Az Agrácenzus2020 nevű projektet a KSH munkatársai 2020-ban hívták életre. A magyarországi, mezőgazdasági tevékenységet végzőket célzó kérdőívezésnek köszönhetően lehetővé válik részletes, akár településszintű mezőgazdasági adatok lekérdezésére, melyek a KSH által kidolgozott TIMEA (Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazás) nevű alkalmazásában férhetők hozzá. Az adatbázis segítségével különböző gazdaságszerkezeti adatokhoz férhetünk hozzá, továbbá különböző fajlagos mutatók számolására, összefüggéseikben történő vizsgálására is lehetőség nyílik.
Az Agrárcenzus az eddigiekhez képest más nyilvántartás a tekintetben, hogy a statisztika alapját nem személyek, hanem gazdasági egységek képezik. A KSH összeírás során a gazdasági szervezetek részéről származó információkat is felhasználtak – mondta el Patay Ágnes, a KSH Mezőgazdasági Statisztikai Osztályának vezetője, valamint az Agrárcenzus2020 projectvezetője a KSH online sajtótájékoztatóján. Hogy merre tart hazánk e tekintetben, arról az alábbi számadatok árulkodnak. Tartalom, röviden.
Mi történt 2010 óta?
Magyarországon az összes gazdaság 30%-kal csökkent 2010-hez képest. Az állatot tartó gazdaságok száma jóval nagyobb mértékben csökkent, mint az összes gazdaság száma: 53%-kal 2010-hez képest, és 2016 után kissé nagyobb mértékű volt a csökkenés.
A 241.000 gazdaság nagyrészt kis méretű: 64%-uk 5 ha-nál kisebb területen gazdálkodik, és öt állategységnél kevesebb állatot tart (az állategység egy olyan mérőszám, amely segítségével a különböző állatfajok összeadhatóvá válnak és ezzel meghatározható a gazdaságok mérete is).
Patay Ágnes kiemelte, hogy az adtok alapján megfigyelhető az állattartás elkülönülése a földhasználattól. A mezőgazdasági területet használók 51%-a nem rendelkezett állategység-mutatóval, vagyis nem folytattak állattartást.
Leginkább a kis méretű állattartó gazdaságok tűntek el az elmúlt évtizedben: a gazdaságszám-változás megközelítőleg 60%-os, ami annyit jelent, hogy 130.000 azoknak a kisgazdaságoknak a száma, amelyek 2010 óta megszűntek mezőgazdasági tevékenységet végezni. Ugyanakkor 26%-kal nőtt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek nem tartanak állatot. A nagy gazdaságok száma gyarapodott. Összességében elmondható, hogy az állategység 2010 óta nem változott, vagyis a Magyarországon tartott állatok száma megközelítőleg ugyanannyi, csak a struktúra változott.
Gazdaságszámtípusonként is figyelhető a változás: az elmúlt 10 évben a szakosodott szántóföldi növénytermesztők száma nőtt, illetve a kertészetbe sorolt gazdaságok (28%-os gazdaságszám-növekedés 2010-hez képest). Az abrakfogyasztó állatokat tartó gazdaságok esetében azonban csökkenés figyelhető meg ugyanebben az időtávlatban (sertés-, baromfitartó gazdaságok esetében 72%-os gazdaságszám-csökkenés).
A vegyes állattartó gazdaságok csoportjában is csökkenés figyelhető meg. A változások eredményeképpen 2020-ban 96.000 gazdaságot soroltak a szakosodott szántóföldi növénytermesztés típusba. Ez az összes gazdaság 40%-a, azonban kevés állategység köthető a típushoz.
Sok kisgazdaság van Magyarországon, a termelés azonban koncentrált – mondta a projectvezető. A 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok aránya 73%-ról 50%-ra csökkent az elmúlt 10 évben.
Patay szerint összességében elmondható a mezőgazdaság koncentráltságáról, hogy a standard termelési érték, tehát a földterület és az állatállomány alapján számított termelési érték körülbelül 45%-a a legnagyobb gazdaságoknál, a gazdaságok 1%-ánál jelenik meg.
A mezőgazdasági területhasználatról
Az átlagos mezőgazdasági terület nagysága 14 ha-ról 23 ha-ra nőtt az elmúlt 10 évben. Minden művelési ágban a közepes méretű gazdaságok (5-300 ha) dominálnak, vagyis ezek a gazdaságok használják a mezőgazdasági területet a legnagyobb arányban. A szántóföldi vetésszerkezet tekintetében elmonddható, hogy kevéssé változott 2010-hez képest. A gabonafélék aránya folyamatosan csökken, míg ezzel párhuzamosan nő az ipari és takarmánynövények területének aránya.
A 86.000 ha gyümölcsterület esetében változik a termesztett fajok aránya. Például az alma területének aránya 2010 és 2020 között 37%-ról 31%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a dió, kajszi és bodza területi arányában növekedés figyelhető meg.
A területhasználat jellegéről
A mezőgazdasági területet fele-fele arányban használják a gazdálkodók saját tulajdonban, illetve bérlik azt. A legnagyobb a saját tulajdonú területek aránya az ültetvény jellegű művelési ágak (szőlő, gyümölcs) esetében, míg a bérelt föld a gyep és szántó művelési ágaknál jellemző. A vegyes állattartó gazdaságoknál a legmagasabb a bérelt területek aránya. A gazdasági szervezetek 86%-ban bérelt területeken, míg az egyéni gazdaságok 27%-ban bérlik mezőgazdasági területeiket.
Állatállomány változása 2010 és 2020 között
Állatállomány-változással kapcsolatban a KSH féléves adatgyűjtési ciklusokkal rendelkezik. Összességében az állategység nem változott ez alatt a tízéves periódus alatt. Az arányokban állapíthatók meg változások. A szarvasmarha-állomány növekedett 32%-kal, miközben a szarvasmarhatartók száma csökkent. Más állatfajok tekintetében elmondható a csökkenés, mely a lúd- és kacsaállomány esetében kimondottan nagy: 64 és 45%-os állománycsökkenést figyelhetünk meg 2010-hez képest.
A gazdaságokat irányítók kora és végzettsége
A 40 év alatti fiatal irányítók aránya 10%. Legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdasági irányítók aránya országszerte 28%, tehát a szám közel egyharmados, legalább középfokú mezőgazdasági végzettséget takar a vezetők körében. Azok a gazdaságok, ahol a gazdaságirányító magasabb fokú mezőgazdasági képesítéssel rendelkezik, nagyobb arányban vesznek részt vidékfejlesztési programokban.
A magyar gazdálkodók 70%-a 45 és 74 év közé esik. Az átlagos életkor 58 év, és a már korábbiakban említettek alapján megközelítőleg 10% tekinthető fiatal gazdálkodónak. A kor előrehaladtával a női gazdaságirányítók arányában növekedést figyelhetünk meg. A férfi gazdaságirányítóknál az átlagéletkor 57 év, míg a nőknél 60 év.
Az egyéni gazdaságok esetében az összes munkavégzés közel 80%-a családi munkaerő (gazdaságirányító, közvetlen családtagok). Viszonylag kis arányú az alkalmazottak munkaideje.
A fenti adatokkal kapcsolatos térképes megjelenítés, lekérdezési lehetőségek a KSH honlapján érhetők el: https://map.ksh.hu/timea/. Az adatok a könnyebb elemezhetőség érdekében táblázatos formában is hozzáférhetők.
