Az állattartás és a takarmány-előállítás szívja fel az uniós mezőgazdasági támogatások bő négyötödét. Mindez azért is fájó, mert az ágazati termékek tizede az EU-n kívüli piacokon köt ki.
Egy friss tanulmány szerint az uniós mezőgazdasági támogatások 82 százaléka az állattenyésztésbe áramlik, főleg a takarmány-előállítás szívja fel ezt a rettentő mennyiségű pénzt. Valóban így van ez? Ezt a kérdést tette fel a német Agrarheute szaklap is az elemző cikkében.
A legnagyobb mezőgazdasági vállalkozások a bevételeik közel felét a közvetlen kifizetésekből és egyéb támogatásokból szerzik Németországban. Már ez is meghökkentő adat, de az még inkább, amit az előző bekezdésben említettünk az állattenyésztés „irtózatos” mértékű támogatása kapcsán, amelyre a Nature Food folyóirat tanulmánya mutatott rá.
Ezek a számok is jól kifejezik, milyen őrületes a támogatások módja a mezőgazdaságban
– jelentette ki mindenféle szépítés nélkül az írás.
A tanulmány elítéli, hogy a környezetszennyező állattartás ilyen aránytalan mértékű támogatásban részesül a közösség részéről. A talajainkra, a levegő- és vízminőségre gyakorolt negatív hatása ráadásul alaposan „megtorpedózza” az EU-s klímacélokat, szinte lehetetlenné téve azok teljesítését.
A globális élelmiszertermelés az üvegházhatást okozó gázok egyharmadáért felelős. Az uniós KAP a jelenlegi formájában így komoly visszahúzó erőt jelent a fenntartható gazdálkodás megvalósításában. A megoldás a növényi alapú alternatívák elterjesztése lehetne az állati eredetű élelmiszerek helyett.
A tét nagy, hiszen a tanulmány is megemlíti, hogy az állattenyésztésbe áramló támogatás az évi 57 milliárd eurót is meghaladja. És ez csak a közvetlen kifizetéseket takarja, például a takarmány-előállításra fordított összegek nincsenek is benne. A szarvasmarha ágazatban például a 0,71 euró/kg támogatás 1,42-re dagadt, miután a takarmánytermelést is beleszámították.
Az eredményeket még az sem igazán kérdőjelezi meg, hogy a kutatók kissé régi, 2013-as adatokkal dolgoztak, ugyanis a helyzet a 2020-as évek elejére sem változott lényegileg. Gondot jelent, hogy az állattartás révén létrejövő, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek (sajt, sertéshús stb.) 12 százaléka exportra kerül, elsősorban Oroszországba, Kínába és az Egyesült Államokba jut.
(Fotó: JackieLou DL/Pixabay)
