Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését főként kalászosok és kukorica termesztése során. Ez utóbbi, valamint a klímaváltozás negatív hatásaként megjelenő, és az utóbbi években tapasztalt enyhébb, tartós fagyoktól mentes téli időjárás kedvező hatással van nemcsak a kórokozók, de a talajlakó kártevők áttelelési esélyének megnövekedésére is.
Azokon az őszi búza táblákon, ahol az elővetemény is kalászos volt, a talajlakó kártevők áldrótférgek, drótférgek, pajorok és a gabonafutrinka lárvájának (csócsárló) a felszaporodása figyelhető meg (1. ábra). Az esetenként súlyos kártételek kialakulása és a bekövetkező jelentős termésveszteség ellen a leghatékonyabb megelőzési mód a vetőmagok rovarölő szeres csávázása.
2020. őszén a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szeged-Öthalmon található 20 éves, kalászos monokultúra kísérletében a UPL Hungary Kft. Signal 300 ES cipermetrin hatóanyagú, kontakt hatású rovarölő csávázószerrel 8 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be hatékonyságának vizsgálatára 2 őszi búza fajtával. A kísérleti terület a korábbi évek tapasztalata alapján a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvájával erősen fertőzött. A vetés ideje 2020. október 22. volt. A kártétel felvételezésére kora tavasszal minden parcella közepén 1 m2-es mintaterületet jelöltünk ki, ahol megszámoltuk a károsított növények számát, illetve mértük az egységnyi területről vett minták gyökerének és hajtásának tömegét. Az aratást az őszi búza teljes érésekor (2021. július 9.) parcellakombájnnal végeztük a termésmennyiség mérésével.
A kora tavaszi felvételezés során a kártétel jól azonosíthatóan, de eltérő mértékben minden ismétlésben megjelent a kontroll és csávázott parcellákon is (2. ábra). Az 1 m2-es mintatéren a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel nem kezelt kontroll parcellákon több mint 200 %-kal több károsított növényt azonosítottunk a csávázott parcellákhoz képest (3. ábra). Megállapítható tehát, hogy a Signal 300 ES kísérletünkben hatékonyan csökkentette a károsított növények számát.
Az egységnyi területről származó gyökér és hajtástömeget vizsgálva a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellákon 17 %-kal nagyobb hajtástömeget és 19 %-kal nagyobb gyökértömeget találtunk (4. és 5. ábra), amely szintén a kezelés hatékonyságát támasztja alá.
A vizsgálat eredményeként a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellák átlagában 7,92 t/ha, míg a nem kezelt kontroll parcellákon 6,74 t/ha termést takarítottunk be (6. ábra). Megállapítható, hogy a kezelés következtében 18 %-kal több betakarítható termést kaptunk a kontroll parcellák átlagához viszonyítva.
Összefoglalva, a vizsgálat idei évi eredményei rávilágítottak arra, hogy a Signal 300 ES rovarölő csávázószer használatával hatékonyan védekezhetünk a gabonafutrinka lárvája ellen. A kezdeti védelem az őszi búza növények fejlődésére pozitív hatással volt, amely a termésmennyiségben realizálódott.
Dr. Tar Melinda
tudományos főmunkatárs, kutatóállomás vezető
Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem
Növénytermesztési és Agrotechnikai Kutatóállomás, Szeged
