A 2000-es évek első két évtizede nem alakult jól a burgonyatermesztők számára, most pedig a rövid szárnyalást villámgyors összeomlás követte.
Magyarország már jó ideje nem tartozik a jelentősebb burgonyatermesztők közé a kontinensen. A KSH adatai szerint 2000-ben még megközelítette a 47 ezer hektárt a betakarított terület, ám ez 2010-re már 21 ezer alá esett, míg 2025-ben már a 8000 hektárt sem érte el. Nem lehetnek boldogok azok a nyugat-európai gazdák sem, akik még foglalkoznak ezzel az alapélelmiszernek számító zöldségnek a termesztésével.
Bár a krumplinak elsősorban az emberi táplálkozásban van nagy jelentősége, az állatok etetésére is használják. Ez alapján különböztetünk meg élelmezési célú, illetve takarmányburgonyát, és a napokban az utóbbiról meglehetősen rossz és szokatlan hír érkezett. A német Agrarheute szakoldal cikke szerint mínusz 1 és 2 euró közé esett a takarmányburgonya mázsánkénti ára, vagyis a gazdák maguk fizetnek azért, hogy az árujuk ne a piacra menjen, hanem inkább semmisítsék meg valahol.
Mindez az utóbbi időkben tapasztalható túltermelésből adódik. A felesleget már takarmányként, illetve a biogázüzemekben sem tudják felhasználni, és mivel a szállítási költségek is tetemesek, a termesztőknek a termés megsemmisítése is jobban „megéri”, mint tovább tárolni. Az új termésnek helyet kell biztosítani, és azt sem kockáztathatják meg, hogy romlani kezdjen a készlet.
Nincs értelme tárolni
Elemzők szerint hiába tárolható sokáig a krumpli, valójában a raktározási és energiaköltségek emelkedése miatt ez nem éri meg a gazdáknak. Mivel az árak normalizálódására is kicsi egyelőre az esély, ezért az új termés raktározásának nincs sok értelme. Ráöntik tehát azt is a piacra, amely az ott lévő régi készlettel együtt katasztrofális következményekhez vezet. A költségcsökkentés jelentheti az egyetlen kiutat, ennek pedig a takarmányburgonya-készletek részleges felszámolása a legjobb módja.
Nyugat-Európában jelenleg 3,3 millió tonnára rúg a burgonyafelesleg. 2025-ben a piac legjelentősebb szereplői közé tartozó Hollandiában 4,2 millió tonna krumplit takarítottak be, ami 900 ezer tonnával haladta meg az előző évi mennyiséget. Hiába készítettek belőle állati takarmányt és keményítőt, mintegy 500–600 ezer tonnányi így is a raktárakban maradt. A burgonya iránti igény az utóbbi években gyengült, ez vezetett a túltermeléshez és a felesleghez. 2000 és 2023 között az ágazat termelése 40 százalékkal esett, és a hiány felverte az árakat, ez vezetett a termelői kedv megnövekedéséhez – és most a gyors összeomláshoz.
Az olcsó burgonyát a méregdrága wagyu marhahús előállításához is felhasználják:
