Agrárgazdaság

A fajtaoltalom befektetés a jövő mezőgazdaságába

Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Több mint egymilliárd forintos támogatást kaptak az elmúlt időszakban a hazai növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül. A forrás nagymértékben hozzájárul a nemesítéshez kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenységükhöz, amely kulcskérdés a mezőgazdaság jövője szempontjából.

A vetőmag nélkül nem létezhet élelmiszertermelés, ezért is rendkívül fontos a folyamatos fajtanemesítés, amely megalapozza a mezőgazdasági ágazat versenyképességét

– hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a magyar kutatók innovatív munkája nyomán évről-évre számos olyan új nemesített növényfaj kerül köztermesztésbe, amelyek tulajdonságaikban túlszárnyalják a korábbi fajtákat. Ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet, a térség vízhiányossá válhat és az időjárási stresszhelyzetek száma is megnő a jövőben. Ezek a komoly kihívások még inkább felértékelik a növénynemesítést, hiszen még több olyan fajtára van szükség, amelyek megváltozott időjárási körülmények mellett is megfelelő mennyiséget és minőséget teremnek.

Takács Géza hozzátette: a fajtanemesítés 8-10 éves távlatokat felölelő stratégiai tevékenység, amely jelentős anyagi és humánerőforrásokat is igényel. A kutatásfejlesztés finanszírozásához járulnak hozzá a fémzárolt vetőmagok forgalma után beérkező licencdíjak és az a fajtaoltalmi rendszer, amely visszavetett vetőmagok után keletkező jogdíjak kérdését rendezi.

Az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi egyezmény (UPOV) 1961 óta minden oltalmazott növényfajtával kapcsolatos jogot a fajtatulajdonosnak tart fenn, aki jogdíj megfizetése fejében, meghatározott felhasználási ciklusig engedélyezi a fajta használatát. Magyarország 1983-ban csatlakozott az egyezményhez.

Hazánkban 2009-ben lépett életbe az a törvény, amely rendezi a növényfajta-oltalomból eredő díjigény kérdését a saját gazdaságban visszavetett vetőmag felhasználása tekintetében, ismertette Ari Zoltán. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: érvényesíthető méltányos díjigényt a forgalomban lévő legalacsonyabb szaporítási fokú vetőmag árába beépített licencdíj 50%-át alapul véve kell kiszámítani. Alanyi jogdíj mentesség illeti meg azt a termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik. A szabadalmi törvény szerint a gazdálkodót adatszolgáltatási kötelezettség terheli és a fajta tulajdonosa, vagy képviselője számára nyilatkoznia kell.

Mint Ari Zoltán, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a nonprofit társaság 23 megbízóval 381 őszi és 84 tavaszi vetésű fajtára – takarmánynövényekre, gabonafélékre, burgonyafélékre, olaj és rostnövényekre – vonatkozó licencdíj begyűjtésére kötött szerződést. A fajtaoltalmi rendszeren keresztül befolyt összeget teljes mértékben a nemesítők kapják, és azt új fajták fejlesztésére használhatják. Az elmúlt időszakban a lehetőség keretében több mint egymilliárd forinthoz jutottak hozzá.

A sajtótájékoztatón bemutatták Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes fajtaoltalmi jogi kérdésekről írt „A növényfajta-oltalomtól az eredetvédelemig” című szakmai könyvét. A szerző a fajtaoltalom elméleti hátterét helyezi fókuszba és betekintést ad az élelmiszerlánc meghatározó elemeinek szellemi tulajdonvédelmi kérdéseiről a nemesítéstől a feldolgozásig. A hiánypótló szakmai kötet tudományos és jogi szempontok alapján is megvilágítja a fajtaoltalom fontosságát. A kötet szerzője elmondta: a biztonságos élelmiszer-előállítás alapja a megfelelő növényfajta kiválasztása.

A magas biológiai értékű növényfajták iránti igény feltételezi az innovációt, a szellemi tulajdon védelmét. Az agrártermékek uniós eredetvédelmi oltalma hozzájárulhat a hazai növénynemesítés fejlesztéséhez, a fajtafenntartás eredményességéhez. A növénynemesítés, a fajtafenntartás a minősített szaporítóanyag előállítása nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az élelmiszerbiztonsághoz.

Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes PhD címzetes egyetemi docens 2013 februárja óta oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Jelenleg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jogi tanácsadója. Több évtizeden keresztül dolgozott az Agrárminisztériumban. 2006-ban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Etikai Bizottságának tagjává választották és a küldöttgyűlés újra megválasztotta erre a tisztségre. A Magyar Védjegy Egyesület elnökségi tagjaként kiemelt figyelmet fordít az agrárágazatot érintő szellemi tulajdonvédelmi kérdések jelentőségének tudatosítására.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A covid közepén sem voltak ilyen magasan az élelmiszerárak

2025. február 21. 07:10

Kellemetlenül érintett mindenkit a hír, hogy 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Lépésről lépésre: így történhet a gazdaság átadása

2025. február 16. 08:10

Az agrárium egyik legégetőbb problémája a gazdálkodói réteg elöregedése. A generációváltás sikeres megvalósítását törvény is célozza.

Igazodjon el könnyen a földforgalmi szabályok között

2025. február 11. 13:10

A NAK honlapján elérhető a Földforgalmi törvény kiadvány, mely minden eddigi hatályos módosítást tartalmaz.

Betelt a pohár: árstop lépett életbe 70 árucikkre Horvátországban

2025. február 10. 16:10

A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

2019. július 17. 06:33

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére.

A megelőző növényvédelem segítheti a magyar repcetermesztés sikerét

2024. június 2. 10:10

A repcetermesztők egyik legnagyobb befektetése a vetőmag. Ezért fontos, hogy már a vetés pillanatában is megvédjék termésüket.

Repcék magasan az átlag fölötti teljesítménnyel

2021. június 18. 10:18

A RAPOOL hibridjei hazai kísérletekben is bizonyították, hogy megtérülő befektetés őket választani.

Vadélőhely fejlesztési lehetőség

2019. szeptember 21. 04:38

Az Országos Magyar Vadászkamara 2017-ben elfogadta a Vadgazdálkodási Alap működési szabályzatát. Idén harmadik alkalommal nyitja meg élőhelyfejlesztési pályázatát a vadászatra jogosult szervezetek számára. A vadásztársaságok 2019. október 1. és 31. között adhatják be pályázati anyagaikat a 2020/2021-es vadászati évre.