Az elmúlt napokban az ország rendkívül sok területén tapasztalhattak éjszakai fagyokat a termelők. Dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökét, a március végén jelentkező fagyok kihatásának értékelésre kértük fel.
Március hónap, sajnos szinte megszokott módon, fagyokkal búcsúzik …
A 2020. március 23. és 26. között bekövetkezett éjszakai fagyok esetében nem a klasszikus tavaszi kisugárzásos fagyokkal volt dolgunk, hanem szállított faggyal álltunk szemben: egy olyan hideg légtömeg tört be Magyarország területére, mely nagyon erős széllel komoly lehűlést eredményezett. Az éjszaki fagytartam szokatlanul hosszú volt, jellemzően 10-12 órán keresztül volt nulla fok alatt a hőmérséklet. A leghidegebb a március 23-ára virradó éjszaka alakult ki, általában mínusz 3 és 6 fok között mozgott a hőmérséklet, de a következő három éjszaka is kialakult mínusz 1 és 3 fok közötti lehűlés.
Lehetett-e, és ha igen, milyen módon védekezni a fagyok ellen?
Az ilyen típusú fagyok ellen érdemben nem lehet védekezni, ugyanis a 10-15 km/óra fölötti légmozgással jár fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokot mutatnak.
Jelenleg, országos viszonylatban, milyen fagykárok ismertek?
Az enyhe február miatt idén kb. egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is (pl. Dél-Dunántúlon már március közepén kezdetét vette a korai fajtáknál a kajszi virágzása). A különböző gyümölcsfajok, a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak a múlt heti fagyok időszakában, így fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Általánosságban a következőket lehet elmondani: virágzásban legelőrébb a kajszibarack jár, országos viszonylatban kb. 60-80%-osra volt tehető a virágzás mértéke, a virágok 60-80%-a volt kinyitva, ami lényegében már megfelel a teljes virágzásnak. Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét, itt kb. 40-60%-os virágzásról beszélhetünk.
A többi gyümölcs is szenvedett fagykárt?
A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor: fajonként, fajtánként és régiónként változó a rügyfakadás, virágzás előrehaladása, de e fajok egy-három héttel álltak a virágzáskezdet előtt. Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így előbbiek eleve nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve. A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de talán elmondható, hogy a – fenti okok miatt – egyébként is „érzékenyebb” dél- és nyugat-magyarországi termesztőkörzetekben valamivel erősebb lehűlések alakultak ki, mint északon és keleten.
Terméskieséssel kapcsolatosan lehet már valamifajta becslést végezni?
A fagykárok hatásának becslésénél nagyon fontos peremfeltételként előre kell bocsátani, hogy jelenleg csak rügy-, illetve virágkárokról lehet beszélni! Ezt a terméskiesés mértékére átváltani, vagyis bármilyen becslést adni a terméskiesés vagy a várható termés vonatkozásában lehetetlen!
Ennek oka két, egymással ellentétesen ható tényezőben keresendő. Az egyik az, hogy egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez, így önmagában még egy több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. E tekintetben „szerencsénk”, hogy a tavalyi gyenge termés okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség. Ez alól kivételt képeznek a kajszi egyes fajtái, mert kajsziban tavaly kifejezetten nagy termést realizáltunk. A másik tényező az, hogy a fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutatók virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag ép virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le.
E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullás lezajlása után) lehet pontosabban becsülni a termést. Hozzá kell tenni, hogy jelentősebb virágkárosodás mellett akkor lehet számítani jó termésre, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja jelentősebb mértékben negatív irányba a termést.
A március 23 és 26 között érkező fagyok okozta virág- és rügykárokból egyelőre semmilyen érdemi következtetést nem lehet levonni a várható termés vonatkozásában, így ilyen jellegű becslésekbe nem megyünk bele. Ez azért is lenne különösen értelmetlen, mert március 30 és április 02 között további, több napos és – akár nagyon erős – lehűlések várhatók, amelyek értelemszerűen szintén hatással lesznek a termésre, arról nem is beszélve, hogy május közepéig még bármikor várhatók további fagyok.
