Hogyan hatott az Egyesült Királyság mezőgazdaságára a Brexit, az Európai Unióból való kilépés? Nem egy sikertörténetről van szó.
Kereken egy évtized telt el a Brexit-szavazás óta, az Egyesült Királyságban 2016-ban döntöttek arról, hogy kilépnek az Európai Unióból, amire ténylegesen 2020-ban került sor. A várakozások óriásiak voltak, az eredmények viszont nem igazolták vissza ezt, bizonyos számítások, például az egy főre jutó GDP szerint az Egyesült Királyság ma már a legszegényebb amerikai állam, Mississippi mögött kullog.
Az angolok és walesiek 53 százaléka, az északírek 44 százaléka, illetve a skótok 38 százaléka voksolt 10 éve az EU-ból való távozás mellett, összességében tehát az 52:48-as végeredmény nem volt eget rengető, viszont a szigetországban óriási változásokat hozott. Órákkal a szavazás után az angol font bő 10 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben, és ennek következményeként az import megdrágult, a brit vásárlók már rövid távon áremelkedésekkel szembesülhettek a boltokban. 2026 júniusában a YouGov közvélemény-kutatása szerint a szigetországiak 57 százaléka gondolja úgy, hogy a kilépés rossz döntés volt.
Vajon mennyire lehetnek elégedettek az agráriumból élők? Összességében 16–20 ezer szigetországi vállalkozás hagyott fel az EU-ba irányuló exporttal, miután a Brexit miatt jelentősen megnőttek az adminisztratív terhek és a kereskedelmi akadályok, és ezek között sok volt a mezőgazdasági termelő. A napokban megszólaltatott sajtkészítő, Simon Spurrell úgy kalkulált, hogy a kilépés 250 ezer fontos (nagyjából 100 millió forintos) veszteséget okozott számára és végül a cége megszűnéséhez vezetett.
A legnagyobb katasztrófa
A férfi „a legnagyobb katasztrófának” gondolta már egy évtizede is a Brexitet, és a véleménye azóta sem változott. Nem csoda, hiszen az ő területén például minden egyes EU-ba irányuló sajtexporthoz 180 fontba (közel 75 ezer forintba) kerülő egészségügyi bizonyítványt kell mellékelnie, ami gazdaságtalanná teszi a termelését. Simon Spurrell a díjnyertes sajtját onnantól kezdve nem tudta az EU-ba exportálni, és a hús-, tojás-, tejtermék- és állateledel-készítők ugyanígy jártak.
„A kistermelők a sziget foglyaivá váltak, egymással harcolunk ugyanazon a piacon”
– mondta a férfi.
2019 óta az EU-ba irányuló mezőgazdasági termékek exportja 37,4 százalékkal esett vissza. A gondokat a gyümölcstermesztő Alastair Brooks is megérezte, aki a Brexit miatt a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba. A legnagyobb problémát az idénymunkások hiánya jelenti az ágazatban, a kilépés után a zömmel román és bolgár kétkezi munkások áradata elmaradt. Ilyen körülmények mellett a gyümölcstermesztés túl rizikóssá vált, hiszen nem lehetett tudni, képesek lesznek-e elvégezni a betakarításokat.
Már évekkel ezelőtt is elrothadt a földeken a termés az idénymunkások hiánya miatt:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
