Régebben a kukorica rovarkártevők által kevésbé veszélyeztetett növénynek számított. Manapság a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke, a kukoricabogár kártételének növekedésével, a levéltetvek (vírusvektor) és a kabócák (mikoplazma vektor) megjelenésével a csemegekukoricában és vetőmag-előállításban feltétlenül, árukukoricában pedig előrejelzésre alapozva szintén szükséges a kártevők elleni védekezés.
A kukoricamoly kártétele is nőtt, ma már mindenhol két generációs. A minimum tillage művelés elterjedése és a szárzúzás elmaradása is kedvez a kukoricamoly terjedésének. Az első generáció június elején-közepén, a második augusztusban rajzik. A kukoricamoly fertőzöttség és az általa okozott kár olyan szintet érhet el, hogy ellene már az árukukoricában is érdemes védekezni.
A gyapottok-bagolylepke a felmelegedés hatására fogott északi terjeszkedésbe Európában. Ma már szinte minden nyáron megjelenik, és komoly kárt okozhat kukoricában és más kultúrákban. A kukoricamollyal ellentétben csak a virágzatot és a csövet károsítja, de kártétele a kukoricamolyét is meghaladhatja.
A kukoricabogárnak nemcsak a lárvája okoz komoly gazdasági kárt, hanem az imágók is csökkentik a megtermékenyülést a bibeszálak lerágásával. Az ellenük való védekezéssel csökkenthetjük a következő évi lárvakárt monokultúra esetében.
Ezen kártétel nemcsak a terméscsökkenésben mutatkozik, hanem utat nyit a kórokozók terjedésének. A gombafajok által termelt toxinok rontják e kukorica minőségét, szélsőséges esetben eladhatatlanná teszik a terményt.
Gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly ellen a lárvakeléshez időzített permetezéssel védekezhetünk. A lárvakelés a peterakást követő 5-10 napon belül következik be.
A levéltetvek közvetlen kára általában nem jelentős, azonban a vírus vektor volta miatt a közvetett kára nem elhanyagolható. Pl. a zselnicemeggy-levéltetű által terjesztett kukorica csíkos mozaik vírus, amely jelentős termésveszteséget képes okozni. Különösen azok a területek veszélyeztetettek, amelyek fenyércirokkal is fertőzöttek, mivel köztesgazdának számít.
A kabócák szintén nem okoznak jelentős közvetlen kárt. Az általuk terjesztett stolbur mikoplazma okozza a kukorica vöröslevelűségét, amely azonban egyre nagyobb gondot okoz számos térségben. Mind a levéltetvek, mind a kabócák elleni védekezéssel jelentősen mérsékelhetjük a vírus és mikoplazma fertőzöttséget és az általuk okozott kárt.
Milyen szert válasszunk?
Az Ampligo két hatóanyaga révén ideális védekezési lehetőséget nyújt molykártevők ellen. Egy gyors taglózó hatású piretroidot és egy hosszú tartamhatású hatóanyagot, klorantraniliprolt tartalmaz. Tojásrakás végén kijuttatva megfelelő tartamhatással rendelkezik akár elhúzódó rajzás-lárvakelés esetén is. Dózisa 0,2-0,3 l/ha. Hatékony a tojás, a fiatal és idősebb lárvák és a kifejlett imágók ellen is.
- Azonnali taglózó és hosszú hatástartam
- Báb kivételével minden fejlődési alak ellen hatékony molyok esetében
- Rezisztenciatörés – 2 hatásmechanizmus
- Jelentős árelőny a tankkombinációval szemben
- Rövid É.V.I. – 7 nap
A kukorica rovarölő szeres kezelése egyre inkább kihagyhatatlan eleme lesz a kukoricatermesztésnek. Az előrejelzésen, rajzásmegfigyelésen alapuló védekezés védelmet nyújt a kukoricabogár imágók, a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke, de a levéltetvek és a kabócák ellen is. Minden esetben ügyeljünk a kijuttatásnál a méhek védelmére, tartsuk be az engedélyokiratban leírt méhkímélő technológiát.
A készítmény jelentős árelőnnyel rendelkezik azzal szemben, ha hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt akarnánk tankkombinációban összekeverni.
Papp Zoltán
Kukorica és napraforgó növényvédőszer-marketingmenedzser
Syngenta Kft.
