A Rabobank elemzői szerint egy Izraelen és Gázán túlra nyúló háborúnak valószínűleg sokféle destabilizáló hatása lehet – mind közvetlen, mind közvetett módon – a gazdaságra, a geopolitikára és a piacokra.

Egy Izrael–Hamász háború tragikus lenne, de a globális gazdaságra és piacokra gyakorolt hatása korlátozott – hacsak Izrael nem veszíti el a háborút Gázában, ami hatalmas sokk lenne a kollektív Nyugat számára, Izraelről nem is beszélve. Röviden: háború fenyeget a Közel-Keleten. A mértéke nem ismert, de a háborúk aggasztóan eszkalálódhatnak. Ha a Pax Americana összeomlik, sokan feltehetik a kérdést: merre tovább?

Ez még inkább így van, amikor az olyan kulcsszereplők, mint Oroszország, vitathatatlanul többet profitálnak a dolgok destabilizálásából, mint a „szokásos üzletmenet” fenntartásából.

Az agráriumra globális szinten az energetikai árakra gyakorolt hatás is jelentős. Izrael és a Gázai övezet kicsiny szereplői az energiapiacoknak. Sem Izraelnek, sem a palesztin területeknek nincs olajkitermelése. Izrael a Tamar gázmezőről (2022-ben 28,2 millió köbméter/nap) és a Leviathan gázmezőről (31,2 millió köbméter/nap) szállít Egyiptomba. Ez aztán csővezetékeken vagy LNG-ként a szélesebb mediterrán régió fogyasztásba áramlik.

Október 7-ére válaszul Izrael ideiglenesen bezárta a Tamar mezőt. Ha a konfliktus nem eszkalálódik, akkor az energiapiacok gyorsan alkalmazkodni fognak. A Tamar elvesztése támogatni fogja azonban az európai TTF, PSV és MIB gázárakat, de a hatás mérsékelt lesz.

Az élelmiszer- és mezőgazdasági hatás már jelentősebb lehet az Izrael-Gáza konfliktus kapcsán. Izrael a hamuzsír és a foszfor fontos exportőre: 2022-ben a világ hamuzsírjának 6%-át és a foszfátműtrágyák 8%-át exportálta.

Továbbra is bizonytalan, hogy ezeknek a kereskedelmi volumenek mekkora hatása lesz a következő hónapokban. Izrael a gabona, a hús, a tejtermékek és a növényi olajok kisebb importőre is.

Összességében a gazdálkodók szerte a világon némi negatív hatást érezhetnek a potenciálisan emelkedő energia- és műtrágyaköltségek miatt, valamint a kissé alacsonyabb importkereslet és a gabona és olajos magvak ára miatt.

Libanon nem jelentős exportőr vagy importőr, de a tágabb értelemben vett Közel-Kelet és Észak-Afrika régió jelentős műtrágya-exportőr, gabona- és élőállat-importőr, valamint jelentős tej- és húsimportőr. Ha a konfliktus Egyiptomba is átterjed, az a keresleti aggályok miatt átmenetileg alacsonyabb gabonaárakat eredményezhet.

Ha kereskedelmi akadályok lépnének fel a Szuezi-csatornánál, az valószínűleg kezelhetőnek bizonyulna, ha költségesen is, az élelmiszer- és mezőgazdasági kereskedelem számára. Szuez rendkívül fontos az EU-ból, Ukrajnából és Oroszországból a közel-keleti országokba, valamint Kelet-Afrikába irányuló gabonaimport ellátása szempontjából, de ezek a szállítási útvonalak valószínűleg kezelhetők.

Ugyanez vonatkozik a régióból származó műtrágya-exportra is, amely a Szuezi-csatornán halad át a globális import országaiba. Röviden, azt várják a Rabobank elemzői, hogy az alapvető élelmiszerek kereskedelme meglehetősen gyorsan újraindulhat egy komolyabb konfliktus esetén is. Valószínűleg olyanok lépnének be, mint Oroszország, és más beszállítók helyett folytatnák a szállítást.

^{(Kép: Google Térkép / Piac Gáza városában)}