A Magyar Talajvédelmi Szövetség „Megoldások a kihívásokkal teli eredményes gazdálkodásért” címmel tartott szakmai kerekasztal-beszélgetést az idei AGROmashEXPO-n.
Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője a meghívott szakemberek segítségével kereste a megoldásokat az előttünk álló év mezőgazdasági kihívásaira. A beszélgetés fókuszában a talajélet csökkenése, a talajállapot, a talajegészség állt, hiszen a növények egészséges növekedése szempontjából ez kulcsfontosságú.
„Látjuk, hogy ha a talajfunkciókat nem használjuk, akkor egy élettelen fizikai közeget fogunk hagyni magunk mögött. Az pedig nem fogja segíteni a működést, nem fogja segíteni a költségek csökkentését, nem fogja segíteni az egyéb más ökológiai funkciók fenntartását. Szépen lassan – és biztosan – csúszunk bele a szakadékba, és mire ott leszünk a szélén, már olyan gyorsan fogunk csúszni, hogy akkor már nem az előttünk álló éveket fogjuk számolni, hanem a másodperceket” – fogalmazott Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke.
A klímaváltozás mezőgazdaságra, illetve a talajokra gyakorolt káros hatásáról Dr. Kovács Gergő Péter, a MATE egyetemi docense beszélt. Az elmúlt 10 évben azt lehet mondani, hogy felgyorsult és folyamatos a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez globális szinten 2024-ben 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-es évek környékén.
Mit okoz ez? Kiszámíthatatlan időjárást, erdőtüzeket, különböző csapadékmennyiségeket… És van egy megszokott gazdálkodási forma, amelyet hagyományként megszoktunk. Ez kezd felborulni. Innentől kezdve nagyon gyorsan kell reagálni azokra a problémákra, amelyek adottak.
Dr. Makádi Marianna, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy a talaj maga egy élő rendszer, aminek két része van, az élettelen rész és az élő rész. Hogyha az élettelen rész degradálódik, akkor nyilván az élő rész is degradálódni fog. Bár a mikrobiológiai állapotromlás szemmel nem látható úgy, mint a talajszerkezet romlása, ez is nagyon erőteljes folyamat. Alapvetően a gazdálkodási módszerek megváltoztatásával lehet a folyamatot megállítani, illetve visszafordítani.
Dr. Varga Sándor talajerőgazdálkodási szakmérnök szerint a talajegészség nem más, mint az aktív talajélet. Ez egy olyan végtelenül összetett rendszer, amit még felfogni sem tudunk. Ha csak abba belegondolunk, hogy a talajban található élőlények közel 95%-át a mostani becslések szerint még fel sem fedeztük. Amit pedig ismerünk, azoknak sem tudjuk még a teljes funkcióját, ökológiai szerepét minden esetben. Nem nehéz belátni, hogy ha valamelyik élőlény, vagy akár egy élőlénycsoport kiesik a rendszerből, az a teljes ökoszisztémára befolyással bír.
A tavaszi csapadék meghatározó lesz
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy Magyarországon már látszik, miszerint a magyar termelők egy részének el kell gondolkodni azon, szabad-e neki egyáltalán kukoricát termesztenie, illetve, hogy milyen lehetőségek vannak az őszi kalászosok tekintetében is. 2025-ben pedig majd a tavaszi csapadék fogja meghatározni, hogy mi várható.
„Nem állunk jól sajnos jelen pillanatban, de az ágazat mindent elkövet azért, hogy kézzelfogható megoldásokat tudjon adni. Senkit nem fogunk az út szélén hagyni” – hangsúlyozta Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója.
A növényorvosok, illetve a gazdálkodók szerepe felértékelődött az utóbbi években. Most már gazdasági alapon kell tudni mérlegelni. Hiszen a mezőgazdaság ugyanolyan üzlet, mint bármi más a világon, csak sokkal nagyobb a felelősség, mert az élelmezésbiztonságot és az élelmiszer-biztonságot kell megteremteni.
Szeredi Attila, a TMG Egyesület elnökségi tagja a legnagyobb problémának azt látja, hogy a gazdálkodók még nem tudnak igazán változtatni. Ha belátják, hogy szükséges alkalmazkodni, kísérletezni, akkor lehet majd igazán változásról beszélni. Nagyon fontos lenne, ha a különböző ágazatok képviselői még több rendezvényen tudnának akár szűk körben, akár megyei szinten beszélgetni egymással.
A talajélet az egyik legfontosabb a talajok termőképessége és tápanyag-szolgáltató képessége szempontjából. Céltudatos talajoltással a talajok állapotát, ezáltal a termés mennyiségét és minőségét is javítani lehet.
