A bevételnövelés a jelenlegi gazdasági-környezeti feltételek mellett már aligha lehetséges a gazdálkodók számára, de a hasznot mégis növelhetik néhány okos megoldással.
A megnövekedett inputanyag- és energiaköltségek, valamint az alacsony terményfelvásárlási árak újfajta gondolkodásra kényszerítik a termelőket. A bevételnövelés – különösen a negatívan ható klimatikus változások miatt – lényegében már elképzelhetetlen, egy hektárról a mostaninál nagyobb profitot lehetetlen lehozni, így egyedül a kiadáscsökkentés marad fegyverként a gazdák kezében.
Bár talán nem mindenki hisz benne, de a környezetbarát és fenntartható mezőgazdálkodás is járhat extraprofittal, nemcsak „nyűggel” a számtalan kötelező elem révén. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) keretében a zöldugar és méhlegelő szegélyek létesítése és fenntartása például kiemelt szerepet kap, elsősorban a biodiverzitás növelése és a talajvédelem érdekében, de az okosan gondolkodó termelők akár a pénztárcájukon is megérezhetik kedvező hatásukat.
A német Agrarheute szakoldal idézett egy friss tanulmányt azzal kapcsolatban, milyen előnyökkel jár, ha a táblaszéleket másképp kezeljük a területeink többi részétől. A megtakarítás (vagyis a profit) a 200 eurót – bő 70 ezer forintot – is elérheti hektáronként, vagyis egy 300 hektáros családi gazdaság esetében már több tízmilliós tételekről beszélhetünk. Ugyanígy a vetésforgó tudatosabb, átgondoltabb alkalmazása szintén járhat nem remélt anyagi előnyökkel.
A ZALF nevű kelet-németországi mezőgazdasági kutatóintézet többféle kalkulációt végzett azzal kapcsolatban, milyen stratégiákkal tudnak hatékonyabban küzdeni a gazdák a klímaváltozással és a hullámzó terményárakkal. Kilenc szántóföldi gazdálkodást folytató cég gyakorlatát elemezték, mégpedig Németország legszárazabb vidékein, hogy valóban releváns információkhoz és megoldási javaslatokhoz jussanak.
Szétteríteni a kockázatot
A diverzifikáció például jelentősen hozzájárul a kockázatok „szétterítéséhez”, ha ugyanis az egyik termény ráfizetéses az adott évben, a többi kultúra még pozitívba hozhatja a mérleget. Érdemes lehet a táblákat akár 12 méteres sávokra osztani, és azokon eltérő növényeket termeszteni, hiszen ez nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági előnyökkel is járhat. A ZALF vizsgálataiban gabonafélék, repce és silókukorica szerepelt, és az elvárt bevételek meglepően stabilak maradtak a diverzifikáció következtében. A gazdasági kockázat a diverzifikáció révén az említett 200 euróval is csökkenhet hektáronként, vagyis ennyivel lenne több a biztos bevétel.
Megvizsgálták azt is, hogy a táblaszegélyek révén milyen extrabevételek érhetők el. A szántóföldek ezen részei ugyanis „értéktelenebbek” a többinél, hiszen a gépek forgolózása miatt ott nagyobb a talajtömörödés, valamint gyakoribb a gyomosodás és a vadkár. A művelésük kevésbé gazdaságos, ugyanis azonos mennyiségű műtrágyát, vegyszert kapnak az ott lévő növények is, ám az átlaghozam a felsorolt tényezők miatt alacsonyabb. Érdemesebb tehát zöldugar vagy méhlegelő szegélyt kialakítani belőlük, mert így a felvehető támogatás megnöveli a profitabilitásukat.
A ZALF modellje szerint, ha az ezzel kapcsolatos támogatásokat – kissé kicsavart módon – nem hektár alapon, hanem a táblaszél hossza alapján fizetnék, akkor 100 méterenként mindössze 1,5 eurós (bő 500 forintos) támogatás már elegendő lenne ahhoz, hogy a sávos művelés többletköltsége megtérüljön. A gazdák valószínűleg szívesebben alakítanának ki kisebb táblákat és sávos vetést, ami növeli a klímaállóságot és a biodiverzitást.
Táblaszegély haszna a gyakorlatban:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!