Szőlő-Bor

A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot

Agrofórum Online

Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdést járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.

A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel, melyek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb csoportját alkotják, fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig csaknem bármilyen környezeti állapot mellett képesek megélni. Egy grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük, ám jelen vizsgálat során nemcsak az volt fontos, hogy milyen mennyiségben vannak jelen, hanem az is, hogy a fonálférgek milyen táplálkozási csoportba sorolhatók. Egyes növényi táplálkozású fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, vitalitáscsökkenést és végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást is okozhat.

A kutatók a sebzéseken keresztül potenciálisan bejutó és károsító gombák jelenlétét is vizsgálták a gyökérzónában, hogy megtudják, ezek fajösszetételére és arányára hatással van-e a talajfelszínen alkalmazott gazdálkodási forma. A vizsgálatok részleteit többek között az Agriculture svájci szaklap novemberi számában közölték.

A három vizsgált szőlőültetvény kizárólag az ott folytatott talajművelési eljárások tekintetében különbözött, minden más körülmény, így a meteorológiai és talajtani sajátosságok, valamint a szőlőtőkék életkora és az ültetett fajták is egyformák voltak. Ezen feltételek meglétével lehetett ugyanis biztosítani, hogy a fonálférgek és gombák jelenlétében tapasztalt különbségek valóban az eltérő művelési eljárások okozta hatásokra legyenek visszavezethetők. A három Balaton-felvidéki szőlőültetvény egyikén tehát intenzív, míg a másikon alacsony intenzitású, extenzív mechanikai talajművelést alkalmaztak, a harmadik terület pedig felhagyott volt, csupán kaszálást végeztek rajta.

A kapott eredmények szerint minél intenzívebb volt a talajbolygatás mértéke, annál jobban csökkent az egyedszám és annál magasabb szintet mutatott a fonálférgek közül a baktérium-fogyasztók aránya, ám évszakos eltérések is megmutatkoztak. A gombaközösségek tekintetében ugyanakkor az derült ki, hogy azok diverzitása a felhagyott ültetvényben volt a legmagasabb, az intenzíven művelt területen pedig a legalacsonyabb. Emellett az intenzitás növekedésével emelkedett a talajban a kórokozó gombatörzsek aránya az egész közösséghez viszonyítva.

Mindez arra enged következtetni, hogy az intenzív talajbolygatás nyomán azon gombatörzsek aránya mutat növekedést, melyek károsíthatják a szőlőtőkéket, a növénykárosító fonálférgek száma azonban nem csökkenthető hatékonyan csupán a művelési eljárás megváltoztatásával.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogyan lett egy NB I-es álomból világszínvonalú borászat?

2025. augusztus 11. 16:10

A St. Andrea Szőlőbirtok borásza, ifj. Lőrincz György a hagyományok tiszteletéről, a modern borászat kihívásairól és az egri borvidék erejéről mesél.

Megörökölte a borászatot – most a szakma trónjára emelte

2025. június 3. 08:10

Gál Tibor húszévesen vette át édesapja borászatát – ma már ő vezeti Eger megújulását, és a szakma legnagyobb elismerését is megkapta.

A szőlő lombozatának értékelése vegetációs indexek alapján

2025. május 21. 14:10

A MATE-n fejlesztett program segítségével lehetőség nyílik az egyedi levelek RGB-alapú vegetációs indexeinek értékelésére.

Az itáliai szőlőtermesztés fejlődése

2025. május 9. 14:10

Míg Ázsia és Kelet-Európa egyes részein jól dokumentált a szőlőtermesztés története, addig a nyugat-mediterrán térségről keveset tudtunk.

Repcevetést megelőző talajmunkák – Forgatás nélküli talajművelés, magágykészítés

2019. július 26. 04:36

A korábbi évtizedek tévhitei szerint elegendő 5-7 évente lazítani a talajt. Napjainkban már tudjuk, akár évente is szükséges lehet a lazító használata – észszerűen alkalmazva. A lazítókat korábban elmunkáló elem nélkül üzemeltették, így a nyitva hagyott, rögös felszínen keresztül elpárolgott a talajnedvesség.

Nem a gép színe számít, hanem az, ami mögötte van – A Väderstad tökéletesítette a forgatásnélküli technológiát Sárváron

2022. december 22. 14:12

Minden évben saját termésversenyt rendeznek a partnereiknek, akik tőlük vásárolják a vetőmagot.

Minimalizáljuk a termőtalaj vízveszteségét – használjunk Mulcsmestert!

2020. június 25. 12:03

Ahogy mindnyájan tapasztaljuk, évről évre szélsőségesebb időjárással kell megbirkóznunk, s ez különösen nagy kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Egyre inkább elsődlegessé válik a talaj vízveszteségének minimalizálása, s az értékes tápanyagok hatékonyabb megtartása, s erre kiváló munkaeszköz a mulcskultivátor.

A megoldás, ami működik... - Kerner mulcs magágykészítő sekélykultivátor

2018. március 14. 11:38

Olyan megoldást keres, mely költségtakarékos? Javítani szeretné talajai fizikai állapotát, ésszerű technológia alkalmazására törekszik?