-3℃ -4℃
január 6. Gáspár, Menyhért, Boldizsár
Talajélet

Talajszennyezés: a réz (Cu)

Agrofórum Online

A növények a rezet ion-, vagy kelát formában, komplex alakban veszik fel. A talajban a réz zömmel az adszorpciós felületekhez kötve, kétértékű formában található meg, igen kis koncentrációban. Mozgékonysága a talajban ugyancsak csekély. Egyes humuszformák erősen kötik a rezet, így a rézhiány a szervesanyagban gazdag talajokon éppúgy előfordul, mint a gyengébb képességű talajainkon. A réz más kationokkal (Fe, Mn, Zn) antagonisztikus viszonyban van, talajból történő felvételét ez is erősen gátolja, gátolhatja.

A talajok természetes úton, az alapkőzet mállása révén, rézzel többé-kevésbé ellátottak. Magyarország talajainak a művelt rétegében kevés (5,4 mg/kg), de általában elegendő réz található a növények szükségletének kielégítéséhez. A hagyományosan szőlőtermő vidékeken könnyű ennél sokkal nagyobb réztartalmat mérni a talajokban, miután a peronoszpóra elleni védekezések régebben csak rézzel történtek, de a réz manapság is felhasznált kontakt anyag egyes kezeléseknél.

A réz, miután jól kötődik a szerves anyaghoz, így mezőgazdasági kijuttatás következtében a talaj felső, néhány tíz centiméteres rétegében halmozódik fel. Mélyebbre is kerülhet, ha elsavanyodik a talaj vagy mély talajművelést végeznek. A hazai szőlőültetvények talajában is megfigyelhető a megnövekedett réztartalom, de az nem éri el a nyugat-európai szintet, legfeljebb 1 nagyságrenddel több, mint a természetes háttértartalom. Az értékek a maximumot figyelembe véve is határérték alattiak.

A talajainkat érő erózió, így a szél- és vízerózió elmozdítja a feltalaj bizonyos részeit az ott megkötött rézzel együtt, így a réz más területeken is szennyezőként jelentkezik. Akár a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe is kerülhet, ezzel pedig az emberre is hatással lesz. A megnövekedett réztartalmú ivóvíz elfogyasztása csecsemők májkárosodását válthatja ki.

A magyar szabályozás szerint a rézre vonatkozó szennyezettségi határérték felszín alatti vízben 200 µg/l. A réz persze nemcsak az ivóvízben, de még a borban is megjelenik. Erre az italunkra is létezik határértékünk, amely 1000 µg/l. Szakirodalmi adatok alapján a hazai borok réztartalmában nagy szórás tapasztalható, a 20-640 µg/l közötti értékekkel azonban nem lépik át a határértéket a vizsgált tételek.

Amennyiben a talajban megnövekszik a réztartalom, akkor a növények szervezetében is megfigyelhető a réz feldúsulása. Erősen szennyezett talajon akár fitotoxicitást is tapasztalhatunk. Ez a jelenség ott karakteresebb, ahol a talaj kémhatása savanyú és kicsi a kationcserélő kapacitása. A toxikus szint 6-nál kisebb kémhatású, homokos talajon 25 mg/kg, agyagos talajon 100 mg/kg. Karbonátos talajon általában nincs fitotoxikusság, hiszen ott a réz kicsapódik hidroxid- és karbonátformában.

A rézszennyezés nemcsak a növényvilágot érinti, hanem az állatokat és mikroorganizmusokat is. A rézzel szennyezett gyep talajában a földigiliszta testsúlya csökken, mortalitása megnő. A giliszták laborkísérletben igazolt módon, választási lehetőség esetén a szennyezett talajban kevesebb időt töltenek. A mikroorganizmusokra gyakorolt hatás már nem ilyen egyértelmű. Egyes megfigyelések szerint a mikroorganizmusok aktivitása csökken a talaj növekvő réztartalma következtében, mások szerint nincsen szoros összefüggés a réztartalom és a mikroorganizmusok hosszú távú aktivitása között.

Forrás:

https://www.agrarunio.hu/hirek/2130-a-rez-mint-esszencialis-mikroelem

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Biogazdálkodás mellett tényleg nem lesz több humusz a talajban?

2025. december 19. 11:10

Egy német tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás nem eredményez nagyobb humusztartalmat a talajokban. Mitől függ a talaj humusztartalma?

A városokban nincs olyan talaj, amiben egy növény jól érezheti magát

2025. december 10. 13:10

Hogyan befolyásolják a különböző talajfedési megoldások a talaj életét, szerkezetét? Hogyan tehető élhetővé a városi környezet a növények számára? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak december 5-én Az Év Talaja rendezvényen előadó szakértők.

Talajfáradás ellen: ismerje fel és hozza rendbe!

2025. november 29. 08:10

A talajfáradás alattomosan csökkenti a hozamot. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel és hogyan állítható helyre a talaj ereje.

Melyik föld teszi boldoggá a növényeket – és mikor csak pénzkidobás a „speciális” keverék?

2025. november 13. 16:10

Nem minden növényhez kell speciális föld. Mutatjuk, mikor elég az univerzális, és mikor hoz látványos különbséget a célzott keverék.

Talajélet: ízeltlábúak (Arthropoda)

2022. február 5. 07:36

Az ízeltlábúak közül az atkák (Acari), ászkák (Isopoda), az ikerszelvényesek (Diplopoda), ugróvillások (Collembola) nagy számban fordulnak elő az erdei avarban és a talajban.

Növényvédő szerek hatása a talajban élő, nem célzott mikroorganizmusokra és férgekre

2023. július 1. 06:38

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a növényvédő szerek talajmikroorganizmusokra gyakorolt hatását nem az egyes szervezetekre gyakorolt hatás, hanem a talajfunkciók változása révén célszerű tanulmányozni.

Rúgjuk fenéken a hasznos mikrobákat a talajban biostimulátorokkal!

2019. március 20. 11:15

Az AgrOptim növény-aktív biostimuláns hatóanyagtartalma segítségével növeli a fotoszintetikus aktivitást, ezáltal több gyökérnedvet állít elő a növény, ami a mikrobákat odacsalogatva feltárja az addig még nem felvehető formában lévő ásványi anyagokat, tápanyagokat.

2025 mezőgazdasági kihívásai: fókuszban a talajélet

2025. január 30. 16:10

Az elmúlt 10 évben azt lehet mondani, hogy felgyorsult és folyamatos a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez globális szinten 2024-ben 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-es évek környékén.