Felére csökkent egy év alatt az étkezési búza ára, a kenyér azonban mégsem vált látványosan olcsóbbá a boltokban. Vajon mi áll ennek a hátterében?
Nagyot fordult a világ egy év alatt a magyarországi búzatermesztőkkel. Tavaly júniusban még közel 138 ezer forint volt a kenyérgabona tonnája, de még idén januárban is 120 ezer forint/tonnán állt az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára, ami 19 százalékkal magasabb értéket jelentett az egy évvel korábbihoz képest.
Ehhez képest az Agrárminisztérium 2023 júliusának közepén már arról adott tájékoztatást, hogy nagyjából az aratás felénél 5,6 tonna/hektár termésátlaggal számolhattak a termesztők (a vége is ennyi lett), ám ekkor már csupán 63 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával Magyarországon.
A kenyérgabona tehát olcsóbbá vált, feleannyiba kerül, mint egy esztendeje, 2023 áprilisában a fehér kenyér ára mégis átlépte a kilónkénti 1000 forintot a boltokban. Csak érdekességképpen: a pengőt 1946 augusztusában váltotta a forint, és akkor 0,96 forintba, azaz 96 fillérbe került a kenyér kilogrammja, 1960-tól pedig 28 éven keresztül az a bizonyos „legendás” 3,60 forintos kenyérár volt érvényben, mert az élelmiszerek árát hatóságilag szabályozták.
Raskó György agrárközgazdász még 2021-ben, a mostaninál valamivel magasabb búzaárak idején kikalkulálta, hogy vajon mennyibe kerül 1 kg fehér kenyér előállítása az átlagos színvonalon termelő pékségek számára:
„70 ezer Ft/t búza átadási árral indítottam a számítást. Mivel 1 kg fehér kenyérhez 90 deka búza elég, így esetünkben a búza költsége a kenyérben 63 Ft/kg. Persze a pékség nem búzát, hanem lisztet vásárol, az őrlés további költségek merülnek fel s valamennyit keresni akar a malom is. Így a pékségnek az én számításaim szerint az 1 kg fehér kenyér alapanyag-költsége valahol 70–75 Ft között lesz, átlagban 72,5 Ft/kg, amelyhez hozzájön az adalékanyagok (só, víz, állagjavítók) költsége, ami +12,5 Ft/kg. Az anyagköltség tehát valahol 85 Ft/kg-nál áll meg.
A kenyér költségei között azonban nem az alapanyag, hanem a személyi jellegű kiadások, munkabér+közterhek adják a nagy tételt. 2021-ben az 1 kg kenyérre rárakódó bérköltség eléri a 90–100 Ft-ot. Ehhez jön még az energia, a csomagolás és a közvetett költségek (amortizáció, adminisztráció, pénzügyi kiadások és egyebek), összesen 50–55 Ft/kg. A teljes önköltség a fehér kenyér esetében várhatóan 230 Ft/kg körül lesz átlagban.”
Az agrárközgazdász szerint a pékek számára ennél sokkal fontosabb az átadási ár, azaz hogy mennyit tudnak érvényesíteni a megemelkedett költségekből az átadási árban. 2021-ben szinte semmit, mert akkor 230–240 Ft/kg közötti nettó áron tudták értékesíteni a fehér kenyeret.
A haszon a kényelmi termékekben (kalács, túrós táska, kakaós csiga, ízes bukta stb.) van, a probléma csak az, hogy ezen termékek a magas kézimunka miatt megdrágultak, darabonként már akkor 250–400 Ft-ba kerültek, amit a magyar fogyasztók nagy hányada ennyiért nem akart, nem tudott megvenni.
Míg korábban évente fejenként átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztottak a magyarok, az elmúlt öt év alatt mára évi 50-52 kilogrammra csökkent a kenyérfogyasztás mennyisége. A KSH szerint a kenyér ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult.
(Fotó: 1195798/Pixabay)
