Az áttelelő gabonatáblák fejtrágyázását követően a betegségekre siklik a gazda szeme. A különböző levélfoltosságok, a rozsdák várható megjelenésére, a csapadékos időjárás miatt is érdemes felkészülni. Milyen hatóanyagokkal tudnak a termelők védekezni ezek ellen? Mit kell megfontolni a megfelelő szer kiválasztásánál? Ezen a héten ezt a kérdést tettük fel a Fórumon a szakértőknek!
Lécz István területi szakmérnök (FMC-Agro Hungary Kft.):
Az utóbbi években észrevehetően átalakulóban van a kalászosok gombaölő szeres piaca. Egyfelől az EU-s korlátozások hatékony és jelentős hatóanyagokat vontak -és jelen pillanatban is éppen vonnak- ki erről a szegmensről. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb hatóanyag: karbendazim, klórtalonil, fenpropimorf, pikoxistrobin, tiofanát-metil. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a kivonásokkal párhuzamosan az SDHI hatóanyagcsoport egyre több gyártónál jelenik meg, egyre jelentősebb szerephez jutva a kalászosok levélbetegségei ellen.
Azonban nemcsak a hatóanyagok köre változott meg, hanem az időjárás is, hiszen szinte teljesen eltűntek az évszakok és kiszámíthatatlan, hektikus lett a csapadékeloszlás. Olyan betegségek kerültek előtérbe, mint a helmintospórium vagy a lisztharmat.
A termelőknek ezen kiszámíthatatlan viszonyok között kell megtalálniuk a megfelelő hatékonyságú, ár-érték arányú és minőségű termékeket. Az FMC-Agro-nál ezekre a felvetett problémákra az Azaka® Top Pack gombaölő szer csomag ad választ.
Az Azaka® Top Pack 10-12,5 ha kalászos gombaölő szeres kezelésére alkalmas, ahol összetevői, a tebukonazol és az azoxistrobin hatóanyagcsoportjuk kiemelkedő tagjai. Ez a kombináció felveszi a versenyt a jelenleg is piacon lévő gombaölőkkel, hiszen széles hatásspektruma jól használható a kalászos levélbetegségek ellen. Alkalmazásával az időjárási anomáliákra is tudunk reagálni, hiszen az Azaka® gombaölő hatása mellett a növényekben kedvező élettani változásokat indít el. Ez a zöldítő hatás hosszabb élettartamot, több tápanyagfelvételt és asszimilációt jelent. Fokozódik a tápanyagok képződése és beépülése, amely több és jobb minőségű termést eredményez. (1. ábra).
Természetesen a hatóanyag kiválasztása mellett figyelni kell a kijuttatásra is, hiszen óriási jelentősége van a permetezéstechnikának (szórófej típusa, fedettség biztosítása), mert az egyes fúvókatípusok között jelentős hatékonyságbeli eltérések tapasztalhatóak.
Kovács Attila, ágazat vezető (dr. Szabó Agrokémiai Kft.):
A felvetett növényvédelmi problémára csak komplex megoldás létezik. A Jó Gazda Program keretében mi figyelembe vesszük a tápanyag ellátás hatásait is. Tapasztalataink a következők. A tavaly tavaszi aszályos időjárásban a tápanyaggal gyengén ellátott állományok sokkal fogékonyabbak voltak a levélbetegségekre. Ha mikroelemes fejtrágyákat alkalmaztunk, akkor, mint a mellékelt kép mutatja, ez a hatás mérsékeltebb volt.
Az őszi- és tavaszi árpa levélbetegségei között említhetjük a lisztharmatot (Blumeria graminis f. sp. hordei), a különböző levélfoltosságokat: hálózatos vagy recés levélfoltosság (Pyrenophora teres, anamorf: Drechslera teres) és levélcsíkoltságot, illetve a rozsdagombákat (fekete- vagy szárrozsda, sárgarozsda, törperozsda (Puccinia hordei)). Ezek mindegyike képes számottevően károsítani az árpákat, de a legnagyobb veszélyt a recésfoltosság és a lisztharmat jelenti. Sajnos a törperozsda is komoly gondot okozhat. Az üszögbetegségek és az árpa levélcsíkossága ellen a szisztemikus csávázószerek megfelelő alkalmazása megbízható védelmet jelentenek, míg a többi betegség ellen azolokkal, illetve az azol-strobilurin kombinációkkal végzett állománykezelések nyújthatnak biztonságot. A felsorolt kórokozók kedvező időjárás esetén rendkívül gyors terjedésre képesek, ezért a prevencióra, illetve az időben elvégzett védekezésre kell helyeznünk a hangsúlyt.
A búza esetében is számos levélbetegségről beszélhetünk, melyek közül több már országos járványt is okozott hazánkban, mint például a sárgarozsda (Puccinia striiformis), szeptória (Septoria tritici), lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici), vagy a vörös rozsda (Puccinia recondita).
A széles szerválaszték mellett fontos, hogy a leghatékonyabb szert válasszuk, de a permetezés időzítése (preventív védekezés) talán még fontosabb. Levélbetegségek elleni védekezéskor törekedjünk arra, hogy az erős preventív, azaz megelőző hatással rendelkező hatóanyagokat válasszuk. A magas költségű, több felszívódó típusú hatóanyagot tartalmazó készítmények ilyenkor gyakran feleslegesek, hisz erőteljes kuratív hatásra ilyenkor nincs is szükség. A szárba indulás után, egy erős preventív hatású készítmény kijuttatása javasolt, mely a levélfelületre jutó spórák csírázását hosszú ideig képes megakadályozni. Később, a zászlóslevél megjelenésekor pedig egy erős kuratív hatású készítménnyel védekezzünk.
Véleményünk szerint az okszerű és harmonikus tápanyag ellátás nagyban hozzájárul a növényeink egészségi állapotához és a kórokozókkal, kártevőkkel szembeni ellenálló képességéhez. Itt nem arra gondolok, hogy a növény igényeit maximálisan kielégítő makro- és mikroelem pótlás önmagában megoldást jelent az esetlegesen fellépő levélbetegégekkel szemben, azonban a növény jobb kondíciója és a megfelelő fungicid (hatóanyag) kiválasztása együttesen lehet a megoldás a felmerülő betegségekkel szemben. Komplex rendszer lévén persze számos egyéb tényező (fajta, talaj pH, talaj kultúrállapota, agrotechnika, időjárási körülmények, stb.) „szól bele a meccsbe”, de fontos, hogy próbáljuk a problémát megelőzni (prevenció) és nem csak kezelni. A mezo és mikroelemeket tartalmazó Sileno N-micro fejtrágyák ennek a természetes védekező rendszernek maximális teljesítményéhez járulnak hozzá, amire hatásosan épülhet rá a kémiai védekezés.
A Heti Fórumban feltett kérdésre a következő részben a Nufarm Hungária Kft., a BASF és a Syngenta Kft. szakértői adtak választ. Keresse holnap a folytatást honlapunkon!