És akkor most nem az emelkedő energiaárakra, csökkenő szociális kiadásokra kell gondolnunk, hanem ténylegesen arra, hogy a német polgárok jelentős része tudatosan kevesebb húst fogyaszt napjainkban, mint tíz évvel ezelőtt.
Mindez nem légből kapott információ, hanem a Német Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL), 2023-as táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérésének az egyik eredménye. Mielőtt az igen érdekes eredményeket ismertetnénk, pár szót ejtsünk a felmérés céljáról, hiszen az már önmagában is lényeges.
A BMEL megfogalmazott szándéka ugyanis az, hogy a jó és egészséges táplálkozást minden állampolgár számára lehetővé tegye – jövedelemtől, képzettségtől és származástól függetlenül. Ehhez az agrárminiszter fontos eszköznek tekinti a szövetségi kormány új táplálkozási stratégiáját, amelyet az év végéig el kell fogadni.
A legfőbb cél tehát az, hogy a bölcsődékben, iskolákban és étkezdékben változatosabb ételeket készítsenek, valamint a szupermarketekben nagyobb választék legyen elérhető az egészséges és fenntartható élelmiszerekből.
A beérkezett adatok szerint a húskészítmények helyett a növényi alapanyagokból készült élelmiszerek fogyasztása emelkedett, mégpedig jelentős mértékben. Amíg 2015-ben a válaszadók közül még minden harmadik személy arról számolt be, hogy napi szinten fogyaszt húst, most csak minden ötödiktől érkezett ez a válasz.
Ebben az esetben nem az elszabaduló hús árak tehetnek erről, hiszen a megkérdezettek csaknem fele (46%) azt nyilatkozta a kérdésekre, hogy tudatosan korlátozza a húsfogyasztást. Ugyanakkor az is kiderült a felmérés során, hogy fontos számukra az is, hogy tudják pontosan mit esznek, vagyis figyelnek az összetevőkre és az eredet megjelölésére is.
Terméket csak a helyi termelőktől!
A megkérdezettek 91%-a egyértelműen hangot adott annak a véleményének, hogy szeretnék azt, ha kormányzati eszközök is segítenék a kíméletes állattartás további elterjedését. Mindemellett a hagyományos lokálpatriotizmus sem csökkent.
Ezt bizonyítja az, hogy a megkérdezettek mintegy négyötöde fontosnak vagy nagyon fontosnak tartotta, hogy a tojás, a kenyér, a gyümölcs, a zöldség, a hús és a kolbász az lakhelye szerinti régióból származzon. Érthető, hogy a tárca vezetője büszkeségének adott hangot ezzel kapcsolatosan:
„Büszke vagyok a mezőgazdaságunkra és az ágazatban előállított nagyszerű termékekre, amelyeknek a polgárok is bizalmat szavaznak.” A német mezőgazdasági tárca a felmérés eredményeit látva úgy döntött, hogy a nemzeti eredetmegjelölés kiterjesztésével támogatják a fogyasztókat a vásárlási döntéseikben.
A mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a táplálkozási szokásokról szóló felmérés világossá tette azt, melyek a legfontosabb tényezők a németek számára, amikor az étkezésről van szó: „Természetesen jó ízűnek kell lennie az ételnek, de a fenntarthatóság egyre több fogyasztó számára lényeges: tudni akarják, hogy milyen összetevők vannak az élelmiszerben, és hogy azt környezet- és éghajlatbarát módon állították-e elő.”
Megjegyezte azt is, hogy a hús mellőzése nem csak a fiatalabb generációra jellemző: „A gyártók és a kiskereskedők számára a növényi alapú táplálkozás már régóta milliárdos piaccá vált, ezt igazolta a világ legnagyobb élelmiszeripari szakvására, az Anuga is, amelynek Köln adott otthont.”
(Fotó: Marco Rückauer/Pixabay )
