Miközben a világ lakossága súlyos élelmiszerválsággal küzdött, és a gazdák költségei emelkedtek, a világ legnagyobb műtrágyagyártó vállalatai az elmúlt öt évben megháromszorozták nyereségüket.
A kilenc legnagyobb műtrágyagyártó vállalat nyeresége a Covid–19 világjárvány előtti átlagosan 14 milliárd dollárról 2021-re 28 milliárd dollárra, majd tavaly egészen elképesztő mértékűre, 49 milliárd dollárra nőtt exponenciálisan.
Ez derül ki a GRAIN és az Institute for Agriculture and Trade Policy (IATP) által nyilvánosságra hozott összefoglalójából. A május 23-án közzétett dokumentum a műtrágyaipar nyereségére vonatkozó legfrissebb adatokat mutatja be, és aktualizálja a két szervezet által 2022 novemberében közzétett „A műtrágya csapdája” című beszámolót.
A GRAIN és az IATP azt vizsgálja, hogy ezek a vállalatok hogyan járultak hozzá a jelenlegi élelmiszer-válsághoz azáltal, hogy a termelési költségek emelkedését messze meghaladó mértékben emelték az árakat, és ezáltal óriási, 36%-os haszonkulccsal növelték a 2022-es profitjukat.
„A műtrágyakartell nyerészkedésével szembeni fellépésnek a gazdák támogatására kell összpontosítania, hogy csökkentsék a műtrágyák használatát, vagy megszüntessék azt”
– írják a közleményben. Az ilyen intézkedések nemcsak a műtrágyák költségeit csökkentenék, hanem a műtrágyák által okozott üvegházhatású gázkibocsátás miatt az éghajlatválság és annak az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásai kezeléséhez is hozzájárulhatnának.
A két szervezet szerint a haszonszerzés mértéke sokkoló. A 2022-es egekbe szökő műtrágyaárak miatt várható volt, hogy a műtrágyagyártó vállalatok nagy nyereséget fognak elérni, de a GRAIN-t és az IATP-t meglepetésként érte a cégek rekordösszegű bevétele. A szervezetek által összeállított grafikon a kilenc legnagyobb műtrágyagyártó cég teljes nyereségét mutatja az elmúlt öt évre vonatkozóan, amely a világjárvány előtti 14 milliárd dollárról 2021-re 28 milliárd dollárra, majd 2022-re 49 milliárd dollárra emelkedett.
A jelentés szerint a nemzetközi ügynökségek, például a Világbank szerint az ukrajnai orosz háború felelős a műtrágyaárak megugrása miatt, mivel a háború a műtrágyahiány és a kereskedelmi zavarok miatt magas földgázárakhoz vezetett (amelyet nitrogéntartalmú műtrágya előállításához használnak). Egy másik, a jelentésben bemutatott grafikon azonban azt mutatja, hogy a probléma a műtrágyagyárak monopolhelyzetével is összefügg. A kilenc legnagyobb műtrágyagyártó vállalat a termelési költségek növekedését messze meghaladó mértékben emelte az árakat, és 2022-re hatalmas, 36%-os haszonkulcsot ért el.
A jelentés szerint „a műtrágyaárak az év eleji csillagászati magasságukból lassan csökkennek, de az áremelkedés hatásai még mindig érezhetőek. A toronymagas árak és a kínálat hiánya egyes országokban arra késztette a gazdákat, hogy csökkentsék a műtrágya felhasználását, ezáltal csökkentve a termelési színvonalat, és hozzájárulva a globális élelmezésbiztonság riasztó mértékű csökkentéséhez”.
A civil szervezetek azzal érvelnek, hogy a magas árak miatt rengeteg gazda még jobban eladósodott: „a gazdák Kameruntól az Egyesült Államokig azt mondják, hogy még mindig háromszor annyit költenek műtrágyára, mint néhány évvel ezelőtt. Azokban az országokban pedig, ahol a műtrágyát jelentős mértékben támogatják, az árak megugrása hatalmas adósságokkal terhelte meg a kormányokat.”
A jelentés példaként említi Indiát, ahol a központi kormány műtrágyára fordított kiadásai tavaly 9,8 milliárd dollárról 17,1 milliárd dollárra ugrottak. A szervezetek kifogásolják, hogy „az emberek fizetik meg a műtrágyaipar túlzott mértékű áremelkedésének az árát”. Nemcsak az emberek, hanem a bolygó is nagy árat fizet. A műtrágya a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása, csak a nitrogéntartalmú műtrágyák minden 40 tonnából egy tonna éves kibocsátásért felelősek.
Az IATP és a GRAIN szerint sürgősen új, határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy visszaszorítsák a vállalatok uralmát az élelmezési rendszerben, és változtassanak az élelmiszerválságon. A műtrágyák esetében az olyan szakpolitikai intézkedések, mint a rendkívüli adók és az árkontroll, megoldást jelenthetnek. A haszonszerzés és a környezeti katasztrófa leküzdéséhez azonban arra van szükség, hogy az élelmiszer-termelés sokkal kevésbé támaszkodjon a műtrágyákra.
„A műtrágyaipar ennek ellenkezőjét fogja szorgalmazni, amikor Prágában összeül az éves találkozójára, pedig világszerte vannak olyan gazdák és vidéki mozgalmak, amelyek már most is a vegyszeres műtrágyákról való átállás élére álltak, és számtalan sikeres példából lehet okulni”
– írják a szerzők. A tájékoztató következtetése szerint annak a minden szinten szükséges strukturális politikai változásnak a hiánya tart vissza bennünket, amely a műtrágyaipar túlzott haszonszerzésével foglalkozik, és új utat jelöl ki az ellenállóbb élelmezési rendszerek felé vezető úton.
