A kijevi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az ukrán gabonaexport szeptember 1. és 24. között 1,57 millió tonnát tett ki, ami meredek csökkenést jelent az előző év megfelelő időszakában mért 3,21 millió tonnához képest.
A minisztérium nem adott magyarázatot a visszaesésre. A kereskedők és a mezőgazdasági szakszervezetek szerint az ukránok fekete-tengeri kikötőinek blokkolása és a közelmúltbeli orosz támadások a Duna-parti ukrán kikötők ellen a fő okai az export csökkenésének.
A minisztérium adatai szerint Ukrajna a 2023/24-es július-júniusi szezonban eddig összesen 6,2 millió tonna gabonát exportált, szemben az előző szezon azonos időszakának 7,5 millió tonnájával. A mennyiségben csaknem 3 millió tonna búza, 2,5 millió tonna kukorica és 599 000 tonna árpa volt.
Ukrajna exportjának nagy részét hagyományosan mélytengeri fekete-tengeri kikötőin keresztül szállítja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország által közvetített megállapodás az ilyen export engedélyezéséről júliusban összeomlott, amikor Oroszország kilépett a megállapodásból, mondván, hogy a saját gabona- és műtrágyaexportjára vonatkozó szankciók enyhítésére vonatkozó követeléseit nem teljesítették.
Ukrajna korlátozott mennyiségben tud exportálni a dunai kis folyami kikötőkön és az Európai Unióval közös nyugati szárazföldi határán keresztül. Ukrajna várhatóan legalább 80 millió tonna gabonát és olajos magvakat takarít be 2023-ban, a 2023/24-es exportálható többlet pedig körülbelül 50 millió tonnát tesz ki.
Lavrov szerint irreális az ENSZ javaslata
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok és Európa „lenézi” a világ többi részét a fejlődő országok megnyeréséért folytatott harc közben, és kijelentette, hogy bár Moszkva nem utasítja el az ENSZ erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaüzlet újraélesztése kapcsán, de a közelmúltbeli javaslatot irreálisnak tartja.
Lavrov egy hetes intenzív globális diplomáciai tárgyalások után beszélt a világ vezetőinek ENSZ-ben tartott éves találkozóján, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is jelen volt. Lavrov elmondta, hogy a hét folyamán több mint 30 ország vezetőivel találkozott.
A múlt hónapban Lavrovnak írt levelében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár négy olyan intézkedést vázolt fel, amelyeket az ENSZ azonnal megtehet, ha Oroszország beleegyezik a fekete-tengeri gabonaszállítás folytatásába – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.
Elmagyaráztuk a főtitkárnak, hogy a javaslatai miért nem működnek. Nem utasítjuk el őket. Egyszerűen nem reálisak. Nem hajthatók végre”
– mondta Lavrov az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatón a közgyűlési beszéde után. Az ENSZ javaslatai a nyugati országok és a magánszektor jóindulatán alapulnak.
