Az Európai Unióban felhasznált műtrágya közel fele importként érkezik hozzánk, ami rendkívül sebezhetővé teszi a közösség gazdálkodását. Elkészült a terv, így lehet tartósan olcsóbb a tápanyagpótlás.
Az egyre súlyosabb aszályos időszakok negatív hatásait – régóta folyó magyarországi kísérletek eredményei szerint is – a megfelelő tápanyagpótlással jelentős részben ellensúlyozni lehetne. A rendszeres műtrágyázásnak az egyre növekvő műtrágyaárak azonban ma már szerte Európában gátat szabnak, a termesztők a megdrágult inputanyagok közül erről mondanak le elsőként és talán a legkönnyebben, hogy profitábilis gazdálkodást folytathassanak.
Az Európai Unió is észlelte a problémát, ezért olyan megoldáson dolgozik, ami hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a műtrágya-felhasználást és ezáltal elkerülhetővé válhat, hogy élelmiszer-hiánnyal kelljen szembenéznie a közösségnek a jövőben. A műtrágyaárakat jelenleg politikai események is mozgatják, legfőképpen az orosz-ukrán háború és az amerikai-iráni konfliktus, amelyek felverik az energiaárakat és megdrágítják a fontos alapanyagnak számító földgázt.
Az EU egyelőre az azonnali anyagi segítséget alkalmazza eszközként a problémára, de maga is látja, hogy a hosszú távú megoldásnak nem ez a kulcsa. Az Európai Bizottság májusban már kidolgozta a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet (Fertiliser Action Plan), és ennek keretében bő félmilliárd euró (176 milliárd forint) áll a gazdák rendelkezésére. Ebből 200 millió a Közös Agrárpolitika (KAP) válságtartalékából származik, és ezt egészítik ki további 300 millióval. Ha mindennek a dupláját a tagállamok is hozzáteszik a saját gazdáiknak, a keret 1,5 milliárd euróra nőhet.
A fele import
A helyzet komoly, hiszen a műtrágyaárak 2020 és 2024 között 60 százalékkal ugrottak meg. Az EU sérülékenynek mutatkozik a rendkívüli helyzetben, mert még továbbra is nagy mértékben függ a közösségen kívüli energiahordozóktól. Jelenleg az EU-ban használt műtrágyák 40–45 százalékát importáljuk, vagyis a gazdák igencsak ki vannak téve a piaci turbulenciáknak.
Mi lehet a megoldás? Természetesen a közösségen belüli előállítás növelése, ami viszont nyersanyag híján nem olyan könnyű feladat. Az Európai Bizottság emellett ösztönözni próbálja az organikus trágyák szélesebb körű terjedését is, a tápanyag-újrahasznosítás javítását, valamint a precíziós gazdálkodás még gyorsabb térnyerését. A szakértők úgy vélik, hogy a hatékonyság növelésében és a jobb tápanyag-hasznosításban még akad fejlődési tér az európai gazdák előtt.
Így készül a nitrogénműtrágya:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
