Magyarországon általában magasnak tartjuk a termőföldek árát, pedig ezekkel még EU-s viszonylatban is a sereghajtók közé tartozunk. Vajon milyen kultúrát érdemes termeszteni 68 milliós földeken?
A termőföld világszerte egyre nagyobb érték. Nemcsak azért, mert globálisan is rohamosan fogy, hanem a rajta megtermelhető javak szinte folyamatos drágulása okán is. A trend Magyarországot sem kerüli el.
A KSH adatai szerint 2023-ban 2 266 800 forintba került a szántók hektárja országos szinten, miközben másfél évtizeddel korábban, 2009-ben ez még csupán 491 200 forintot tett ki. Ezzel nyilván hazánk még mindig nem tartozik a világ élvonalába, hiszen vannak ennél jóval „elrugaszkodottabb” árak is.
Az Egyesült Államokban nemrég lépte át a 4000 dollárt (4080) a termőföld hektárjának átlagára, ami átszámítva bő 1,6 millió forintot jelent. Bár soknak tűnik, az Európai Unió átlagához viszonyítva szinte eltörpül, hiszen az EU-s ár (2022-ben) 10 578 euró volt, ami mai értéken közel 4,4 millió forintot jelent.
Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy globálisan is a jó öreg kontinensünkön a legmagasabbak a termőföldárak. A listát – sokaknak talán meglepő – nem Németország vagy Franciaország, hanem Hollandia vezeti. 2022-ben a Flevoland nevű régiójuk uralta az EU-s toplistát ebben a tekintetben, ahol 150 644 eurós hektáronkénti áron kínálták a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket.
Ez egészen elképesztő, bő 62 millió forintot jelent, miközben a sereghajtó a svéd Övre Norrland régió, ahol már 2041 euróért (844 ezer forintért) meg lehet vásárolni a földek hektárját. Hollandiában sem mindenhol van kolbászból a kerítés, a flevolandi kiugró ár ellenére is „csupán” 71 225 euró, azaz nagyjából 29,5 millió forint az átlagár, ami persze még így is tízszerese a magyarénak.
Az európai toplista (2022-ben) így nézett ki:
| Ország | €/hektár | Ft/hektár |
| Hollandia | 71 225 | 29 455 099 |
| Luxemburg | 47 290 | 19 556 780 |
| Belgium | 38 496 | 15 920 021 |
| Olaszország | 35 447 | 14 659 107 |
| Írország | 25 724 | 10 638 160 |
| Egyesült Királyság | 23 412 | 9 682 033 |
| Szlovénia | 22 312 | 9 227 128 |
| Dánia | 17 419 | 7 203 627 |
| Görögország | 12 657 | 5 234 302 |
| Svédország | 12 004 | 4 964 254 |
| Lengyelország | 10 937 | 4 522 996 |
| Csehország | 10 592 | 4 380 322 |
| Spanyolország | 10 124 | 4 186 780 |
| Magyarország | 5187 | 2 145 084 |
| EU-átlag | 17 064 | 7 056 817 |
Ha már a legdrágább termőföldekről beszélünk, ki kell emelnünk Tenerifét is. A 2034 négyzetkilométeres sziget a Spanyolországhoz tartozó a Kanári-szigetek legnagyobbika, népszerű turistacélpont, és – talán részben emiatt is – méregdrága szántókat kínál a mezőgazdasági termelőknek.
A sziget viszonylag kis kiterjedése miatt (körülbelül akkora, mint Komárom-Esztergom vármegye) korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre termőföldek, ez pedig árfelhajtó hatású. A területek művelése sokszor bonyolult logisztikát igényel, és ennek megfelelően költséges.
A leggyakoribb kultúrák a gumós növények, a hüvelyesek, a szőlő, a banán és természetesen a gabonafélék. Magyarországi tapasztalatok nincsenek a banántermesztéssel kapcsolatban, de bárki számára könnyen elhihető, hogy a felsoroltak közül ezt termesztik a legértékesebb földeken.
Az ilyen földek ára jóval meghaladja a spanyolországi átlagot (10 124 euró/ha), egészen pontosan 165 200 eurót, azaz bő 68 millió forintot tesz ki, és ezzel már a flevolandi értékekkel állítható párba (viszont a tenerifei banánültetvények nem alkotnak önálló régiót).
