A globális klímaváltozásért részben felelős szén-dioxid-kibocsátás jelentős hányada a mezőgazdasági termelésből származik. Ennek mértéke számottevően csökkenthető, a dánok szerint akár szankciók által is.
Dánia meglépte, ami eddig elképzelhetetlen volt: kivetette a legelső „karbonadót” a mezőgazdasági termelőkre. A cél az, hogy a skandináv ország 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a teljes szén-dioxid-emisszióját, aminek ez egy fontos lépése lesz.
A főváros Koppenhága környékén jelentős sertéstenyésztés és tejtermék-előállítás folyik, elsősorban export célokra. A mezőgazdaság karbonkibocsátása fél évtized múlva már a teljes mennyiség 46 százalékát tenné ki, emiatt lenne szükség a jelentős csökkentésre ebben az ágazatban.
A dán kormányzat ezért alkotta meg Európa első „karbonadóját”, kifejezetten az agráriumra szabva, öt hónapos kemény vitákat követően, amiket az ágazati szereplőkkel folytattak.
Ennek értelmében a termelőknek 2030-tól 120 dán korona (16 euró, vagyis 6000 forint) adót kell fizetniük minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxidért. 2035-re pedig ezt 300 dán koronára (40 euróra, vagyis 15 ezer forintra) emelik, ami igencsak fájdalmas összeg.
A kormányzat emellett 5,3 milliárd eurót költ 2045-ig arra, hogy újraerdősítsen 250 ezer hektárnyi, szántóföldi termesztésbe bevont területet. Mindez Stephanie Lose gazdasági miniszter szerint forradalmi módon alakítja át az ország természeti környezetét és élelmiszertermelését.
Szakértők várakozása szerint a különleges, új adó már 2030-ra mintegy 1,8 millió tonnával csökkentheti Dánia szén-dioxid-kibocsátását. A tárgyalásokban részt vevő és végül megállapodó felek most a törvényhozásra várnak, hogy a nyári szabadságolások után konkrét törvényi formába öntsék a felsorolt tételeket. A skandináv ország ezzel alighanem komoly precedenst teremt a többi európai állam számára is.
