Növényvédelem
Növényvédelem

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

Agrofórum Online

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója. Károsításával szinte minden évben számolni kell, különösen a kalászosok váltónövény nélkül történő termesztése esetén.

Ugyanakkor ez a károsító egyes években szereti meglepni a gazdálkodókat jelentős egyedszámú, foltokra korlátozódó, de durva mértékű jelenlétével és kártételével, amely gyakran váratlanul éri a termesztőket.

A gabonafutrinka életmódja már jól ismert a hazai gabonatermesztők számára. Évente egy nemzedéke van. A fő károsító alak a lárva (1. kép), mely ősszel és tavasszal is károsíthat (2-3. kép). Ugyanakkor „gyenge pont” a kártevő élete során a peterakás, mivel petéit nyáron rakja le, amelyhez lehetőleg minél nedvesebb, puhább talajt igényel.

1. kép: Gabonafutrinka lárvája és kártétele

2. kép: Csócsárló által károsított őszi árpa növények

3. kép: Súlyos, növénypusztulást okozó károsítás

Védekezési lehetőségek

A gabonafutrinka lárvái ellen nem túl problematikus a védekezés. Sajnálatos módon e kártevő ellen a régi, jól bevált előrejelzési módszereket (pl. búzacsomós csalogatás) már szinte alig alkalmazzák. Gyakorlatilag az országban minimálisra tehető azon gazdálkodók száma, akik valamilyen szinten előrejelzésre alapozzák a védekezést. Így viszont már csak az állománykezelés útján tudnak védekezni a kártevő ellen, amikor már a táblákon észlelni lehet a lárvák tömeges kártételét. Az állománykezelés (megfelelő kivitelezés esetén) kellően hatékony, de a kártételt már nem tudja megakadályozni. Jobb, ha a kártevő jelenlétének és mennyiségének pontos ismeretében (ezt szolgálná az előrejelzés!) más, esetenként jóval eredményesebb módszereket is be lehet vetni.

A csócsárló ellen jelen időszakban Magyarországon talajfertőtlenítésre csak a teflutrin hatóanyagú Force 10 CS talajfertőtlenítő készítmény engedélyezett. Hatékonysága nagyon jó, ugyanakkor enyhén gázosodó jellege miatt a kezelés és az azt lezáró talajmunka pontos időzítését követeli meg (1. táblázat).

Készítmény neve Hatóanyag
Force 10 CS teflutrin
1. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen engedélyezett talajfertőtlenítő készítmények

Nyilvánvalóan ez a megoldás preventív jellegű, tehát akkor alkalmazható, ha ismerjük az adott táblák csócsárlófertőzöttségét. Természetesen minden fertőzöttségi adat nélkül is dönthetünk a talajfertőtlenítés alkalmazása mellett, akár más károsítók (pl. drótférgek, főképp korai vetés esetén) jelenléte miatt is. Ugyanakkor az ilyen kezelés esetenként pénz kidobásához is vezethet, amennyiben semmilyen kártevő sem indokolná a védekezést, de a kártevőhelyzet ismerete nélkül a talajfertőtlenítés mellett döntünk.

Hasonló a helyzet az inszekticidet önmagában, vagy fungiciddel kombinációban alkalmazó csávázószerek felhasználása során is (2. táblázat).  

Készítmény neve Hatóanyag Hatás jellege
Celest Top difenokonazol + fludioxonil +  tiametoxam fungicid + inszekticid
Nuprid 600 FS RED imidakloprid inszekticid
Nuprid Max imidakloprid + tebukonazol fungicid + inszekticid
Seed Oprid 600 FS imidakloprid inszekticid
Yunta Quattro klotianidin + imidakloprid +  protiokonazol + tebukonazol fungicid + inszektiocid
2. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen engedélyezett csávázószerek

Ezek a készítmények hatékonyak, de alkalmazásuk plusz költséggel jár, használatuk kellő fertőzés híján szintén a felesleges költségek generálását eredményezi. A csávázószerek alkalmazását ráadásul hátráltathatja a vetés után mind a szárazság, mind pedig a szélsőséges mértékű csapadék hullása is. Előbbi esetben a mag kikel ugyan, de a csávázószer alig szívódik fel a nedvesség hiánya miatt. Ilyenkor a vontatottan fejlődő növényt a kártevő sokkal tovább tudja a legérzékenyebb, legfiatalabb állapotban támadni, ezáltal csávázás ide vagy oda, súlyos mértékű kártétel is kialakulhat. Az ellenkező eset sem éppen ideális. Ha sok, a vetés utáni hónapban több mint 100 mm csapadék éri a területet, az esetleg képes úgy leoldani, lemosni, felhígítani a magra juttatott csávázószert, hogy az már csak minimális mértékben képes bejutni a növénybe és kifejteni a hatását.

Ilyenkor elmarad a növényi fejlődés blokkolása miatt kialakuló extra károsítás, de a csócsárló ettől függetlenül átlagos mértékű kártétel erejéig károsítani fogja a növényzetet. Ebben az esetben döntően a károsítók száma szabja meg a kártétel mértékét.

Előfordul olyan mértékű károsítás is, amikor az őszi kalászos állomány rentábilisan már nem menthető meg, így a növényzet kitárcsázása után tavasszal más kultúrával fogják majd a területet hasznosítani. Ilyen esetekben mindenképpen tartózkodni kell a tavaszi kalászos vetésétől. Ez esetben ugyanis a már áttelelt, fejlett, nagy étvágyú lárvák találkoznak a fiatal, kis lombozatú, lassan fejlődő növényekkel. Tehát amennyiben a kiszántott őszi kalászos helyére tavaszi gabona kerülne, úgy minden bizonnyal az eredetinél is súlyosabb kártétel alakulna ki.

A gabonafutrinka lárvája, a csócsárló nem leküzdhetetlen ellenfél. A védekezésre több hatékony készítmény is a rendelkezésünkre áll (3. táblázat).

Készítmény neve Hatóanyag
Dimilin 25 WP diflubenzuron
Dursban 480 EC etil-klórpirifosz
Fendona 10 EC alfa-cipermetrin
Signal 300 ES cipermetrin
3. táblázat: Gabonafutrinka-lárva ellen állománykezelésre engedélyezett készítmények

Ugyanakkor e kártevő esetében is a védekezés eredményessége döntően nem a szerválasztáson, hanem a helyes időzítésen múlik.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az Agrofórum átszerkesztett változata Hertelendy Péter: Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló (2016. 1. szám, 56. old.) című írása alapján

 Fotó: A szerző felvételei

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

Inváziós kártevők: a négyfoltos fénybogár

2019. március 31. 05:36

A fénybogarak egyik jellegzetes határozó bélyege a bunkós végű csáp, amely segítséget nyújthat a gyors azonosításban.

Veszélyességük fokozott jelentősségű: a spanyol csupaszcsiga

2018. október 14. 03:35

A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely az Ibériai-félszigetről származik. Néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé.

Virágtripszektől a ventúriás varasodásig - Beszámoló a Növényvédelmi Tudományos Napokról

2018. március 8. 20:08

Megismerhettük a Monilinia fructigena elleni komplex környezetkímélő védekezési stratégiát és a ventúriás varasodás áttelelő konídiumai elleni védekezést szolgáló kórokozó modul alapelemeit.