokra lenne szükség, mert van, ahol először az alapokat kellene rendbe tenni.
A 2019-et értékelve Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke közölte, idén aszályos téllel vágtunk bele a tavaszba, aztán hirtelen a tavalyinál is hektikusabban érkezett meg a csapadék az országba, de ettől függetlenül a növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárhat. Szerinte a vetőmagelőállítással kivehetnénk a részünket a népességrobbanásból, ugyanakkor Magyarországon a munkaerőhiány komoly problémát jelent, de a megfelelő szaktudáshoz megfelelő fizetésekre lenne szükség, jól fizető állások nélkül azonban a fiatalok nem választják majd ezt az ágazatot. Viszont, ha hosszútávon arra lesz szükség, akkor technológiával kell majd a munkaerőt helyettesítenünk az agráriumban.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságban hiába van rengeteg szaktudás, ha egyszerűen nem lehet traktorost, illetve megfelelő szakembert találni. „Ennek az az oka, hogy az ország nem költ elegendő pénzt a mezőgazdasági oktatásra, pedig megfelelő emberek nélkül, hiába beszélünk arról, hogy munkaerőhiány van, itt már inkább cselekedni kellene.”
Habár az előző évekhez képest idén jobb eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság, összességében még lenne mit javítani az eredményeken – hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Az ország egyre jobb piacokat talál, nő a hozzáadott érték, exportvolumenben azonban jelentős növekedés nem következett be az utóbbi időben, holott a népességrobbanás, a termőföldcsökkenés és a klímaváltozás egyértelműen jelen vannak. „A hozamok nem fokozhatók a végtelenségig, és lassan már a határokat súroljuk, ezért újszerű megoldásokat kell találni, és be kell állnunk a fejlesztés irányába. Az agrárium kibocsátása ugyanakkor csak megfelelő tudással növelhető, a 21. század 21. századi képességeket igényel, most már a vásárlók döntik el, hogy milyen termékeket akarnak, ha mi ezeket nem állítjuk elő, akkor majd megcsinálják mások.” Jakab kitért arra, hogy folyamatosan változnak az életkörülmények, egész más élelmiszerekre lesz szüksége az embereknek, ezért most dől el, hogy milyen korszerű megoldásokat alkalmazva tudunk majd előre haladni.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója az idei évet értékelve elmondta, hogy összességében nem lesz nagyobb árbevétele a gazdáknak a búzát és a kukoricát tekintve, és az állattenyésztés sem zár feltétlenül jó évet, így szerinte gyengébb lesz a 2019, mint a 2018 volt. Ha az emberiség növekszik, és minél több élelmiszerre lesz szüksége, az hatalmas lehetőség lehet a mezőgazdasági termelés szempontjából. Erre azonban csak úgy tudunk reagálni, ha minőségi termékeket állítunk elő, és nem alapanyagot, hanem feldolgozott terméket. Szerinte nagyobb hatékonyság mellett, megfelelő feldolgozóipart kellene kiépíteni Magyarországon, ehhez pedig jelentősen növelni kellene a hektáronkénti hozamokat a szántóföldi növénytermesztésben.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a 2019-es évvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ipari növények kapcsán sem az árak, sem a hozam tekintetében nincs panasz, és összességében idén jobb évet zárhat a magyar mezőgazdaság, mint a tavalyi. Szerinte növelhető lenne a mezőgazdaság kibocsátása Magyarországon, amihez a genetikai potenciálokat is ki lehetne használni, hiszen a folyamatos szerkivonások miatt a növényvédelemben komoly problémák lehetnek majd a jövőben. Hozzátette, erre új fajok nemesítésével jól lehetne reagálni.
2019 első kilenc hónapjának adatai alapján 1,6 százalékos elmaradás van a mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás területén 2018-hoz képest – tájékoztatott Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A magyar mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb kihívás a jövőben az, hogy hogyan tud majd egy olyan termékstruktúrával megjelenni a piacon, ami nem a népességrobbanást támasztja alá, hanem azt a keresletet, ami magasabb minőségű termékeket eredményez.
