Számos burgonyakutató valamint -termesztő komoly aggodalommal tekint az elkövetkezendő évtizedek klímaváltozás által vezérelt élelmiszer-biztonságára, pontosabban a burgonya termeszthetőségének nyilvánvaló nehézségeire. A megoldást a burgonyafélék családjába tartozó vad növényfajok hordozhatják magukban.
Az élelmezési burgonya vad rokonai nagy számban rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek – beépítve a termelésbe fogott fajtákba – biztosíthatják a megbízható hozamot és minőségi javulást idézhetnek elő. Miközben számos rokon fogyasztásra alkalmatlan, mégis olyan értékes paraméterrel rendelkeznek, melyek megőrzése a jövő számára elengedhetetlennek bizonyul az élelmezési rendszerek biztosítása érdekében.
Az International Potato Center (Nemzetközi Burgonya Központ) és Crop Trust által szervezett “Vadon élő burgonya rokonok felhasználása az elő-nemesítésben” című konferencián a szakértők megvitatták a vad rokonokban rejlő potenciál felhasználási lehetőségeit.
Benjamin Kilian, a Crop Wild Relatives (CWR) project vezetője elmondta: az időjárási körülmények változása arra kényszeríti a termelőket, hogy a lehető legtöbb lehetőséget kiaknázzák az ellenálló fajták kialakítása céljából – többek közt az idegen eredetű genetikai állományét is. A CWR project keretein belül immár 4500 minta került begyűjtésre a világ 24 országából és ebből csupán Peruból 300 vad burgonyafajt sikerült összegyűjteni, melyek szaporítása és konzervációja folyamatban van.
A CWR olyan globális, hosszútávú kezdeményezéseket gondozó program, amely célja, hogy a génbankok és a nemesítők közötti szakadékot áthidalva 19 nemesítési tervet támogasson 50 országban, 100 partnerszervezet közreműködésével.
A burgonyatermelést érintő betegségek, kártevők, valamint abiotikus stresszorok hatása a jövőben is érvényesülni fog. Ezek kivédése érdekében az nemesítést megelőző szakasz hosszadalmas és költséges folyamatán szükséges átesni, a burgonyatermelés számára hasznosítható értékes tulajdonságok feltárása érdekében.
A CIP és a Lengyel Növénynemesítési és Akklimatizációs Intézetb (IHAR) a szakemberei előnevelt csíraplazma használatának fejlesztésén dolgoznak, a termesztők számára optimális fajták kialakításáért. A csíraplazma hatékony felhasználásának ékes példája az 1960-as évektől kezdve történő mintegy 72, az IHAR által nemesített burgonyafajta, melyek a fitoftórával és egyéb kártevő szervezetekkel szemben folytatott küzdelemben segítik ennek az alapvető élelmiszernek az előállítását.