Nemcsak az építkezés és a közlekedés, hanem a megújuló energia, a biodiverzitás és a klímavédelem is csökkenti a megművelt földeket.
Egy kutatás szerint az elmúlt évtizedekben Németországban – és hasonló folyamatok zajlanak hazánkban is – folyamatosan csökkent azoknak a területeknek a mérete, ahol mezőgazdasági tevékenységet folytattak, átlagosan több mint 50 hektárral naponta – ami 70 focipályányi területet tesz ki. Ezzel egy időben viszont a lakott, valamint közlekedésre használt, illetve az erdővel borított területek mérete nőtt.
Noha az élelmiszer-ellátást nem veszélyezteti közvetlenül, azzal tisztában kell lenni, hogy a megművelt földek értékes és védendő erőforrásnak számítanak, ugyanis éppen Közép-Európában sokkal nagyobb hozamot képesek biztosítani, mint a világ más régióiban.
A Thünen Intézet, amely a mezőgazdasághoz, halászathoz és erdészethez kapcsolódó kutatásokat végez, arról készített tanulmányt, milyen más célokra alakítják át 2030-ig a mezőgazdasági területeket.
A tanulmány becslése szerint 200 ezer hektáron lesznek épületek vagy használjuk közlekedésre; 100 ezer hektáron megújuló energiát termelnek majd (főleg fotovoltaikus energiát).
Érdekes változás, hogy mind nagyobb területen létesítenek természetközeli élettereket a biodiverzitás növelésére, illetve szén-dioxid megkötésére.
Ez utóbbi célok eléréséhez változtatni kell a földhasználaton erdőtelepítésekkel, egykori lápos területekre a természetes vizek visszavezetésével – ami akár több mint 500 ezer hektárt foglal el.
A szerzők abból indulnak ki, hogy az előbb felsorolt változásoknak nem mindegyikét fogják mezőgazdasági területen végrehajtani. Azonban így is mintegy 300 ezer hektáros csökkenéssel számolnak 2030-ig, ami 109 hektárt jelent naponta (ez az átlagos magyar birtokméret több mint négyszerese).
Nagyon fontos, hogy a felhasználásra vonatkozó követelményeket a lehető legnagyobb mértékben összehangolják, és ahol lehetséges, figyelembe vegyék a szinergiákat és a többcélú felhasználást, mondta Bernhard Osterburg, a tanulmány vezető szerzője. Ez elérhető például úgy, ha a napelemparkok közlekedésre kijelölt területekre vagy lápos területekre kerülnek, vagy összekapcsolják a mezőgazdasági műveléssel.
A mezőgazdaság ugyanúgy megkerülhetetlen az emberiség hosszú távú túléléséhez, mint a megújuló energiaforrások használata vagy a levegő szén-dioxid-tartalmának csökkentése. Ezeknek a céloknak a gondos összehangolása mindannyiunk érdeke.
